Kézbesített e-számlák státusza fizetésképtelenségkor


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elektronikusan megküldött számlákat is kézbesítettnek kell tekinteni adott esetben a fizetésképtelenség megállapítása során.

A Kúria friss 2021. 313. számú döntésében foglalkozott azzal az esettel, amikor a felek a szerződésben abban állapodtak meg kifejezetten, hogy elsődleges kapcsolattartási csatornaként az elektronikus levelezést (e-mail) használják.

Emellett kikötötték a felek a szerződésben, hogy a „jelen szerződésben megadott e-mail-címükre küldött leveleket kézbesítettnek tekintik”. Továbbá rendelkezés, hogy „amennyiben a jelen szerződésben megadott e-mail-címükre a másik fél jelen szerződésben megadott e-mail-címéről érkezett levélre 3 munkanapon belül nem reagálnak, a kapott levél tartalmát elfogadottnak tekintik.” Megállapodtak továbbá a felek abban, hogy „a számla másolatának elektronikus úton – megrendelő e-mail-címére – történő eljuttatásával a számlát megrendelő részére kézbesítettnek tekintik.”

Az elsőfokú bíróság megállapította az adós fizetésképtelenségét, azonban a másodfokú bíróság a felszámolási eljárást megszüntette, arra való hivatkozással, hogy az elektronikus úton történő közlésnek a szerződés 4.14. pontjában történő kikötése csak akkor vehető figyelembe, ha a számla megküldéséhez a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:5. § (2) bekezdés szerint joghatás kiváltására alkalmas hatály fűződik, és ezáltal a számlák kézbesítését illetően meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre. A 2019. július 12-én kelt, és a mellékletekre utaló e-mail a számlának az adóshoz történő megérkezését kétséget kizáró módon nem támasztja alá, míg a válaszlevelekből, illetőleg további bizonyítékokból sem következik, hogy az adós azt megkapta. A rendelkezésre álló adatok alapján nem ellenőrizhető kézbesítés miatt egy kinyomtatott – nem hiteles – elektronikus levél tartalmából önmagában nem állapítható meg teljes bizonyossággal sem a levélnek, sem a mellékletnek a címzetthez történő megérkezése.

A Kúria azonban a másodfokú bíróság jogerős végzését hatályon kívül helyezte. Indoklásában rámutatott, hogy a Cstv. nem tartalmaz a számla, illetve a hitelezői követelést közlő felszólítás (megintés) alakiságával és közlésével kapcsolatban speciális, kötelező előírásokat. E vonatkozásban – amint az a 4/2013. PJE határozat indokolásából is kitűnik – az az alapvető követelmény fogalmazható meg, hogy a megfelelő tartalmú számlát, illetve felszólítást (megintést) a hitelező bizonyíthatóan közölje az adóssal, olyan követelés alapján ugyanis, amelyet korábban nem hoztak az adós tudomására, amely az adós számára nem vált ismertté, az adós felszámolása nem rendelhető el.

Az adott esetben a felek a közöttük létrejött szerződésben megállapodtak abban, hogy elsődlegesen elektronikus úton (e-mailben) tartják a kapcsolatot egymással, és az elektronikus úton a másik szerződő fél megadott e-mail-címére megküldött leveleket, számlákat kézbesítettnek tekintik.

Szerződésük tartalmát a felek a Ptk. 6:59. § (2) bekezdése értelmében szabadon határozhatták meg, ennek keretében a Ptk.-nak a szerződéses jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályaitól is eltérhettek [Ptk. 6:1. § (3) bekezdés, 6:59. § (2) bekezdés]. A jognyilatkozatok, számlák kézbesítésére vonatkozó megállapodást a Cstv. eltérő rendelkezésének hiányában a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása, az első felhívást jelentő számlák kézbesített voltának megítélése során is irányadónak kell tekinteni.

A hitelező igazolta, hogy a kiállított számlákat a megbízási szerződésben megjelölt e-mail-címre megküldte az adós részére. A csatolt iratokban foglaltak cáfolatára alkalmas bizonyíték az eljárás során nem keletkezett. Az érintett számlákat ezért a megbízási szerződés vonatkozó pontja értelmében kézbesítettnek kell tekinteni.

Az első felhívás közlése tehát – a másodfokú bíróság álláspontjával ellentétben – az említett számlák megküldésével az adós részére joghatályosan megtörtént. Ezt követően pedig az adós a felszólítás kézbesítéséig nem tette vitássá tartozását, és a tartozás kiegyenlítésére sem került sor. A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján ezért – az elsőfokú bíróság helyes álláspontjának megfelelően – helye volt az adós fizetésképtelensége megállapításának és felszámolása elrendelésének.

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd és dr. Demény Zoltán ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107

e-mail


Kapcsolódó cikkek

2024. február 29.

Egyszeri amnesztia a részesedés korábbi megszerzése bejelentésének pótlására

A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.