Bejegyzések a ‘Dr. Bihary Ákos’ címkével ellátva

Keresetlevél benyújtási szabályai közigazgatási perekben

Az elektronikus perekre történő átállás jelentős próbatétel elé állította a jogásztársadalmat, úgy a bíróságokat, mint a jogi képviseletet ellátó ügyvédeket, ügyvédi irodákat.

Munkajog a veszélyhelyzet után Koronavírus

Jelen cikkünkben a teljesség igénye nélkül, a gyakorlatban leginkább felmerülő kérdések kapcsán összegeztük a veszélyhelyzet után is alkalmazandó vagy alkalmazható intézkedésekkel kapcsolatos tudnivalókat, határidőket.

Enyhítés, vagy szigorítás? Koronavírus

Az alábbiakban a vészhelyzetben született, a felszámolási és egyes megszüntetési eljárásokban alkalmazandó eltérő szabályokat ismerteti a szerző.

Tényleg egyszerűbb? Az egyszerűsített felszámolás fontosabb szabályai

Sok szó esik általánosságban a felszámolási eljárásokról, de csak ritkán vesszük górcső alá az egyszerűsített felszámolást. Pedig a felszámolási eljárások nem ki hányadát ilyen formában folytatják le. Nézzük meg, tényleg egyszerűbb-e ez az eljárási forma, és vannak-e a hitelezők érdekeit védő eljárási lehetőségek.

A munkáltatónak mindent szabad?

A foglalkoztatási kötelezettség egy olyan, a munkaviszony alapkövét képező kötelezettség, amelytől a munkáltató csak jogszabály által meghatározott, vagy a munkaviszonyra vonatkozó egyéb eltérő rendelkezés esetén térhet el jogszerűen. A cikk a foglalkoztatási kötelezettség megsértésének jogkövetkezményeit veszi górcső alá.

Mi is az a kényszertörlés?

A gyakorlatban viszonylag sok szó esik a csőd-, a felszámolási- és a végelszámolási eljárásokról, de aki figyelemmel kíséri a cégközlönyben megjelenő hirdetményeket, láthatja, hogy számosságában igen jelentősnek mondható a kényszertörlési eljárások elrendelése.

Reprodukciós eljárás – munkajogi védelem és kedvezmények

A jelen cikkben az emberi reprodukciós eljárásban való részvétellel összefüggő munkajogi szabályokat mutatjuk be.

Közigazgatási eljárás: továbbra is a kérelmező az ügy ura?

Közigazgatási jogi tanulmányaink során azt tanulhattuk, hogy a kérelemre indult eljárások során az ügy „ura” az ügyfél, a kérelmező, aki az eljárásjogi keretek között rendelkezhet kérelme tartalmáról, jogi sorsáról.