Bejegyzések a ‘Cstv.’ címkével ellátva

Színleltség, jóerkölcsbe ütközés és feltűnő értékaránytalanság

A bemutatott jogeset azért érdemel figyelmet, mert annak keretén belül három érvénytelenségi ok is tárgyalásra kerül.

Gondolatok a szerkezetátalakítási eljárásokról

A rövidített nevén Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvet 2021. július 17-ig kell implementálni a magyar jogrendbe, ami azonban nem csak azt jelenti, hogy ezzel kapcsolatban hoznak egy új törvényt, vagy beillesztenek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezései közé egy új fejezetet. Az irányelv előírja azt is, hogy a kis- és középvállalkozások segítésére részben online elérhető restrukturálási terv-minták készüljenek, és alakítsanak ki korai előrejelző eszközöket.

A felszámolás és a fedezetelvonó ügyletek megtámadása

A hitelezői igények minél szélesebb körben történő érvényesíthetősége érdekében a Csődtörvény (Cstv.) számos olyan perindítási lehetőséget biztosít a felszámolás alatt álló társaság hitelezői (és a felszámoló) számára, amellyel a felszámoló eljárásától függetlenül lehetőség nyílik a követelések kielégítési arányának javítására.

Egyre több felelősségi szabály gátolja a cégekkel való „trükközést”

Egy gazdasági társaságnál előfordulhatnak átmeneti pénzügyi nehézségek, de van, hogy a tevékenység a tartozások halmozása nélkül már egyáltalán nem folytatható. Milyen eljárást lehet, vagy kell ilyenkor kezdeményezni, miként kell teljesíteni a hitelezőknek és hogyan lehet jogszerűen időt nyerni a talpra álláshoz? Az OBH Jogos a kérdés rovata ezen héten dr. Hunyady Mariannt, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökét kérdezte

Fiduciárius biztosítékok értelmezési vitával

Fiduciárius biztosítékok és egyéb „nyalánkságok” a csőd- és a felszámolási eljárásokban – avagy: a jogirodalomban egyelőre vita van arról, pontosan milyen fiduciárius biztosítékokra vonatkoznak a Cstv. rendelkezései.