Bejegyzések a ‘kollektív szerződés’ címkével ellátva

Hétvégén is lejárhat…? – a próbaidő számításának buktatói

Lényeges a próbaidő zárónapjának pontos meghatározása: eddig a napig van ugyanis lehetősége a feleknek a próbaidő alatti azonnali hatályú, indokolás nélküli felmondásra.

Ki nem túlórázhat?

A magyar munkajog igen megengedő a túlmunka elrendelésével kapcsolatban abban az értelemben, hogy a munkáltatónak nem kell igazolnia rendkívüli helyzetet a túlmunka előírásához. Ezzel együtt a rendkívüli munkavégzésre való utasítás számos egyéb korlátozás alá esik.

A compliance alapkérdései: Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata – 4. rész

Cikkünkben a visszaélések vállalatokon belüli kezeléséről és a visszaélés-vizsgálat magyar szabályozásáról olvashatnak.

Osztott napi munkaidő – remek lehetőség egyes munkakörökben

Az osztott napi munkaidő nem túl gyakori, bizonyos munkakörökben viszont nagyon hasznos lehetőség. Lényege, hogy a munkáltató a napi munkaidőt két részletben határozza meg, osztja be az adott napra a munkavállaló számára. A munkaidő beosztása fő szabály szerint a munkáltató jogosultsága, osztott napi munkaidő alkalmazásáról azonban a munkáltató nem dönthet egyoldalúan, tekintettel annak a munkavállalóra nézve jelentős hátrányaira.

Rend, fegyelem a munkahelyen – a munkáltatói fegyelmezés eszköztára

A munkáltatónak nemcsak a saját érdekeinek előmozdítása végett élhet a fegyelmezés lehetőségével, hanem kötelezettségei teljesítésének is szükséges eszköze a fegyelmezési jog.

Közös megegyezés esetén is levonható a munkabérelőleg a munkabérből

Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.

Időben be kell jelenteni a sztrájkot

A sztrájk a szokásos működéshez nem tartozó esemény, amely a munkáltató részéről rendkívüli, illetve a szokásos munkaszervezési teendőket meghaladó tevékenységet kívánhat, ezért az előzetes bejelentésnek megfelelő időpontban kell megtörténnie.

Tilos a munkahelyi szerelem?!

Kirúgták a McDonald’s elnökét miután fény derült egyik beosztottjával folytatott szerelmi viszonyára. Európában is jogszerű lett volna az elbocsájtás?

Elkötelezetten – a munkavállalói kötelezettségek forrása

Joggal vetődik fel a kérdés: honnan tudhatják a felek, hogy a munkavállaló egy adott ténykedésével munkavállalói kötelezettségét szegte meg?

„Túlhajtás nélkül” – azaz: mennyit lehet dolgozni egy nap?

A munkaidőről szóló fejezet a munka törvénykönyvének (Mt.) egyik legnehezebben érthető része. Ha csak arra az alapvető kérdésre keressük a választ, hogy legfeljebb hány órát lehet egy nap vagy egy héten dolgozni, máris értelmezési nehézségekbe ütközhetünk. A törvény ugyanis egy helyen azt írja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8 óra, majd néhány szakasszal később azt olvashatjuk, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet. Megnyugtatásképpen: az első látásra fennálló ellentmondás természetesen csak látszólagos. Azonban a helyes válasz megtalálásához nem árt némi ismeret az Mt. munkaidő mennyiségével és beosztásával kapcsolatos szabályozásának rendszeréről.