A marasztalási közigazgatási perek eltérő szabályai


Ha közigazgatási perről beszélünk, akkor rendszerint valamilyen közigazgatási aktus, határozat, vagy végzés meghozatal, és ezek felülvizsgálata jut eszünkbe. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor az eljáró közigazgatási szerv bíróság általi marasztalását kérhetjük.

Ezek az esetek az alábbiak:

  • a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés, valamint
  • a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelezés.

A marasztalási perre nagyrészt a közigazgatási perek általános szabályait kell alkalmazni, de vannak bizonyos kivételek.

Az alábbi esetekben szünetel az eljárás:

1. a felek erre vonatkozó megegyezésüket bejelentik, a bejelentésnek a bírósághoz történő beérkezésétől,

2. a tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy a tárgyaláson megjelent egyik fél sem kívánja az ügy tárgyalását, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását, a tárgyalás időpontjától.

A pertárgy értékének meghatározására a polgári perrendtartás (Pp.) szabályait kell alkalmazni. Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben a pertárgy értékének meghatározására pedig a Pp. munkaügyi perekre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

A felperes a keresetét az általános közigazgatási perektől eltérően a tárgyalás berekesztéséig változtathatja meg, feltéve, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített igény ugyanabból a jogviszonyból ered.

A marasztalási kereseti kérelemhez kapcsolódó bizonyítási indítvány előterjesztésére, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására a bíróság által megállapított határidőn belül, ennek hiányában ugyancsak a tárgyalás berekesztéséig van lehetőség.

Speciális előírások vonatkoznak a Közszolgálati Döntőbizottság határozatát támadó kereseti kérelem alapján indult perekre.

Ez esetben ugyanis a fél nem hivatkozhat olyan tényre, körülményre, bizonyítékra, amely a Közszolgálati Döntőbizottság eljárásnak nem képezte tárgyát, kivéve, ha azt a Közszolgálati Döntőbizottság hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, azt önhibáján kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A marasztalási perekben az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az legkésőbb a védirat bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül megtartható legyen.

A marasztalási perekben lehetőség van viszontkereset előterjesztésére. Erre az alperes legkésőbb az első tárgyaláson jogosult, azzal a feltétellel, hogy az így érvényesíteni kívánt jognak a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból kell származnia, vagy a viszontkereset tárgyául szolgáló követelésnek a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmasnak kell lennie.

A bíróság végzéssel visszautasíthatja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló, hogy az alperes azt a jóhiszemű eljárás követelményének megsértésével terjesztette elő.

Ha az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, a felperes keresetétől az alperes hozzájárulásával állhat el.

Ugyancsak lehetőség van beszámítási kérelem előterjesztésére. Az alperes a beszámítási kérelmet az első tárgyalás után csak akkor terjesztheti elő, ha:

  • a beszámítani kért követelést az ellenfél elismeri,
  • a beszámítandó követelés fennállta közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyítható,
  • a beszámítani kért követelés ezen időpontot követően járt le, vagy
  • valószínűsíti, hogy a követelés fennállásáról vagy lejártáról ezen időpont után szerzett tudomást.

A másodfokú eljárásban azonban beszámítási kérelmet kizárólag akkor lehet előterjeszteni, ha azt az ellenfél elismeri, vagy ha a beszámítani kért követelés az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően járt le.

Ha a bíróság a marasztalási kereseti kérelemnek helyt ad, ítéletében a közigazgatási szervet – a jogszabályi keretek között – marasztalja.

A marasztalási ítélet ellen fellebbezésnek van helye.

Az ítélet előzetesen végrehajtandó, ha

  • az alperes által elismert követelésben tartalmaz marasztalást, vagy
  • közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmaz, azzal a feltétellel, hogy az annak alapjául szolgáló összes körülményt ilyen okirattal bizonyították.

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos, partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Élénkül az ingatlanpiac

Februárban bővült a kínálat az eladó lakóingatlanok piacán havi és éves összevetésben, miközben a kereslet is jelentősen nőtt – közölte saját adatai alapján az ingatlan.com.

2024. február 29.

Egyszeri amnesztia a részesedés korábbi megszerzése bejelentésének pótlására

A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.