A munkáltatók, különösen a multinacionális cégek részéről egyre nagyobb az igény arra, hogy a munkajogi relevanciájú irataikat - munkaszerződés, tájékoztató, felmondások, közös megegyezés - elektronikus formában hozzák létre, illetve tárolják.
Mai cikkünkben a munkajogi jognyilatkozatok alaki hibáival, a jóerkölcsbe ütközéssel, a színlelt megállapodással, a semmisségre hivatkozással és hivatalból való észleléssel, valamint a megtámadhatósággal foglalkozunk.
Három nő ellen vádat emeltek Zalában, mert addig nem engedték távozni egy kolléganőjüket, amíg meg nem írta a felmondását.
Alábbi cikkünkben a 2021/9–11. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok válogattunk.
A felmondás közlésének jogszerűségét az arra hivatkozó félne kell bizonyítania.
Bizonyos esetekben lehetséges a munkaviszony helyreállítására, ekkor a munkaviszony oly módon folytatódik, mintha a munkavállaló a megszüntetés és a helyreállítás közti időtartamot is munkaviszonyban töltötte volna.
Az, hogy a felperes más véleményen volt bizonyos kérdésekben, amit ki is fejtett, nem jelent védett tulajdonságot.
Cikkünkben áttekintjük a várandós nő egészségét nem veszélyeztető és biztonságos foglalkoztatására vonatkozó munkáltatói kötelezettségeket.
Az írásban közölt munkáltatói felmondásból annak okának világosan ki kell tűnnie.
A kórház szerint a kérelmező munkáját 18 nap munkavégzés alapján nem lehetett megítélni, ezt követően pedig a terhessége miatt kórházba került, így jogszerű volt a kismama elbocsátása. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem fogadta el azt az érvelést és megállapította a közvetlen hátrányos megkülönböztetést.