kollektív szerződés -

Bejegyzések a ‘kollektív szerződés’ címkével ellátva

Rend, fegyelem a munkahelyen – a munkáltatói fegyelmezés eszköztára

Szerző: dr. Halmos Szilvia
Dátum: 2020. február 25.
Címkék: alapbér, arányosság elve, azonnali hatályú felmondás, bírói gyakorlat, bűncselekmény, büntethetőség, dr. Halmos Szilvia, elévülés, emberi méltóság, felmondási idő, hátrányos jogkövetkezmény, indokolás, írásbeli figyelmeztetés, írásbeli szankció, jogorvoslat, kétszeres értékelés tilalma, kollektív szerződés, közszféra, közteherviselés, Kúria, minősített kötelezettségszegés, Munka Törvénykönyve, munkahelyi fegyelem, munkajog, munkáltató, munkáltató ellenőrzési joga, munkáltató fegyelmezési joga, munkáltató utasítási joga, munkáltatói felmondás, munkáltatói jogkör, munkáltatói jogkör gyakorlója, munkaszerződés, munkatársak zaklatása, munkaügyi bíróság, munkaügyi per, munkavállaló, munkavállaló magatartása, munkavédelem, nyugdíjas munkavállaló, öregségi nyugdíjkorhatár, szándékos kötelezettségszegés, személyiségi jog, szervezeti kultúra, szóbeli figyelmeztetés, távolléti díj, valós és okszerű indokolás, védett munkavállaló, végkielégítés, versenyszféra, vétkes kötelezettségszegés
Rovat: Cégvilág

A munkáltatónak nemcsak a saját érdekeinek előmozdítása végett élhet a fegyelmezés lehetőségével, hanem kötelezettségei teljesítésének is szükséges eszköze a fegyelmezési jog.

Közös megegyezés esetén is levonható a munkabérelőleg a munkabérből

Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.

Időben be kell jelenteni a sztrájkot

A sztrájk a szokásos működéshez nem tartozó esemény, amely a munkáltató részéről rendkívüli, illetve a szokásos munkaszervezési teendőket meghaladó tevékenységet kívánhat, ezért az előzetes bejelentésnek megfelelő időpontban kell megtörténnie.

Tilos a munkahelyi szerelem?!

Kirúgták a McDonald’s elnökét miután fény derült egyik beosztottjával folytatott szerelmi viszonyára. Európában is jogszerű lett volna az elbocsájtás?

Elkötelezetten – a munkavállalói kötelezettségek forrása

Szerző: Dr. Halmos Szilvia
Dátum: 2019. november 19.
Címkék: A Munka díjazása, alapelv, Általános rendelkezések, azonnali hatályú felmondás, bírói gyakorla, egyoldalú kötelezettségvállalás, együttműködési kötelezettség, fegyelmi büntetés, felmondási idő, határozott idejű munkaviszony, írásbeli figyelmeztetés, joggal való visszaélés tilalma, jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás, kártérítés, kártérítési felelősség, keresőképtelenség, kollektív szerződés, Munka Törvénykönyve, munkaerő-kölcsönzés, munkaidő, munkajog, munkakör, munkakör átadása, munkaköri leírás, munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme, munkáltatói felmondás, munkáltatói utasítás, munkára képes állapot, munkaszerződés, munkavállaló, munkavállaló kártérítési felelőssége, munkavállaló magatartása, munkavállalói kötelezettségszegé, munkavégzés helye, munkavégzési kötelezettség, munkaviszony teljesítése, pihenőidő, rendelkezésre állási kötelezettség, szóbeli figyelmeztetés, távmunka, titokvédelem, utasításadási jog
Rovat: Cégvilág

Joggal vetődik fel a kérdés: honnan tudhatják a felek, hogy a munkavállaló egy adott ténykedésével munkavállalói kötelezettségét szegte meg?

„Túlhajtás nélkül” – azaz: mennyit lehet dolgozni egy nap?

A munkaidőről szóló fejezet a munka törvénykönyvének (Mt.) egyik legnehezebben érthető része. Ha csak arra az alapvető kérdésre keressük a választ, hogy legfeljebb hány órát lehet egy nap vagy egy héten dolgozni, máris értelmezési nehézségekbe ütközhetünk. A törvény ugyanis egy helyen azt írja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8 óra, majd néhány szakasszal később azt olvashatjuk, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet. Megnyugtatásképpen: az első látásra fennálló ellentmondás természetesen csak látszólagos. Azonban a helyes válasz megtalálásához nem árt némi ismeret az Mt. munkaidő mennyiségével és beosztásával kapcsolatos szabályozásának rendszeréről.

Hasznos időszak vagy bizonytalan átmenet?

Magyarországon egy új munkaviszony többnyire próbaidővel kezdődik. Sokan erre bizonytalan időszakként tekintenek, pedig valójában a munkavállaló és a munkáltató számára is egy hasznos jogintézmény. Segítségével rövid idő alatt kiderülhet, hogy a szerződő felek hosszútávon is együtt tudnak-e működni. Hogy pontosan mit érdemes tudni róla, arról az OBH Deutschné dr. Kupusz Ildikót, a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökét kérdezte.

Kollektív szerződés a munkajogban

Szerző: dr. Gerse Márton
Dátum: 2019. szeptember 3.
Címkék: ágazati kollektív szerződés, bérpótlék, határozott idejű munkaviszony, készenlét, kollektív szerződés, megállapodás, Munka Törvénykönyve, munkaidőbeosztás, munkaidőkeret, Munkajogi Kapcsolatok Információs Rendszere, munkaválallói károkozás, próbaidő, szabadság, szakszervezet, távolléti díj, végkielégítés
Rovat: Szakma

Cikkünkből megtudhatják, hogy a kollektív szerződést milyen feltételekkel lehet megkötni, azokat hol tartják nyilván, illetve hogy milyen mértékben lehet eltérni az Mt. általános rendelkezéseitől.

Lehet-e munka közben a munkáltató készletét “dézsmálni”?

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. május 28.
Címkék: azonnali hatályú elbocsátás, azonnali hatályú felmondás, elmaradt jövedelem, felülvizsgálat, kártérítés, kollektív szerződés, Kúria, lényeges kötelezettségszegés, munkaviszony jogellenes megszüntetése, végkielégítés, vezető állású munkavállaló
Rovat: Napi

Amennyiben a munkáltatónál vezető beosztásban foglalkoztatott munkavállaló munkaidőben, a rá bízott készletből- annak értékétől függetlenül – fizetés nélkül fogyaszt élelmiszert, olyan súlyos kötelezettségszegést követ el, ami az azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka lehet.

Elvi döntés született a munkáltató által adható bónuszról

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. április 16.
Címkék: bónusz, elvi döntés, felülvizsgálat, kollektív szerződés, Kú, Kúria, mérlegelési jogkör, mozgóbér, Munka Törvénykönyve, munkavállalói kötelezettségszegés, teljesítményértékelés
Rovat: Napi

A mozgóbér fizetésének mérlegelése során csak az adott év értékelhető, a mérlegelés a korábbi évek magatartását, esetleges mulasztását nem vonhatja az adott évre kitűzött bónusz juttatásra való jogosultság értékelési körébe.

1 2 Következő »