A visszaélés-bejelentési rendszer elmaradt felállításának szankciói


Cikkünkben arra keressük a választ, milyen jogkövetkezményekkel kell szembenézniük a foglalkoztatóknak, ha nem állítják fel és üzemeltetik (megfelelően) a visszaélés-bejelentési rendszert.

I. Bevezetés

Céges körökben széles körben ismert, hogy 2023-ban két lépcsőben hatályba lépett a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (Törvény).

A Törvény két részből áll: az I. fejezet szól a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről, míg a II. fejezet a visszaélések bejelentéséről. A II. fejezet személyi hatálya az állami és önkormányzati szerveken túl kiterjed a Törvényben meghatározott foglalkoztatókra is.

II. A Törvény II. fejezetének személyi hatálya

A Törvény két legfontosabb definíciója:

Foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat.

Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

A Törvény alapján

  • a több mint 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztató foglalkoztatóknak,
  • a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozó foglalkoztatónak,
  • tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytató foglalkoztatónak,
  • a polgári légi közlekedésben érintett foglalkoztatónak és a
  • Magyarország területén tartózkodó magyar és nem magyar lobogójú, üzemben lévő úszólétesítmény üzemeltetőjének

visszaélés-bejelentés védelmi rendszert kell üzemeltetnie.

Mindezekből következik, hogy az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató (jogi) személyek nem kötelesek ilyen rendszert létrehozni. A Törvény külön kiemeli, hogy önkéntesen természetesen létrehozhatnak és üzemeltethetnek ilyen rendszert.

III. A kötelezettség elmulasztásának következményei

A Törvény tehát a fentiek szerint eltérést nem tűrő módon írja elő („kell üzemeltetni”) a visszaélés-bejelentési rendszer üzemeltetésének kötelezettségét az érintettek részére.

A Törvény alapján (29. § (1) bekezdés) az érintett foglalkoztatók ezen kötelezettségének teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság (kormányhivatal) ellenőrzi.

A Törvény a belső visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó követelmények ellenőrzését a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény rendszeréhez igazodva állapítja meg. Fontos ugyanakkor, hogy a Törvény szerint (29. § (2) bekezdés) a kötelezettségek megsértése esetén a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény szerinti rendelkezések irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy bírság és tevékenység végzésétől történő eltiltás nem alkalmazható.

A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény alapján a magunk részéről az alábbi közigazgatási jogkövetkezmények alkalmazását tartjuk lehetségesnek.

A/ Közigazgatási szankciók

  • Figyelmeztetés
  1. A figyelmeztetéssel a hatóság rosszallását fejezi ki az általa megállapított közigazgatási szabályszegés elkövetése miatt, és újabb szankció kilátásba helyezésével felszólítja az ügyfelet, hogy a jövőben tartózkodjon a közigazgatási szabályszegés elkövetésétől.
  2. A figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha a közigazgatási szabályszegés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható.
  3. A hatóság figyelmeztetés szankciót alkalmaz a közigazgatási szabályszegést elkövető ügyféllel szemben, ha az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, és a kötelezettséget megállapító döntésben más szankciót nem alkalmaz.
  • Elkobzás (a visszaélés bejelentési rendszer működtetésének elmaradásával kapcsolatban álláspontunk szerint nem releváns).

Elméletben két további szankció merülhetne fel, amelyekről azonban maga a Törvény mondja ki, hogy nem lehetséges, így tehát munkaügyi bírság és tevékenység végzésétől való eltiltás nem alkalmazható.

B/ Közigazgatási intézkedések

A szankciók mellett jogkövetkezmény az úgynevezett intézkedés is.

  • Kötelezés

A kötelezés egy munkaügyi ügyben alkalmazható intézkedés. A kötelezésben a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogszabálysértés megszüntetése céljából vagy annak megállapítása esetén kötelezi a foglalkoztatót a jogszabálysértés, a hiányosság megszüntetésére vagy az elmulasztott foglalkoztatói kötelezettség teljesítésére.

  • A foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának megállapítása és a bejelentésre kötelezés.

Ha a visszaélés abban is megnyilvánul, hogy a foglalkoztató a bejelentőt egyáltalán nem, vagy csak részben jelenti be, és ezzel összefüggésben tett bejelentését nem vizsgálja ki, illetve kezelni megfelelően, úgy ilyen intézkedést is alkalmazhat a foglalkoztatás-elügyeleti hatóság.

  • Egyéb intézkedések (egyéb hatóságok megkeresése)

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd és dr. Kaltenecker Dániel ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

A versenyszférában dolgozók kétharmada munkahelyet váltana

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésével, 63 százalékuk pedig azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált – közölte a Trenkwalder február első felében végzett kutatásának eredményét.

2024. február 22.

A Tanács elfogadta a társasági jog digitális eszközeinek fejlesztésére vonatkozó álláspontját

A Tanács elfogadta álláspontját (tárgyalási megbízását) a társasági jog területén igénybe vehető digitális eszközök és folyamatok használatának további kiterjesztését és korszerűsítését célzó módosító irányelvről. Az új szabályok révén könnyebben hozzáférhetővé válnak a vállalatok adatai, növekedik a gazdasági társaságok iránti bizalom és az átláthatóság a tagállamokban, a közigazgatás nagyobb mértékben összekapcsolttá válik, és csökkennek a gazdasági […]