Lehet-e valaki ügyvezető, ha korábbi cégének adótartozása van?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jelen cikkükben a szerzők arra keresik a választ, hogy a cégtörvény szerinti összeférhetetlenség hiányában milyen más okból nem lehet valaki egy gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy a szavazatok többségével rendelkező tulajdonosa.
Bevezetés
Széles körben ismert, hogy a polgári törvénykönyv (3:22. §) és a cégtörvény (9/B. §) is tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek meghatározzák a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelményeket és kizáró okokat. Az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatot ráadásul olyan fontos dokumentumként határozza meg a cégtörvény, hogy annak hiánya a cég-, illetve a változásbejegyzési kérelem hiánypótlás nélküli visszautasítását eredményezi.
Azt gondolhatnánk, hogy a cégtörvény által megkövetelt nyilatkozatok megtétele és benyújtása esetén minden „sínen van” a vezető tisztségviselő bejegyzéséhez és tevékenységének megkezdéséhez, ugyanakkor kellemetlen meglepetés érheti az érintetteket, ha nem ismerik az alábbi szabályokat.
Amikor a NAV közbelép
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 19. §-a szabályozza, hogy az adószám megállapításának milyen akadályai vannak az adóregisztrációs eljárásban. Ezeket a regulákat megfelelően kell alkalmazni a változásbejegyzési eljárásban is (24. §).
Az Art. fent hivatkozott rendelkezése alapján nem lehet vezető tisztségviselő, cégvezető, ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag/részvényes (többségi tag) az a személy, aki jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, többségi tagja egy olyan másik cégnek, amely:
aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, ötmillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik
ab) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, ötmillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, vagy
ac) adószámát az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül a 227. § (3) bekezdésében és a 246. §-ban felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte, és az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásáig nem állapította meg ismételten, ide nem értve a 246. § (9) bekezdése szerinti ismételt adószám-megállapítást.
A fentiek mellett a NAV akkor is megtagadja az adószám megállapítását (illetve felszólítja az adózót az akadály elhárítására), ha maga a vezető tisztségviselő, cégvezető vagy többségi tag rendelkezik a fenti mértékű adótartozással.
Jogász szemmel érdekes quasi kivételt állapít meg az Art. a közigazgatási határozatok véglegességének hatása alól akkor, amikor akként rendelkezik, hogy „nem tekinthető fennálló adótartozásnak az adótartozás azon része, amely végleges adóhatósági határozaton alapul, feltéve, hogy a határozat ellen a keresetindítási határidő még nem telt el, vagy az adózó által, a határozat ellen indított közigazgatási per jogerősen még nem zárult le. Ebben az esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a közigazgatási per jogerős lezárását követő naptól tekinthető fennállónak, ha az adóhatósági határozatot a bíróság jogszerűnek ítélte (Art. 19. § (3) bek.]”. A fentiekből következik, hogy a NAV végleges határozata csak korlátozottan fejti ki hatását, mivel jelen esetben – függetlenül a közigazgatási perben igénybe vehető azonnali jogvédelemtől – jogi fikcióval nem minősül teljeskörűen végleges határozatnak a NAV adótartozásról rendelkező határozata, holott a közigazgatási per kezdeményezése önmagában nem bír halasztó hatállyal.
Összefoglalva tehát a fentebb írtakat megállapítható: az ötmillió forintnál magasabb, fél éve lejárt adótartozással rendelkező (volt) cég szavazatainak többségét birtokló személy nem lehet vezető tisztségviselő, cégvezető vagy többségi tag egy másik cégben; ilyen személy bejegyzésére irányuló eljárásnál a NAV értesíti a Cégbíróságot és megtagadja az adószám megállapítását az előtársaság részére.
Változásbejegyzési eljárás esetén pedig a változások bejegyzése után a NAV felszólítja a céget, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül hárítsa el az akadályt. Abban az esetben, ha az adózó nem tesz eleget a felszólításnak és mulasztását nem menti ki, az adóhivatal intézkedik az adószám törlése iránt.
A NAV tehát adójogi eszközökkel befolyásolja olyan cégek működését is, amelyeknek nincsen adóhátralékuk; mindezt annak a közérdeknek az érvényesülése érdekében, hogy olyan személy ne lehessen döntő befolyással egy gazdasági társaság életére, aki más, döntő befolyása alatt lévő gazdasági társaság vonatkozásában jelentős mértékű adó megfizetését mulasztotta el (adótartozást halmozott fel).
Kivételek
Természetesen, ahogyan az lenni szokott: lássuk a kivételeket. (Nagyon nehéz megírni egy jogi témájú cikket úgy, hogy az ne szóljon valamilyen kivételről.)
Ha az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadta, az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel ez megtörtént, az megtagadó határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. Ez utóbbi akkor lehet sikeres, ha az érintett vezető tisztségviselő, cégvezető vagy többségi tag bizonyítja az alábbi konjunktív feltételek egyidejű fennállást:
1. lehetőség:
a) az adószám megállapításának megtagadására okot adó tartozást az azt felhalmozó adózó azért nem tudta kiegyenlíteni, mert az általa teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékét egy vagy több vevő, illetve megrendelő részben vagy egészben nem egyenlítette ki;
b) a vevőkkel, megrendelőkkel szemben fennálló – illetve a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában fennállt –, határidőre ki nem egyenlített követelések összege az adótartozás összegét eléri vagy meghaladja, illetve a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában elérte vagy meghaladta, és
c) az adótartozást felhalmozó adózó a követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,
2. lehetőség:
az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdésének a) pont aa) alpontja vagy b) pontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, igazolja, hogy a kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás már nem áll fenn,
3. lehetőség:
az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdésének a) pont aa) alpontja vagy b) pontja alapján tagadta meg, és az a tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, igazolja, hogy jogviszonya öröklés útján létesült és a kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás nem tagi, illetve részvényesi jogviszonyának időtartama alatt, vagy jogviszonya megszűnését követő száznyolcvan napon belül keletkezett.
Sikeres kimentés esetén tehát az érintett személy lehet a társaság vezető tisztségviselője, cégvezetője vagy többségi tagja.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd és dr. Kaltenecker Dániel ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.