Bejegyzések Cstv. címkével


Ki perelhet a felszámolás alatt álló cég nevében?
2021. február 1. Napi

Ki perelhet a felszámolás alatt álló cég nevében?

Ha az adóhatósági határozattal kapcsolatos jogvita a felszámolás alatt álló felperes vagyonát érinti, a közigazgatási perben is csak a csődtörvény szerinti képviselő – a felszámoló – nyújthat be fellebbezést, a vezető tisztségviselő nem – állapította meg a Kúria.

Színleltség, jóerkölcsbe ütközés és feltűnő értékaránytalanság
2020. szeptember 9. Szakma

Színleltség, jóerkölcsbe ütközés és feltűnő értékaránytalanság

A bemutatott döntésben egyrészt megállapítást nyert, hogy a szerződés színlelt jellege, s ebből következően annak semmis volta nem állapítható meg, ha több szerződő fél közül akár csak az egyik fél akarata irányul is az adott szerződés megkötésére. A másik jelentős kérdés, amire a jogeset választ ad, hogy a hitelezők kielégítési alapjának elvonása mint szerződéses célzat esetén, ha a szerződést kötő gazdálkodó szervezet felszámolás alatt áll, a jogvesztő határidőn belül a Cstv. 40. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított megtámadás érvényesítésére van lehetőség, a jóerkölcsbe ütközésre történő hivatkozás kapcsán a csődtörvényi tényálláshoz képest többlettényállási elem előadása, bizonyítása szükséges. Ugyancsak fontos megállapítása a döntésnek, hogy az 1959-es Ptk. 201. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyenértékűség elve önálló jogcímként nem értelmezhető, annak megsértése esetén az 1959-es Ptk. a 201. § (2) bekezdése szerinti megtámadást biztosítja a sérelmet szenvedő fél részére. Jelen tanulmánynak elsősorban az a célja, hogy körüljárja azokat a jogesetben felfedezhető érvénytelenségi kérdéseket, amelyek bár az 1959-es Ptk. alapján kerültek megválaszolásra, ám az e tekintetben változatlan jogszabályi környezet miatt a Ptk. alkalmazása során is irányadónak tekintendők.

Gondolatok a szerkezetátalakítási eljárásokról
2020. július 7. Szakma

Gondolatok a szerkezetátalakítási eljárásokról

A rövidített nevén Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvet 2021. július 17-ig kell implementálni a magyar jogrendbe, ami azonban nem csak azt jelenti, hogy ezzel kapcsolatban hoznak egy új törvényt, vagy beillesztenek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezései közé egy új fejezetet. Az irányelv előírja azt is, hogy a kis- és középvállalkozások segítésére részben online elérhető restrukturálási terv-minták készüljenek, és alakítsanak ki korai előrejelző eszközöket. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a restrukturálási eljárás szabályai hogyan illeszkednek a társasági jogi rendelkezésekhez. E három feladatnak azonban csak úgy lehet eleget tenni, ha már korábban rögzül és ismertté válik az alapszabály, amihez képest alakítják ki a mintákat, előrejelző eszközöket és nézik meg a cégjoghoz való illeszkedését. Rendkívül fontos lenne ezért minél előbb egy szövegtervezetet készíteni, hogy elindulhasson róla a vita, és elkészülhessenek a hatékony hatálybalépéséhez szükséges egyéb jogi kellékek. A vita megindulásához kívánok segítséget nyújtani azzal, hogy elkészítettem – és baráti javaslatokat felhasználva – kissé módosított formában a jelen tanulmány mellékleteként közzéteszem a jogszabály tervezetét. Ez a hatályos Cstv. és az irányelv rendelkezéseit is figyelembe véve próbált egy olyan bírósági eljárást kialakítani, amely alapjául szolgálhat egy szakmai vitának, hogy a határidő lejárta előtt még létre lehessen hozni a szükséges többi eszközt a hatékony eljárások lefolytatására. Hivatkozott jogszabályhelyek: (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet

A felszámolás és a fedezetelvonó ügyletek megtámadása
2020. április 9. Cégvilág

A felszámolás és a fedezetelvonó ügyletek megtámadása

A hitelezői igények minél szélesebb körben történő érvényesíthetősége érdekében a Csődtörvény (Cstv.) számos olyan perindítási lehetőséget biztosít a felszámolás alatt álló társaság hitelezői (és a felszámoló) számára, amellyel a felszámoló eljárásától függetlenül lehetőség nyílik a követelések kielégítési arányának javítására. Az adós vezető tisztségviselőjével szembeni igényérvényesítés lehetőségeiről korábban esett már szó, jelen írásunkban a Cstv. 40. §-ában szabályozott fedezetelvonó ügyletek megtámadására vonatkozó rendelkezéseket tekintjük át.

Egyre több felelősségi szabály gátolja a cégekkel való „trükközést”
2020. február 14. Napi

Egyre több felelősségi szabály gátolja a cégekkel való „trükközést”

Egy gazdasági társaságnál előfordulhatnak átmeneti pénzügyi nehézségek, de van, hogy a tevékenység a tartozások halmozása nélkül már egyáltalán nem folytatható. Milyen eljárást lehet, vagy kell ilyenkor kezdeményezni, miként kell teljesíteni a hitelezőknek és hogyan lehet jogszerűen időt nyerni a talpra álláshoz? Az OBH Jogos a kérdés rovata ezen héten dr. Hunyady Mariannt, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökét kérdezte

Fiduciárius biztosítékok értelmezési vitával
2019. június 20. Szakma

Fiduciárius biztosítékok értelmezési vitával

Fiduciárius biztosítékok és egyéb „nyalánkságok” a csőd- és a felszámolási eljárásokban – avagy: a jogirodalomban egyelőre vita van arról, pontosan milyen fiduciárius biztosítékokra vonatkoznak a Cstv. rendelkezései.