Alkotmányos a Kp. szakértő-kirendelési szabálya


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény igazságügyi szakértő kirendelésével kapcsolatos egyik rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést.

Az alapügy

A jelen ügyben benyújtott bírói kezdeményezés alapjául egy kisajátítás jogalapja és összegszerűsége tárgyában indult közigazgatási per szolgált. A felperes magánszemély kereseti kérelmében vitatta mind a kisajátítás jogalapját, mind pedig a kisajátítással érintett ingatlan határozatban megállapított forgalmi értékét. A per során a felperes új, vagyis a közigazgatási eljárás során kirendelt szakértő személyétől eltérő igazságügyi szakértő kirendelését indítványozta.

Az ügyben eljáró bíróság álláspontja szerint a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény (Kp.), valamint a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) alapján másik igazságügyi szakértő kirendelése iránti felperesi indítvány nem teljesíthető, a bíróságnak elsődlegesen ugyanis a közigazgatási eljárásban szakértői véleményt elkészítő szakértőt kell felhívnia arra, hogy a felperesi aggályokat kiküszöbölje. Az indítványozó bíróság álláspontja szerint a perben alkalmazandó eme rendelkezés „elsősorban a megelőző eljárásban kirendelt” fordulata ellentétes az Alaptörvényben foglalt jogállamiság elvével, valamint sérti a tisztességes bírósági eljárás, a jogorvoslathoz való jog és az egyenlő bánásmód követelményét. Ennek oka a bíróság szerint az, hogy csak azt követően rendelhet ki a perben kérelemre új szakértőt, ha az aggály a megelőző közigazgatási eljárásban eljáró szakértő felvilágosítása alapján nem küszöbölhető ki. Mindezek alapján az indítványozó bíró érvelése szerint a megelőző eljárásban kirendelt szakértő alkalmazása nem lehetőséget, hanem kötelezettséget jelent a bíróság számára, amivel a jogalkotó leszűkítette a bíróság mozgásterét a perbeli bizonyítás során. A bíróság szerint hatékony jogorvoslatot akkor biztosítana a jogalkotó, ha közigazgatási jogvitákban a régi Pp. szabályozásához hasonlóan a felektől független igazságügyi szakértő teljes körűen, új szakvélemény keretei között vizsgálhatná meg a közigazgatási eljárásban született, aggályos szakértői véleményt.

Az AB-döntés indokai

A Kp. indítvánnyal támadott rendelkezése szerint: „80. § (1) A megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményének minősül. A perben ugyanazon szakkérdés tárgyában szakértőként elsősorban a megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazandó.” E jogszabályi rendelkezés konkrét vizsgálata előtt az Alkotmánybíróság (Ab) áttekintette a Kp. 6. §-a, valamint 78. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó bizonyításra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a szakértői bizonyítás módjait, amelyek között elhelyezte a megelőző eljárásban részt vett szakértő alkalmazásának esetét.

A vizsgálódás után az Alkotmánybíróság egyrészt arra a megállapításra jutott, hogy jelen ügyben a normavilágosság követelményével összefüggésbe hozható aggály nem áll fenn, mivel a Kp. 80. § (1) bekezdés második mondata „elsősorban” fordulatának normatartalma az Ákr. (általános közigazgatási rendtartás), a Pp. és a Kp. szakértői bizonyításra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazásával megállapítható. Másrészt a jogalkotó a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény támadott szabályának megalkotásával nem zárta ki a jogkérdésben történő bírói felülvizsgálatot, nem szűkült ugyanis a közigazgatási határozat megalapozottsága szempontjából szükséges bizonyítási eljárás lefolytatása. Ezt támasztja alá a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezése is, amely deklarálja, hogy a bíróság nincs kötve a peres fél által előterjesztett bizonyítási indítványhoz, illetve a bizonyítás felvétele tárgyában hozott határozatához. Mindebből következik, hogy továbbra is a bíróság feladata az aggályosnak vélt szakértői vélemény perben való alkalmazhatóságának megítélése.

Precedensjog Konferencia

Az Ab megállapítása szerint a bizonyítékok értékelésekor a közigazgatási perben eljáró bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy közigazgatási ügyekben a közigazgatási szerv által már meghozott és indokolt határozatokat vizsgál felül, bizonyítékok újraértékelése esetén a bírói döntés indokolásának ki kell térnie a közigazgatási döntés indokaira és azok cáfolatára. Sem eljárási, sem pedig anyagi jogi akadálya nincs annak, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján eljáró bíróság önálló, érdemi vizsgálatot végezzen a bizonyító fél által felvetett, a megelőző eljárásban elkészített szakértői vélemény tartalmára vonatkozóan. A megelőző eljárásban részt vett szakértő közigazgatási perben történő alkalmazása pedig nem jelenti azt, hogy a bíróság a közigazgatási szerv döntéséhez kötve lenne a per során.

Ezen túlmenően az Ab tekintettel volt arra is, hogy a jogalkotó mind a megelőző eljárás során, mind pedig a közigazgatási per során szabályozza a szakértői működés garanciáit, és azok megsértése esetére eljárási rendet és szankciót nevesít, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelme tehát ezzel összefüggésben nem igazolt. Mindezek alapján a testület a bírói kezdeményezést elutasította.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó volt.


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 24.

A műtőkben indokolt lenne a klíma beszerelése

Az Alaptörvény II. cikkéből eredő állami kötelezettség csak részben valósult meg az egészségügyi intézményekben, mivel eltérő normák vonatkoznak a műtőben munkavállalóként részt vevő dolgozókra, illetve az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő betegekre – állapította meg egyebek mellett dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.

2021. szeptember 24.

Észrevételt tehetnek a tulajdonosi joggyakorlók

Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységek ellátásának szabályszerűségét értékelte az Állami Számvevőszék a 2020. év vonatkozásában, az ellenőrzésben elkészült a jelentéstervezet és befejeződött annak minőségbiztosítása. Az ellenőrzés megállapításai vonatkozásában az ellenőrzött szervezetek vezetőit észrevételezési jog illeti meg.