Jogszabályfigyelő 2023 – 40. hét
Alábbi cikkünkben a 2023/140–143. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Bejegyzések kollektív szerződés címkével
Szakszervezetek üdvözölték az Alkotmánybíróság határozatát a kollektív szerződéssel összefüggő egyik szabályról
A szakszervezetek üdvözölték az Alkotmánybíróság szerdai határozatát, amelyben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Munka törvénykönyvének a kollektív szerződéskötést szabályozó paragrafusának egy részét – tájékoztatta a Munkástanácsok Országos Szövetsége csütörtökön.
A kollektív szerződéskötési szabadság alkotmányos keretei
A kollektív autonómia alkotmányos keretei, az abból folyó jogosultságok értelmezése, valamint a jogrendszerbe történő „implementálása” tekintetében jelentős különbségek lelhetők fel a nemzeti sajátosságoknak megfelelően is, de a gazdasági munkajog és a „közszféra munkajoga” tekintetében is. A tanulmány e tekintetben az állami szférára fókuszál: a közszférában dolgozók ugyanis minden jogállamban bizonyos fokú korlátozásokkal gyakorolhatják a kollektív jogokat a gazdasági versenyszféra munkajogához képest.
A kollektív szerződés kihirdetés nélkül nem léphet hatályba
A kollektív szerződés kihirdetés nélkül nem léphet hatályba – a Kúria eseti döntése.
„Újratervezés” – a munkaidő-beosztás módosításának szabályai
Mindenki számára kellemetlen, sőt egyenesen megoldhatatlan élethelyzeteket produkálhat, ha váratlan, rövid határidős vagy azonnali munkafeladat okán felborul a betervezett napi, heti időbeosztása. A munka törvénykönyve igyekszik védelmet nyújtani a munkavállalóknak az ilyen szituációkkal szemben a munkaidő-beosztás időzítésével kapcsolatos szabályok formájában. Azonban a törvény azt is respektálja, hogy időnként a leggondosabb vezetői tervezés mellett is előfordulhat (pl. hiányzás, beszállítói csúszás miatti feladattorlódás, sürgős megrendelés stb.), hogy a munkáltatónak változtatnia kell az előre közölt munkaidő-beosztáson. Olyan is megtörténhet, hogy a módosítási igény a munkavállaló oldalán merül fel, mivel valamilyen fontos privát program, kötelezettség adódik. Az alábbiakban áttekintjük, milyen szabályok szerint változtatható meg a már közölt munkaidő-beosztás, kitérve arra is, hogy miként érintette e szabályokat a 2023. január 1-i Mt.-módosítás.
A heti pihenőidő mellett napi pihenőidő is jár
Az EUB megállapította, hogy ha a tagállam joga heti pihenőidőt biztosít a munkavállalónak, attól még a munkavállaló ezen felül napi pihenőidőre is jogosult.
Jogszabályfigyelő 2022 – 31. hét
Alábbi cikkünkben a 2022/128-132. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
MASZSZ: forradalmi változást hozhat az uniós minimálbérrendszer
Az elfogadott uniós keretrendszer nyomán elterjednek a kollektív szerződések, megerősödnek a szakszervezetek biztonságos béremelési rendszert kapnak a dolgozók – véli a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
Kell-e félni a munkaidőkeretről? Munkavállalói szemmel
A munkaidőkeret a rugalmas munkaidő szervezés közismert eszköze. Ha valami rugalmasságot és költségmegtakarítást jelenthet a munkáltatónak, az könnyen gyanússá válik a munkavállaló számára. Az alábbiakban munkavállalói szempontból tekintjük át, mit jelent a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás, milyen következményekkel kell számolnia a munkavállalónak, és milyen garanciákra számíthat.
Munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a közösségi médiában
Az adanai oktatási minisztérium elbocsátotta egyik alkalmazottját amiért a Facebookon különböző cikkeket „lájkolt”. A török hatóságok úgy ítélték meg, hogy a bejegyzések alkalmasak a munkahelyi béke és nyugalom megzavarására, mivel azokban szexuális erőszakról, valamint politikai vezetők és pártok elleni propagandáról lehetett olvasni. Az EJEB ugyanakkor megállapította, hogy a közösségi médiában a „tetszik” gomb használata a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása, annak egyik általános és népszerű online formája, ami lehetővé teszi az emberek számára, hogy kifejezzék érdeklődésüket egyes tartalmak iránt.