kollektív szerződés -

Bejegyzések a ‘kollektív szerződés’ címkével ellátva

Hétvégén is lejárhat…? – a próbaidő számításának buktatói

Szerző: Halmos Szilvia
Dátum: 2020. szeptember 23.
Címkék: azonnali hatályú felmondás, felmondás próbaidő alatt, foglalkoztatási kötelezettség, határidő, jogellenes munkaviszony megszüntetés, kollektív szerződés, közszolgálat, megtámadási határidő, Munka Törvénykönyve, munkabér, munkajog, munkaszerződés, munkavégzési kötelezettség, munkaviszony, munkaviszony kezdete, próbaidő, rendelkezésre állási kötelezettség
Rovat: Cégvilág

Lényeges a próbaidő zárónapjának pontos meghatározása: eddig a napig van ugyanis lehetősége a feleknek a próbaidő alatti azonnali hatályú, indokolás nélküli felmondásra.

Ki nem túlórázhat?

A magyar munkajog igen megengedő a túlmunka elrendelésével kapcsolatban abban az értelemben, hogy a munkáltatónak nem kell igazolnia rendkívüli helyzetet a túlmunka előírásához. Ezzel együtt a rendkívüli munkavégzésre való utasítás számos egyéb korlátozás alá esik.

A compliance alapkérdései: Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata – 4. rész

Cikkünkben a visszaélések vállalatokon belüli kezeléséről és a visszaélés-vizsgálat magyar szabályozásáról olvashatnak.

Osztott napi munkaidő – remek lehetőség egyes munkakörökben

Szerző: dr. Kozma-Fecske Ivett
Dátum: 2020. június 10.
Címkék: dr. Kozma-Fecske Ivett, hajózás, kollektív szerződés, közúti közlekedés, légi közlekedés, Mt., Munka Törvénykönyve, munkaidő kettéosztása, munkaszerződés, osztott napi munkaidő-beosztás, pihenőidő biztosítása
Rovat: Cégvilág

Az osztott napi munkaidő nem túl gyakori, bizonyos munkakörökben viszont nagyon hasznos lehetőség. Lényege, hogy a munkáltató a napi munkaidőt két részletben határozza meg, osztja be az adott napra a munkavállaló számára. A munkaidő beosztása fő szabály szerint a munkáltató jogosultsága, osztott napi munkaidő alkalmazásáról azonban a munkáltató nem dönthet egyoldalúan, tekintettel annak a munkavállalóra nézve jelentős hátrányaira.

Rend, fegyelem a munkahelyen – a munkáltatói fegyelmezés eszköztára

Szerző: dr. Halmos Szilvia
Dátum: 2020. február 25.
Címkék: alapbér, arányosság elve, azonnali hatályú felmondás, bírói gyakorlat, bűncselekmény, büntethetőség, dr. Halmos Szilvia, elévülés, emberi méltóság, felmondási idő, hátrányos jogkövetkezmény, indokolás, írásbeli figyelmeztetés, írásbeli szankció, jogorvoslat, kétszeres értékelés tilalma, kollektív szerződés, közszféra, közteherviselés, Kúria, minősített kötelezettségszegés, Munka Törvénykönyve, munkahelyi fegyelem, munkajog, munkáltató, munkáltató ellenőrzési joga, munkáltató fegyelmezési joga, munkáltató utasítási joga, munkáltatói felmondás, munkáltatói jogkör, munkáltatói jogkör gyakorlója, munkaszerződés, munkatársak zaklatása, munkaügyi bíróság, munkaügyi per, munkavállaló, munkavállaló magatartása, munkavédelem, nyugdíjas munkavállaló, öregségi nyugdíjkorhatár, szándékos kötelezettségszegés, személyiségi jog, szervezeti kultúra, szóbeli figyelmeztetés, távolléti díj, valós és okszerű indokolás, védett munkavállaló, végkielégítés, versenyszféra, vétkes kötelezettségszegés
Rovat: Cégvilág

A munkáltatónak nemcsak a saját érdekeinek előmozdítása végett élhet a fegyelmezés lehetőségével, hanem kötelezettségei teljesítésének is szükséges eszköze a fegyelmezési jog.

Közös megegyezés esetén is levonható a munkabérelőleg a munkabérből

Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.

Időben be kell jelenteni a sztrájkot

A sztrájk a szokásos működéshez nem tartozó esemény, amely a munkáltató részéről rendkívüli, illetve a szokásos munkaszervezési teendőket meghaladó tevékenységet kívánhat, ezért az előzetes bejelentésnek megfelelő időpontban kell megtörténnie.

Tilos a munkahelyi szerelem?!

Kirúgták a McDonald’s elnökét miután fény derült egyik beosztottjával folytatott szerelmi viszonyára. Európában is jogszerű lett volna az elbocsájtás?

Elkötelezetten – a munkavállalói kötelezettségek forrása

Szerző: Dr. Halmos Szilvia
Dátum: 2019. november 19.
Címkék: A Munka díjazása, alapelv, Általános rendelkezések, azonnali hatályú felmondás, bírói gyakorla, egyoldalú kötelezettségvállalás, együttműködési kötelezettség, fegyelmi büntetés, felmondási idő, határozott idejű munkaviszony, írásbeli figyelmeztetés, joggal való visszaélés tilalma, jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás, kártérítés, kártérítési felelősség, keresőképtelenség, kollektív szerződés, Munka Törvénykönyve, munkaerő-kölcsönzés, munkaidő, munkajog, munkakör, munkakör átadása, munkaköri leírás, munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme, munkáltatói felmondás, munkáltatói utasítás, munkára képes állapot, munkaszerződés, munkavállaló, munkavállaló kártérítési felelőssége, munkavállaló magatartása, munkavállalói kötelezettségszegé, munkavégzés helye, munkavégzési kötelezettség, munkaviszony teljesítése, pihenőidő, rendelkezésre állási kötelezettség, szóbeli figyelmeztetés, távmunka, titokvédelem, utasításadási jog
Rovat: Cégvilág

Joggal vetődik fel a kérdés: honnan tudhatják a felek, hogy a munkavállaló egy adott ténykedésével munkavállalói kötelezettségét szegte meg?

„Túlhajtás nélkül” – azaz: mennyit lehet dolgozni egy nap?

A munkaidőről szóló fejezet a munka törvénykönyvének (Mt.) egyik legnehezebben érthető része. Ha csak arra az alapvető kérdésre keressük a választ, hogy legfeljebb hány órát lehet egy nap vagy egy héten dolgozni, máris értelmezési nehézségekbe ütközhetünk. A törvény ugyanis egy helyen azt írja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8 óra, majd néhány szakasszal később azt olvashatjuk, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet. Megnyugtatásképpen: az első látásra fennálló ellentmondás természetesen csak látszólagos. Azonban a helyes válasz megtalálásához nem árt némi ismeret az Mt. munkaidő mennyiségével és beosztásával kapcsolatos szabályozásának rendszeréről.

1 2 Következő »