Az orosz főügyészség letöltendőre küldené Navalnijt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az orosz főügyészség támogatni fogja a keddi moszkvai tárgyaláson a büntetés-végrehajtás kezdeményezését, hogy a bíróság változtassa letöltendőre Alekszej Navalnij ügyében, mert a megmérgezett politikus nem jelent meg a kötelező ellenőrzéseken.

A hatóság rámutatott, hogy Navalnij több alkalommal megsértette a felfüggesztett büntetés feltételeit: 2020. január 13-án és 27-én, február 3-án, március 16-án, július 6-án és augusztus 17-én sem jelent meg a kötelező ellenőrzésen. A Rosszija 24 hírtelevízió szerint a politikus minden alkalommal hivatalos figyelmeztetést kapott arról, hogy a szabadságvesztését letöltendőre változtatják.

A hatóság rámutatott, hogy Navalnij augusztus 17. és december 29. között sem jelentkezett a nyilvántartáson, de az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) figyelembe vette azt a tényt, hogy gyógykezelésen volt a berlini Charité klinikán.

5400 embert vettek őrizetbe

Az ellenzéki aktivistát augusztus 20-án Omszkban kómás állapotban szállították kórházba, mert több nyugati laboratórium egybehangzó szakvéleménye szerint megmérgezték. Onnan a berlini Charité klinikára szállították gyógykezelésre. Navalnij azt állította, hogy Vlagyimir Putyin utasítására a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) próbálta megmeggyilkolni. A Kreml ezt az állítását és a mérgezés vádját is valótlannak minősítette.

A főügyészség szerint az ellenzéki vezető a kórházból való kiírását követően nem reagált az FSZIN-nek az október 23-i megjelenésre szóló idézésére, és csak egy hónap múlva közölte, hogy egy berlini szállodában lakik, és rehabilitációs gyógykezelésben részesül. A FSZIN szerint maga a kúra nem jelent jogalapot a meg nem jelenésre, és Navalnij nem is igazolta iratokkal, hogy kezelést kap.

Navalnijt január 17-én a moszkvai repülőtéren vették őrizetbe, amikor visszatért Németországból, két napra rá pedig elrendelték 30 napos előzetes letartóztatását.

Ezt követően a Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) a világhálón közzétett egy dokumentumfilmet, amely szerint Vlagyimir Putyin elnök egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. A YouTube számlálója hétfő délelőtt több mint 106 millió megtekintést mutatott. A Kreml a közlést valótlannak minősítette.

Navalnij és híveinek felhívására január 23-án és 31-én országos, hatósági engedély nélküli tiltakozást tartottak. Az első megmozduláson az OVD-Info jogvédő szervezet szerint több mint négyezer, a másodikon pedig több mint 5400 embert vettek őrizetbe.

A saját tudósítóira hivatkozó TASZSZ hírügynökség szerint a legnépesebb megmozdulás, 2300 fővel Jekatyerinburgban volt, a fővárosban pedig négyről kétezerre csökkent a részvevők száma. Az OVD-Info 1802 moszkvai őrizetbevételről tud.

„Huligánok és provokátorok”

A vasárnap átmenetileg őrizetbe vett Julija Navalnaját, a letartóztatott politikus feleségét hétfőn 20 ezer rubelre bírságolta meg egy moszkvai bíróság, nem engedélyezett tüntetésen való részvétel címén (a rubel jelenleg 3,90 forintot ér). Navalnij követői a keddi bírósági tárgyalás napjára újabb tüntetést hirdettek meg.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy az orosz rendőrség „az illegitim akciók” alkalmával szigorúan a törvény keretei között lép fel a vele szemben kisebb-nagyobb mértékben agresszív „huligánokkal” és a „provokátorokkal” szemben. Úgy vélekedett, hogy a hatósági erőszak alkalmazását minden egyes esetben külön kell kivizsgálni.

Peszkov hangsúlyozta: az FBK azzal, hogy Joe Biden amerikai elnökhöz fordulva szankciókat sürgetett orosz tisztségviselők ellen, megerősítette külföldi ügynöki státusát. Leszögezte, hogy Moszkva az oroszországi tüntetések ügyében nem fog Washington intelmeire hallgatni.

Alekszej Navalnijt és öccsét, Oleget az Yves Rocher-ügyben 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, az öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A vád szerint a fivérek 26,8 millió rubel kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának, és további 4,5 milliót egy másik cégnek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.