AB: változik a szakszervezetek kollektív szerződéskötési joga


Az Alkotmánybíróság (AB) döntése értelmében változik a szakszervezetek kollektív szerződéskötési joga azokban a helyzetekben, amikor több szakszervezet is működik a munkáltatónál, de a megállapodás megkötésében nem mindegyik vett részt aláíró félként. A döntés értelmében, amennyiben egy szakszervezet később, tehát már a kollektív szerződés megkötése után válik jogosulttá a kollektív szerződéskötésre, akkor a jövőben félként vehet részt a kollektív szerződés módosítására vonatkozó tárgyalásokon.

Az Alkotmánybíróság (AB) 22/2023. (X. 4.) AB határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 276. § (8) bekezdésének egyik szövegrészét, valamint a folyamatban lévő perekben a vonatkozó részlet alkalmazásának tilalmát rendelte el.

kollektív szerződés,szakszervezet,Alkotmánybíróság

A hivatkozott jogszabályhely az AB megsemmisítő döntését megelőzően úgy szólt, hogy az a szakszervezet, amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg az Mt. 276. § (2) bekezdésben meghatározott feltételnek (vagyis a kollektív szerződéskötési jogosultságot megalapozó szervezettséget eléri), jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson – tanácskozási joggal – részt venni. Az Mt. 276. § (2) bekezdése a szervezettségre vonatkozó követelmény tekintetében úgy szól, hogy a szakszervezet kollektív szerződés kötésére abban az esetben jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkáltatóval munkaviszonyban álló, vagy munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának 10%-át.

Az AB eljárását indítványozó bíró az Mt. 276. § (8) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az AB-tól. Az indítványozó előtt folyamatban lévő perben a bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a felperes rendelkezik-e a kollektív szerződés felmondására és módosítására vonatkozó joggal, tekintettel arra, hogy az alperesi munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma meghaladta az Mt. 276. § (2) bekezdésében meghatározott minimumlétszámot, bár a kollektív szerződés megkötését követően. A kollektív szerződés módosításának és felmondásának jogosultságát az Mt. 276. § (8) bekezdése egyértelműen kizárja, amellyel kapcsolatban az eljáró bíróság úgy fogalmazott, hogy ez kellő súlyú alkotmányos indok nélkül hátrányosan tesz különbséget az alperesi munkáltatónál egyébként kollektív szerződéskötési képességgel rendelkező szakszervezetek között, pusztán amiatt, mert egyes szakszervezetek csak a kollektív szerződés megkötése után teljesítették az Mt.-ben meghatározott létszámkövetelményt.

Az indítványra eljárt AB a határozatában megállapította, hogy a szakszervezetek közötti ilyen jellegű különbségtétel kizárólag a korábban megkötött kollektív szerződés kötelmi jellegét tartja szem előtt és figyelmen kívül hagyja a kollektív szerződés alapvető jellegzetességeit, így a rugalmasságot és aktualizálhatóságot. Megállapította, hogy a szabályozás így valóban nem felel meg a különbségtétel észszerűségére vonatkozó alkotmányos követelményeknek, ezért úgy döntött, hogy a „tanácskozási joggal” szövegrészt megsemmisíti.

A 2023. október 5. napjától hatályos rendelkezés a továbbiakban úgy szól, hogy az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg az Mt. 276. § (2) bekezdésben meghatározott feltételnek, jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson részt venni [Mt. 276. § (8) bekezdés].

Az AB határozata a szakszervezetek számára igen kedvező változásokat hozott, a munkáltatóknak pedig még jobban oda kell figyelniük, ha kollektív szerződés van náluk hatályban. Abban az esetben ugyanis, ha a munkavállalók szakszervezethez való csatlakozási kedve növekszik, és ezáltal a szakszervezeti taglétszám az adott munkáltatónál több szakszervezetben is eléri vagy meghaladja a törvényi feltételek szerinti 10%-ot, akkor egy korábban megkötött és hatályos kollektív szerződés módosítására (és adott esetben felmondására) is sor kerülhet az új szakszervezeti tárgyalópartner színre lépésével.




Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.