Jogszabályfigyelő 2022 – 31. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2022/128-132. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a védettségi igazolványok díjáról és többségi állami befolyás alá kerülő gazdasági társaság egyes munkajogi szerződései módosulásának a kérdéséről olvashatnak. 

 

Tartalom:

1. A védettségi igazolvány kiállításáért fizetendő díj
2. Köztulajdonúvá váló munkáltatónál nem érvényesül a korábban kötött kollektív szerződésekre vonatkozóan a törvényi tilalom

  

A védettségi igazolvány kiállításáért fizetendő díj

2022. szeptember 1-jétől a védettségi igazolvány pótlása, cseréje esetén 3000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni Budapest Főváros Kormányhivatala számlájára történő befizetéssel.

Fontos tudnivaló, hogy a díjat akkor is megfizetendő, ha a kérelmező a kérelmét visszavonta vagy azt elutasították, illetve az eljárást megszüntetik, továbbá az ismételten benyújtott kérelem esetén ismételten fizetni kell (a hiánypótlásra visszaadott kérelem újbóli benyújtását kivéve). Túlfizetés esetén a díjtöbbletet hivatalból vagy kérelemre vissza kell téríteni. 

• Joganyag: 10/2022. (VIII. 1.) MvM rendelet a védettségi igazolvány kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj részletes szabályairól
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2022/130. (VIII. 1.)
• Hatályos: 2022. 09. 01.
• Megjegyzés: új jogszabály

 

Köztulajdonúvá váló munkáltatónál nem érvényesül a korábban kötött kollektív szerződésekre vonatkozóan a törvényi tilalom

Az Alkotmánybíróság előtt alkotmányjogi panasz tárgyában indult eljárás tényállása szerint a felperes több mint húsz évvel ezelőtt munkaviszonyt létesített az alperesi gazdasági társaság jogelődjével. A munkaviszonyra kiterjedt az eredetileg 1995-ben megkötött, majd többször módosított Villamosenergia-Ipari Ágazati Kollektív Szerződés és a 2004-ben létrejött, majd többször módosított Egységes Kollektív Szerződés hatálya. Időközben az alperes (2017 elejétől) köztulajdonban álló munkáltatóvá vált. „A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony számos jellegzetességgel bír: ezek egyike, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál a felmondási idő az általános szabályokhoz igazodik, a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása ettől nem térhet el, így hosszabb felmondási időt nem határozhat meg, a végkielégítés szabályaitól sem térhet el az Mt. 205. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint.” A felperes munkaviszonya 2018-ban munkáltatói felmondással megszűnt, ennek során a fent hivatkozott kollektív szerződések rendelkezéseinek az alkalmazására nem került sor. „A felperes keresetében a törvény szerinti és a kollektív szerződés szerinti végkielégítés különbözete, továbbá a kollektív szerződés szerinti hosszabb felmondási időre járó távolléti díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest, kamatokkal együtt.”

A Kúrai előtt befejeződő eljárás eredményeképpen a kereset elutasítására került sor. Alkotmányjogi panaszában az indítványozó (felperes) hivatkozott arra, hogy a döntés: „[…] nem felel meg az Alaptörvény jogszabályok értelmezésére vonatkozó követelményeinek, továbbá ellentétben áll az alapvető jogok bármely helyzet szerinti különbségtétel nélküli biztosítására vonatkozó alapjoggal, a kollektív tárgyalások folytatásához és kollektív szerződések kötéséhez való alapjoggal, és nemzetközi kötelezettségvállalásba is ütközik […].” Utalt arra, hogy a jogrendszerben nincsenek olyan szabályok, amelyek biztosítanák az Mt. hatálybalépése előtt kötött kollektív szerződések érvényre jutását olyan munkáltatók esetében, amelyek az Mt. hatálybalépése után köztulajdonúvá váltak.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint: „[…] a gazdasági társaságban önmagában többségi állami befolyás szerzése jellemzően nem jelenti a gazdasági társaság egyes szerződéseinek az e ténynél fogva beálló, a többségi befolyás szerzése időpontjától számított módosulását, kivéve, ha ezt jogszabály írná elő. […] az Mth. (a munka törvénykönyvéről szóló 2012.  évi I.  törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012.  évi LXXXVI.  törvény) 11.  § (1) bekezdése az Mt. hatálybalépése után kötött kollektív szerződésekre és munkaszerződésekre rendeli alkalmazni az Mt. 205. § (1) bekezdését. Ezért nem az a kérdés ennek a rendelkezésnek az Alaptörvénnyel, a kollektív szerződés funkciójával összhangban álló értelmezése meghatározásánál, hogy van-e külön szabály az Mt. hatálybalépése után köztulajdonba került munkáltatóknál a régebbi kollektív szerződés és munkaszerződés sorsára. Hanem az a kérdés, hogy van-e kifejezetten olyan szabály, amely erre az esetre [többségi állami befolyás szerzése az Mt. hatálybalépése után] a kollektív szerződések és munkaszerződések korábbi, a többségi befolyás szerzésénél fennálló szabályait és az ebből eredő jogokat kifejezetten módosítani rendeli. A jelen esetben ilyen szabály nincs.”

Az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy: „[…] ezt az értelmezést erősíti az Mth. 11.  § (1) bekezdéséhez fűzött indokolás. A javaslat indokolása értelmében az Mt. hatálybalépését követően megkötött megállapodások (kollektív szerződés, munkaszerződés) tekintetében érvényesül az Mt. 205.  § (1) bekezdése szerinti tilalom. A javaslat indokolása szerint »[a]z Mt. 205.  § (1) bekezdése – a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében – a köztulajdonban álló munkáltatók esetében meghatározott szabályozási tárgykörökben eltérést nem engedő szabályozást tartalmaz. Az Mt. hatálybalépését megelőzően megkötött megállapodások érvényességét azonban a korlátozó szabály nem érinti, a jogszabályba ütköző megállapodások semmissége csak az Mt. hatálybalépését követően megkötött megállapodások tekintetében érvényesül az Mt. rendelkezései alapján.« Habár a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását 2019. január 1-jétől kell figyelembe venni, a jogszabályok céljának megállapítása során az Alaptörvény 28. cikke alapján a korábban keletkezett ilyen irat is figyelembe vehető. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a Kúria ítéletét alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. […] Az Alkotmánybíróság jelen határozatából nem következik, hogy az indítványra okot adó konkrét esetben az általános hatáskörű bíróságnak miként kell döntenie; ez annak a függvénye, hogy a kollektív szerződés és a munkaszerződés az Mt. hatálybalépése után kötöttnek minősül-e az Mth. alkalmazásában, amelynek eldöntése az általános hatáskörű bíróságra tartozó tényállási és szakjogi törvényértelmezési kérdés.”

• Joganyag: 17/2022. (VIII. 1.) AB határozat a Kúria Mfv.II.10.065/2021/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2022/130. (VIII. 1.)
• Hatályos: –
• Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség megállapítása

---