
A céges adományozásról
Jelen cikkünkben az adományozás kérdéskörét járjuk körül céges aspektusból, azaz: kiknek és milyen egyéb feltételek mellett adományozhat egy cég.
Jelen cikkünkben az adományozás kérdéskörét járjuk körül céges aspektusból, azaz: kiknek és milyen egyéb feltételek mellett adományozhat egy cég.
Közkeletű vélekedés, hogy a pereskedés gyakran az eljárások elhúzódása miatt nem hatékony, nem korszerű, így jobb egy kompromisszum, azaz egyezség megkötése a bizonytalan kimenetelű bírósági eljárás megindítása helyett.
Nem új keletű, de talán nem túlzás állítani, hogy ritkán alkalmazott lehetőség a nem európai uniós külföldi felperesekkel szemben az úgynevezett perköltség-biztosíték intézménye.
Jelen cikkükben a szerzők arra keresik a választ, hogy a cégtörvény szerinti összeférhetetlenség hiányában milyen más okból nem lehet valaki egy gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy a szavazatok többségével rendelkező tulajdonosa.
Gyakran előfordul, hogy ismerőseinktől azt halljuk, „kivettem fél nap szabadságot”. Mai cikkünkben ennek a – talán mondhatni, meghonosodott – jogalkalmazói gyakorlatnak nézzük meg a jogszabályi lábát (megfelelőségét), ha úgy tetszik, a munka törvénykönyvével való kompatibilitását.
Ismert, és gyakran alkalmazott jogintézmény a peres eljárások során a beavatkozás, melynek keretében egy eredetileg perben nem álló, de magát érdekeltnek tekintő fél belép (beavatkozik) a mások között folyamatban lévő perbe valamelyik peres fél oldalán.
Az alábbi cikk a felszámolás alá került társaságok gazdasági tevékenysége továbbvitelének főbb szabályait mutatja be.
Jó néhány éve lépett már hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.), de időről időre érdemes néhány érdekesebb részét vizsgálat alá venni.
A cikk bemutatja, mit kell tenni, ha valaki töröltetni akarja a jogutód nélkül megszűnt cégre vonatkozó bejegyzést az ingatlan-nyilvántartásból.
Alábbi írásukban a szerzők a távmunkavégzés és a kötetlen munkarend jogintézményének közös metszetét veszik górcső alá.