Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A fedezeti szerződés, mint kárszámítási mód alól is lehetőség van kimentésre, így ez utóbbi eredményessége esetén a jogosult a fedezeti szerződés alapján sem jogosult kártérítésre.
Egyszer egy barkóba játék során egy becsapós nevű kis állatkára gondoltam. A játékostársaim átlagos idő alatt kitalálták, hogy valamilyen malacról, disznóról van szó, de a pontos megfejtést nem tudták megmondani. Ismert rólam, hogy nem vagyok biológus, se állatorvos, tehát a különböző sertésfajtákkal nem törnék borsot az orruk alá, de csak nem sikerült rájönniük a megfejtésre.
Azért, mert a sündisznóra gondoltam. A sündisznóknak körülbelül annyi közük van a sima disznókhoz, mint a fedezeti szerződéseknek az „Egyes szerződések”-hez (polgári törvénykönyv – Ptk., Hatodik Könyv, Harmadik rész). Ahogyan azt a kedves olvasó már kitalálhatta, ezúttal a fedezeti szerződésekről lesz szó.
A már nem is olyan új polgári törvénykönyv a 6:141. §-ában szabályozza a fedezeti szerződést, amiről mint egy új jogintézményről beszélhetünk a magyar polgári jogi kódexben. Nem véletlenül fogalmaztam ekként, mivel az előző Ptk. ugyan nem tartalmazta a fedezeti szerződést, ám ismert volt az a bírói gyakorlat, amely elismerte a fedezeti szerződés alapján történő kárszámítás lehetőségét. „A megrendelő az észszerű időn belül megkötött fedezeti ügylet ára és az eredeti szerződéses ár közötti különbözet, mint kár megtérítésére tarthat igényt. Ha pedig az árunak piaci ára van, kártérítésként a szerződésben meghatározott ár és az elállás (felmondás) időpontjában fennállott piaci ár közötti különbözetet akkor is igényelheti, amennyiben ilyen fedezeti vásárlásra nem került sor” (BH2004. 191.) A Bécsi Vételi Egyezmény 75. cikke azonban régóta tartalmazta a fedezeti szerződést, így az 1987. évi 20. törvény erejű rendelettel kihirdetett Bécsi Vételi Egyezmény okán a magyar polgári jog része volt.
A Bécsi Vételi Egyezmény 75. cikk
A szerződéstől való elállás, illetve annak felmondása esetén, ha ezt után a vevő észszerű módon és észszerű időn belül helyettesítő árut vásárolt, vagy az eladó az árut újra eladta, a kártérítést igénylő fél követelheti a szerződéses ár és a fedezeti ügylet ára közötti különbözet, valamint a 74. cikk szerint járó valamennyi egyéb kára megtérítését.
A Ptk. 6:141. §-a [Fedezeti szerződés]
A jogosult – elállása vagy felmondása esetén – a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas szerződést köthet, és – a kártérítés szabályai szerint – követelheti a kötelezettől a szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek közötti különbség, továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek megtérítését.
A fentiek alapján tehát elmondható, hogy az új Ptk.-ba illesztéssel kodifikálták a fedezeti szerződések vonatkozásában kialakult joggyakorlatot.
Melyek tehát e § alkalmazhatóságának feltételei?
Az első és legfontosabb, hogy adva van egy szerződés, amelyet a kötelezett [1] megszeg, és amelyre tekintettel a jogosult a [2] szerződéstől eláll vagy azt felmondja. Logikus követelmény, hogy a szerződéssel elérni kívánt cél teljesítéséhez fűződő érdeke továbbra is fennálljon a jogosultnak (elállás esetén tehát nem kell a szerződés teljesítéséhez fűződő érdek megszűnését igazolni), amelyek kielégítésére az [3] eredeti szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas fedezeti szerződést köt.
Lássuk az egyes feltételeket külön-külön.
[1] A fedezeti szerződés előzményeként valamennyi nevesített szerződésszegés elképzelhető, de legfőképpen a gyakorlatban a késedelem fordul elő.
