Cikkünkben azt az esetet járjuk körül, ha egy gazdasági társaság mindennapi ügymenetét is befolyásoló haláleset következik be és a cég működéséhez elkerülhetetlen, hogy az elhunyt helyébe új személy lépjen (és döntéseket hozzon).
Cikkünkben arra keressük a választ, milyen jogkövetkezményekkel kell szembenézniük a foglalkoztatóknak, ha nem állítják fel és üzemeltetik (megfelelően) a visszaélés-bejelentési rendszert.
Ha közigazgatási perről beszélünk, akkor rendszerint valamilyen közigazgatási aktus, határozat, vagy végzés meghozatal, és ezek felülvizsgálata jut eszünkbe. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor az eljáró közigazgatási szerv bíróság általi marasztalását kérhetjük.
Korábban élt az a közkeletű vélekedés, hogy a jogerős ítéletekkel szemben tulajdonképpen van még egy rendkívülinek mondott, de valójában széles körben alkalmazható jogorvoslati fórum, a felülvizsgálat.
Alábbi cikkükben a szerzők a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállás főbb ismérveit ismertetik.
Jelen cikkünkben a jegyző birtokvédelmi eljárásban hozott határozata végrehajtásának egyes kérdéseit járjuk körül.
Jelen cikkünkben az adományozás kérdéskörét járjuk körül céges aspektusból, azaz: kiknek és milyen egyéb feltételek mellett adományozhat egy cég.
Közkeletű vélekedés, hogy a pereskedés gyakran az eljárások elhúzódása miatt nem hatékony, nem korszerű, így jobb egy kompromisszum, azaz egyezség megkötése a bizonytalan kimenetelű bírósági eljárás megindítása helyett.
Nem új keletű, de talán nem túlzás állítani, hogy ritkán alkalmazott lehetőség a nem európai uniós külföldi felperesekkel szemben az úgynevezett perköltség-biztosíték intézménye.
Jelen cikkükben a szerzők arra keresik a választ, hogy a cégtörvény szerinti összeférhetetlenség hiányában milyen más okból nem lehet valaki egy gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy a szavazatok többségével rendelkező tulajdonosa.
