Az indokolási kötelezettség szélesedése az Mt. módosítása alapján


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Főszabály szerint a munkáltató a felmondását köteles megindokolni. Ez alól a szabály alól csak néhány kivételt tartalmaz a Munka Törvénykönyve, azonban a 2023. január 1-jétől hatályos szöveg értelmében a munkavállaló erre vonatkozó kérelme alapján a kivett esetekben is kötelezővé válhat az indokolás.

felmondás indokolása

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) kimondja, hogy a munkáltató a felmondását köteles megindokolni [Mt. 66. § (1) bekezdés]. A főszabály alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor a munkáltató a határozatlan idejű munkaviszonyban foglalkoztatott, nyugdíjasnak minősülő dolgozó vagy vezető állású munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg felmondással [Mt. 66. § (6) bekezdés, Mt. 210. § (1) bekezdés b) pont]. Ebben a két esetben a munkáltatót nem terheli az indokolási kötelezettség, a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatában elég jeleznie, hogy ez érintett dolgozó a kivett esetek körébe tartozik.

A 2023. január 1-jétől módosult Mt. némiképp változtat az indokolási kötelezettség szabályain és lehetővé teszi, hogy a munkavállaló olyan esetben is kérhesse a felmondása megindokolását, ha az egyébként nem lenne kötelező. Ehhez pusztán annyi szükséges, hogy az indokolásra vonatkozó kérelemben a munkavállaló arra hivatkozzon, hogy álláspontja szerint a munkaviszonyának megszüntetésére a személyes gondozásra igénybe vehető 5 munkanap távollét, az apasági szabadság, a szülői szabadság, a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság, vagy az általa kezdeményezett munkaszerződés módosítás kezdeményezése miatt került sor [Mt. 65. § (3) bekezdés]. Ha tehát egy határozatlan idejű munkaviszonyban foglalkoztatott vezető állású munkavállalót elbocsátanak, de a dolgozó úgy véli, hogy a munkaviszonya megszüntetésének tényleges indoka például az, hogy szülői szabadságot vett igénybe, akkor kérheti a munkáltatótól, hogy a felmondást indokolja meg. Ezáltal a kivett körbe tartozó munkavállalókat sem lehet a jövőben minden különösebb ok nélkül elküldeni, hiszen, ha utóbb a munkavállaló az indokolást kéri, akkor nehéz helyzetbe kerülhet a munkáltató, ha nem tud valós okot megfogalmazni. Ha pedig a felmondás indoka nem valós, akkor végső soron a bíróság megállapíthatja, hogy a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor, ez esetben pedig a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak az ezzel összefüggésben okozott kárát [Mt. 82. § (1) bekezdés].

Az indokolás iránti kérelemre vonatkozóan az Mt. a formai szabályokat és az előterjesztésére irányadó határidőt is meghatározza. Eszerint a munkavállalónak a felmondás közlésétől számítva mindössze 15 nap áll rendelkezésre, hogy a kérelmét a munkáltató felé benyújtsa. Fontos, hogy ezt írásban kell megtennie, a szóbeli jelzés nem elegendő [Mt. 65. § (4) bekezdés].

A munkáltatónak szintén 15 napja van a kérelem kézhezvételétől számítva, hogy a felmondást megindokolja, és azt írásban közölje a munkavállalóval [Mt. 65. § (4) bekezdés]. Az indokolásnak ugyanazon formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie, mintha az indokolás kötelező volna. Ez azt jelenti, hogy a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie és vitás helyzet esetén a megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevőnek, vagyis a munkáltatónak kell bizonyítja [Mt. 65. § (2) bekezdés].

Megjegyezzük, hogy a munkavállaló kérelmére akkor is meg kell indokolni a munkaviszony megszüntetését, ha az nem munkáltatói felmondást, hanem valamilyen más, indokolási kötelezettséggel nem járó jogcímet jelent. Például, ha a munkavállaló állítása szerint, csak azért küldték el próbaidő alatt azonnali hatállyal, mert igényelte újszülött gyermeke után az apai pótszabadságot, szintén a fenti eljárást kell követni. Ilyenkor tehát egy próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást is köteles megindokolni a munkáltató.

Az Mt. indokolási kötelezettség szélesedésével kapcsolatos módosítására az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelvének (a továbbiakban: Irányelv) való megfelelés érdekében került sor. Az Irányelv több helyen is rögzíti, hogy olyan esetekben, amikor a munkavállaló úgy véli, hogy valamely általa gyakorolt jog (például apasági szabadság, szülői szabadság) miatt kerül sor elbocsátására, akkor lehetővé kell tenni a számára, hogy a felmondás megalapozott indokolását kérje. Ilyen esetekben értelemszerűen a munkáltatóra hárul a bizonyítási teher, a munkavállalónak csak valószínűsítenie kell, hogy a felmondásra valamely jogának gyakorlása miatt került sor. Az Mt. indokolási kötelezettséggel kapcsolatos módosítása megfelelően képezi le az Irányelvben foglalt követelményeket.

A munka törvénykönyvét érintő módosítások központi témája lesz a XX. Magyar Munkajogi Konferenciának, ahol már a gyakorlati alkalmazásáról szóló előadásokat is meghallgathat a szakma legkiválóbb előadóitól.




Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Értesítést küld a NAV-Mobil a jogviszonyváltozásokról

A foglalkoztatási adatok bármikor ellenőrizhetők a NAV-Mobilban, májustól pedig már push üzenetet is küld az alkalmazás a biztosítotti jogviszony változásairól – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.