Részekre bontás tilalma a bírói gyakorlatban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A részekre bontás tilalmának előírása a közbeszerzési jog alkalmazásának egyik alappillére. A Fővárosi Törvényszék ítélete segítséget nyújthat a funkcionális egység, illetve a gazdasági egység indokainak vonatkozásában, továbbá a kivételi körbe tartozás megállapíthatóságánál.

A Fővárosi Törvényszék 103.K.700.483/2022 ítéletében leszögezi: a közbeszerzések verseny előtti megnyitását, az átláthatóságot, közvetve a közpénzek észszerű és hatékony felhasználását szolgálja, ha a beszerzések értékének meghatározása során az azonos célra rendelt, az egységet mutató beszerzések értéke összeszámítandó. Az ítélet rögzíti (annak 24. és 25. pontjai), hogy az azonos célt szolgáló, tartalmában, időbeni ütemezésében, megvalósítási módjában funkcionális egységet képező szerződések becsült értékét össze kell számítani, és az ajánlatkérőnek az így számított összegnek megfelelő eljárási rendben közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia. Iránymutatásul a közvetlen felhasználási cél szolgál. Az adott ügyben a két vizsgált szerződés szerinti tevékenység szükséges volt a projekt közvetlen céljának, azaz önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésének megvalósításához. A Törvényszék megállapította, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában alappal mutatott rá a funkcionális egység fennállására (a kitűzött fejlesztési cél elérése érdekében történő szoros együttműködés) és a gazdasági egységre (mindkét szerződés gazdasági célja az energetikai fejlesztésre igényelhető támogatás elnyerése volt).

Az ítélet elvi éllel rögzíti azt is, hogy a kivételek tekintetében a Kbt. szigorú, szűken értelmezendő szabályokat állít fel, ettől függetlenül a részekre bontás megítélésénél – a konkrét ügyre vonatkoztatva – a két szerződés elemeinek értékelésével kell állást foglalni a műszaki-gazdasági egység fennállása kérdésében. Abból, hogy az adott ügyben a szerződésekkel érintett ingatlanok körében részbeni eltérés állapítható meg, még nem következik, hogy a szerződések között a műszaki-gazdasági egység, a közvetlen felhasználási cél ne állna fenn. A Törvényszék megállapítja, hogy a kivételi körbe tartozás hiánya még nem jelenti azt, hogy a szerződések szerinti értékeket nem kell összeszámítani.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

DLA Piper: a szállodaipar az ingatlanfejlesztések nyertese

Az ingatlanpiac egyes szegmenseiben lassú javulás várható, miközben az ESG szempontok egyre hangsúlyosabbak – derül ki a DLA Piper Hungary Real Estate Intelligence Report 2024 kiadványából. Borbély Gábor, partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási és ingatlanjogi csoportvezetője és Balogh Tamás a DLA Piper Hungary vezető ügyvédje, Real Estate Service Stream Leader ismertetik a hazai ingatlanpiacot meghatározó legfontosabb trendeket.

2024. június 18.

A kulcs te vagy – Szervezetten a kibercsalások ellen

A magyarországi Kiberpajzs Program bemutatása is szerepelt az idei, immár a VII. Alternatív Vitarendezési Konferencián, melynek részleteit dr. Fülöp Katalin, a Magyar Nemzeti Bank vezető compliance szakértője ismertette.

2024. június 17.

Kampányt indít az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala a sportvilág IP jogsértései ellen

Európai lakosok milliói néznek illegálisan sporteseményeket és vásárolnak hamisított sporteszközöket, ami 850 millió eurós veszteséget okoz a gyártóknak – hívja fel a figyelmet az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) „Play Fair” (Játsszunk sportszerűen) kampányában a sportesemények kapcsán felmerülő IP (szellemi tulajdon) jogsértésekre. A kampány emellett ösztönzi a sportrajongókat a legális sportcsatornák követésére és az eredeti sporttermékek vásárlására is – olvasható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal honlapján.