Bejegyzések a ‘azonnali hatályú felmondás’ címkével ellátva

Hasznos időszak vagy bizonytalan átmenet?

Magyarországon egy új munkaviszony többnyire próbaidővel kezdődik. Sokan erre bizonytalan időszakként tekintenek, pedig valójában a munkavállaló és a munkáltató számára is egy hasznos jogintézmény. Segítségével rövid idő alatt kiderülhet, hogy a szerződő felek hosszútávon is együtt tudnak-e működni. Hogy pontosan mit érdemes tudni róla, arról az OBH Deutschné dr. Kupusz Ildikót, a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökét kérdezte.

A tanulmányi szerződés és versenytilalom a bírói gyakorlatban

Mai cikkünkben tanulmányi szerződés megszüntetésének gyakorlati kérdéseit, a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit, illetve a joggyakorlat-elemzésben résztvevők tanulmányainak megállapításait ismertetjük.

Lehet-e munka közben a munkáltató készletét “dézsmálni”?

Amennyiben a munkáltatónál vezető beosztásban foglalkoztatott munkavállaló munkaidőben, a rá bízott készletből- annak értékétől függetlenül – fizetés nélkül fogyaszt élelmiszert, olyan súlyos kötelezettségszegést követ el, ami az azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka lehet.

Tartósan más munkakörben való foglalkoztatás azonnali hatályú felmondásra adhat okot

A munkáltató azon magatartásával, hogy a munkavállalót indokolás nélkül, mindenfajta tájékoztatás hiányában, a korábban ellátott, a munkaköre jellegét meghatározó tevékenységétől meghatározatlan ideig eltérő módon foglalkoztatja, és ezáltal bizonytalan helyzetben tartja, a munkaszerződés szerinti foglalkoztatási kötelezettségét szegi meg, amely a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának jogszerű indoka lehet.

A munkáltatói utasítást csak a Mt-ben meghatározott okból lehet megtagadni

Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy azonnali hatályú felmondás esetén egyetlen valós és okszerű indok is elég arra, hogy a munkáltatói intézkedés jogszerű legyen.

A munkáltatói kárigény érvényesítése és a felmondás

Ha a munkavállaló kárt okoz a munkáltatójának, akkor egyrészt kötelezettsége keletkezik az okozott kár megtérítésére, másrészt megszegte a munkaviszonyból eredő kötelezettségeit, amiért sor kerülhet a munkaviszony megszüntetésére. Vajon kell-e választani a két szankció között? Lehet-e kárigényt érvényesíteni, akár a munkaviszony felmondása után?