[2] Fedezeti szerződés fogalmi eleme, hogy a szerződéstől elállásra vagy annak felmondására kerüljön sor. A Bécsi Vételi Egyezményhez képest a hazai szabályozás nem azt mondja ki, hogy a fedezeti szerződés fogalmilag csak az elállási/felmondási nyilatkozatot követően megkötött szerződés lehet, hanem mindösszesen csak azt, hogy e kárszámítási módon kártérítési igényérvényesítésre elállás/felmondás esetén van lehetőség.
Fontos, hogy a késedelem, a hibás teljesítés mellett a hazai jogirodalmi álláspont alapján az elállás/felmondás nélkül az egyéb nevesített szerződésszegési esetekben is lehetőség van fedezeti szerződés megkötésére, tehát a teljesítés megtagadása illetve a lehetetlenülés ama esetében is, amelyért a kötelezett felelős.
[3] Fedezeti szerződés megkötése. A Bécsi Vételi Egyezmény alapján itt észszerű módon és időben történő megkötést vár el a károsulttól, ezt azonban a Ptk. nem expressis verbis mondja ki e §-nál, hanem a jogosult kárenyhítési kötelezettségének keretén belül terhelik ezek a károsultat. Ha e körben mulaszt, úgy a fedezeti szerződés alapján történő kártérítés érvényesítését nem akadályozza (szemben a Bécsi Vételi Egyezményben foglaltakkal), hanem a bíróság kármegosztást alkalmaz (első körben) a felróhatóság alapján.
A kár mértéke
Az eredeti szerződés és a fedezeti szerződésben kikötött ellenérték közötti különbség, továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő egyéb költségek.
Fontos, hogy ne csak adásvételi szerződések vevői oldalára, hanem eladói (mint jogosulti) oldalára is vonatkozik a szabályozás, azaz például, ha a vevő nem teljesít határidőben, erre tekintettel pedig eláll az eladó és csak olcsóbban tudja eladni a dolgot, akkor is követelheti a fedezeti szerződésre alapítva a két érték közötti különbséget.
A szakirodalomban vita tárgya, hogy az előreláthatósági korlát miképpen érvényesül a fedezeti szerződés vonatkozásában, azonban a magunk részéről osztjuk azt az álláspontot, miszerint a fedezeti szerződés megkötéséből eredő károk főszabályként előreláthatók, így a károsultat különös bizonyítási kötelezettség nem terheli. Vékás Lajos álláspontja (a Ptk. Szakértő Javaslatának az 5:115. § (3) bekezdéséhez fűzött kommentár) szerint fedezeti szerződés esetében tapadó kárról beszélünk, így az teljes egészében megtérítendő, míg Boronkay Miklós amellett érvel, hogy fedezeti szerződés esetében olyan következmény kár(ok)ról, illetve elmaradt vagyoni előny(ök)ről (fedezeti eladás esetében például) beszélhetünk, amelyeknél az előreláthatóságot vélelmezni kell és csak nagyon kivételes esetben köteles viselni a kár előre nem látható részét a károsultnak.
A fedezeti szerződés megkötéséből eredő egyéb költségek, mint az egyéb (következményi) károk érvényesítésére a kártérítés általános szabályai alapján (Ptk. 6:142. §) van lehetőség.
Kicsit áttekintve a másik nézőpontra: a kötelezettnek indokolt lehetőséget biztosítani, hogy a vele szemben a kártérítés általános szabályai alapján indított jogérvényesítésben megjelölt összeg nagyságát azzal vitassa, hogy a jogosult fedezeti szerződést kötött, így az általa megjelölt összeg helyett csak a különbözetre (és az esetleges költségekre) jogosult a korábbi szerződő partnere.
Összegezve tehát elmondható, hogy a fedezeti szerződés, mint kárszámítási mód (semmilyen esetre sem önálló felelősségi alakzat) alól is lehetőség van kimentésre, így eredményes kimentés esetén a jogosult a fedezeti szerződés alapján sem jogosult kártérítésre.
A blogcikk tájékoztató jellegű, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd és dr. Kaltenecker Dániel ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
