Bejegyzések kollektív szerződés címkével


Kell-e félni a munkaidőkeretről? Munkavállalói szemmel
2022. május 17. Szakma

Kell-e félni a munkaidőkeretről? Munkavállalói szemmel

A munkaidőkeret a rugalmas munkaidő szervezés közismert eszköze. Ha valami rugalmasságot és költségmegtakarítást jelenthet a munkáltatónak, az könnyen gyanússá válik a munkavállaló számára. Az alábbiakban munkavállalói szempontból tekintjük át, mit jelent a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás, milyen következményekkel kell számolnia a munkavállalónak, és milyen garanciákra számíthat.

2021. november 19. Világjogász

Munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a közösségi médiában

Az adanai oktatási minisztérium elbocsátotta egyik alkalmazottját amiért a Facebookon különböző cikkeket „lájkolt”. A török hatóságok úgy ítélték meg, hogy a bejegyzések alkalmasak a munkahelyi béke és nyugalom megzavarására, mivel azokban szexuális erőszakról, valamint politikai vezetők és pártok elleni propagandáról lehetett olvasni. Az EJEB ugyanakkor megállapította, hogy a közösségi médiában a „tetszik” gomb használata a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása, annak egyik általános és népszerű online formája, ami lehetővé teszi az emberek számára, hogy kifejezzék érdeklődésüket egyes tartalmak iránt.

Alakíthatnak-e szakszervezetet kényszervállalkozók?
2021. október 25. Cégvilág

Alakíthatnak-e szakszervezetet kényszervállalkozók?

Összességében a munkavállalók és a vállalkozások közötti terület szürke zóna, de a trendek arra mutatnak, hogy az önfoglalkoztatók és a kényszervállalkozók egyre inkább szervezkedhetnek és felléphetnek közösen érdekeik védelmében – mondta Dr. Fejes Gábor. A Wolters Kluwer Hungary által szervezett XVIII. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadáson szó volt arról is, hogy lehet-e versenykorlátozó egy kollektív szerződés, és szervezkedhetnek-e a munkáltatók.

Hétköznapi munkaszüneti napra jár távolléti díj
2020. november 3. Napi

Hétköznapi munkaszüneti napra jár távolléti díj

A törvény indokolása szerint a hétköznapra eső munkaszüneti napot attól függetlenül le kell vonni, hogy a munkavállaló a beosztása szerint e napon egyébként végez-e munkát vagy sem. Az így kieső munkaidőre járó díjazást ellensúlyozza az Mt. 146. § (3) bekezdés d) pontja, amikor előírja, hogy erre az időre a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

Ki nem túlórázhat?
2020. szeptember 3. Cégvilág

Ki nem túlórázhat?

A magyar munkajog igen megengedő a túlmunka – avagy a Munka Törvénykönyvének szóhasználatával: rendkívüli munkaidő – elrendelésével kapcsolatban abban az értelemben, hogy a munkáltatónak tulajdonképpen semmilyen rendkívüli helyzetet nem kell tudnia igazolni ahhoz, hogy a dolgozóknak túlmunkát írjon elő. Ezzel együtt a rendkívüli munkavégzésre való utasítás számos egyéb korlátozás alá esik.