Bejegyzések közigazgatási határozat címkével


AB: a bíróságok uniós jogi érintettség hiányában a magyar jog alkalmazását nem mellőzhetik
2020. augusztus 27. Szakma

AB: a bíróságok uniós jogi érintettség hiányában a magyar jog alkalmazását nem mellőzhetik

Az Alkotmánybíróság elutasította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108. § (5) bekezdés a) pontja elleni bírói kezdeményezést. A döntéshez Pokol Béla párhuzamos indokolást, Czine Ágnes és Hörcherné Marosi Ildikó különvéleményt fogalmaztak meg.

Pert nyert a NAIH a Honvédkórház ellen
2020. augusztus 7. Napi

Pert nyert a NAIH a Honvédkórház ellen

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a NAIH jogszerűen járt el, amikor megbírságolta a Honvédkórházat, mert Demeter Márta országgyűlési képviselő egészségügyi adatai a Honvédkórháztól a sajtóhoz kerültek egy adatvédelmi incidens keretében, amelyet a Honvédkórház nem jelentett be a NAIH-nak.

Nem jár automatikusan a sérelemdíj!
2020. június 29. Szakma

Nem jár automatikusan a sérelemdíj!

A Kúria úgy foglalt állást, hogy téves az a jogi álláspont miszerint a sérelemdíj megállapításának kizárólagos feltétele a jogsértés megállapítása, és hogy a jogsértés megállapításának automatikus következménye a sérelemdíj alkalmazása.

Alkotmányos a Kp. szakértő-kirendelési szabálya
2020. március 3. Szakma

Alkotmányos a Kp. szakértő-kirendelési szabálya

Az Alkotmánybíróság elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény igazságügyi szakértő kirendelésével kapcsolatos egyik rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában V. rész
2019. augusztus 22. Szakma

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában V. rész

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához. Jelen tanulmány miközben sorra veszi és kibontja az említett jogegységi határozat elvi tételeit, annak egy rendkívül alapos és sokszempontú kritikáját fogalmazza meg és vezeti le több szálon:     5.11. További alternatíva, más jogágak bevonása az értelmezésbe 5.11.1. Mivel a KMPJE által elemzett tartomány, a közigazgatási hatáskör-realizálás szabálytalan gyakorlása, illetve a szabálytalanság meghatározása számtalan más jogszabályhely értelmezésére is hatással lehet (és fordítva), az nem csak közigazgatási jogi probléma. Helyesebb úgy fogalmaznunk, hogy a más jogágakban közigazgatási hatáskörgyakorlásként vagy hasonlóan nevesített jelenség értelmezései hozzáadott értéket képeznek. Mondjuk ezt főleg azért, mert más jogszabályok saját fogalommagyarázatot rendszerint nem adnak. A magunk részéről kikértük volna az összes kollégium véleményét, és több szempontú megközelítést alkalmaztunk volna – ahogy erre már korábban utaltunk –, mely nyomán egy…

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában IV. rész
2019. augusztus 15. Szakma

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában IV. rész

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához. Jelen tanulmány miközben sorra veszi és kibontja az említett jogegységi határozat elvi tételeit, annak egy rendkívül alapos és sokszempontú kritikáját fogalmazza meg és vezeti le több szálon:   5.7. A bíróságok által párhuzamosan alkalmazott közigazgatási, perjogi dilemmák 5.7.1. A KMPJE megalkotásakor a bíróságok már egyaránt ítélkeztek a régi Pp., és a Kp. alkalmazásával (mindkét esetben a Ket.-en alapuló határozatok felülvizsgálatával, illetve mostanra már az Ákr.–Kp. párosítás is elő kellett, hogy forduljon), ennek ellenére ezen új jogszabályokat a Kúria nem vonta az értelmezési körébe. 5.7.2. Külön is kiemeljük a Kp.-nek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben való ítélethozatalra vonatkozó 94. § (1) bekezdés b) pontját, miszerint „a bíróság a jogsértés megállapítása esetén, […] a közigazgatási szerződést semmisségi ok fennállása miatt megsemmisíti, ha a szerződő…

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában III. rész
2019. augusztus 13. Szakma

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában III. rész

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához. Jelen tanulmány miközben sorra veszi és kibontja az említett jogegységi határozat elvi tételeit, annak egy rendkívül alapos és sokszempontú kritikáját fogalmazza meg és vezeti le több szálon:   5.6. A kiadmányozás mibenléte, a kiadmányozás és a hatáskör összefüggései 5.6.1. A hatáskört a Kúria annak jogi rendeltetése felől is vizsgálta, és e körben is fontos megállapításokat tett. A közigazgatásban a szakmai hozzáértést nem egyedül a vezető, hanem a szervezet egésze adja, a közigazgatás az ügyek tömkelegét intézi, ezért a szerven belüli munkamegosztás magától értetődően szükséges.[1] A Kúria kiválóan ragadta meg, hogy a hatáskör az egész közigazgatási eljárást felölelő gyűjtőkategória, válasz arra, hogy milyen típusú hatóság járjon el az adott ügyben, mely szerv realizálja a szükségessé váló összes eljárási cselekményt. Ez azonban nem magyarázat…

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában II. rész
2019. augusztus 8. Szakma

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában II. rész

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához. Jelen tanulmány miközben sorra veszi és kibontja az említett jogegységi határozat elvi tételeit, annak egy rendkívül alapos és sokszempontú kritikáját fogalmazza meg és vezeti le több szálon:   5.2. Közigazgatási hatáskörről jogegységi hatáskör hiányában A KMPJE központi kérdése, hogy mi történjen, ha a közigazgatási eljárásban a határozat kiadmányozása nem igazolja vissza, hogy az a jogosulttól származik, illetve hogy ettől függetlenül a közigazgatás megfelelően él-e a hatáskörével vagy sem. Ezek alapján kézenfekvő, hogy a Kúria esetében is a saját döntési jogköre vizsgálatával kezdjük az elemzést. A Kúria a KMPJE IV. pontja szerint „hatáskörét” az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdésére alapította, mely szerint: A rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A rendes bírósági szervezet legfőbb szerve a Kúria, amely…

A Kúria jogegységi határozata a közigazgatási határozatok semmisségével kapcsolatos egyes kérdésekről – A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában I. rész
2019. augusztus 1. Szakma

A Kúria jogegységi határozata a közigazgatási határozatok semmisségével kapcsolatos egyes kérdésekről – A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában I. rész

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához. Jelen tanulmány miközben sorra veszi és kibontja az említett jogegységi határozat elvi tételeit, annak egy rendkívül alapos és sokszempontú kritikáját fogalmazza meg és vezeti le több szálon: 1. Tények 2. A jogegységi indítvány 3. A jogegységi határozat jogi érvelése 4. A rendelkező rész és a ratio decidendi 5. Az érvelés kritikája      5.1. Alapvetések      5.2. Közigazgatási hatáskörről jogegységi hatáskör hiányában      5.3. Hatásköri kérdőjelek, a jogegységi tanács összetétele      5.4. Az előzményi határozatok, a félmúlt      5.5. Az előzményi határozatok, a közelmúlt      5.6. A kiadmányozás mibenléte, a kiadmányozás és a hatáskör összefüggései      5.7. A bíróságok által párhuzamosan alkalmazott közigazgatási, perjogi dilemmák      5.8. A KMPJE kompatibilitása az Ákr.-rel és más közigazgatási eljárásjogokkal      5.9. A nyilvánvaló semmisség      5.10.…