Bejegyzések a ‘Ákr.’ címkével ellátva

Ingatlanjog II. – Az ingatlanügyi hatóság vizsgálatának keretei

Mit tehet és mit nem az ingatlanügyi hatóság? Mi minősül az okiratokból való megállapításnak és mikortól lehet már bizonyításról beszélni? Többek között ez is kiderül az Ingatlanjog II. című kötet mai részletéből.

Eljárás a fizetési meghagyás kézbesítésének sikertelensége esetén

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Szécsényi-Nagy Kristóf által írt Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez című kiadvány a kommentárok hagyományait követve elsősorban a jogalkalmazás számára kíván segítséget nyújtani, legyen szó akár közjegyzői, akár bírói vagy ügyvédi, jogtanácsosi hivatásgyakorlásról. Éppen ezért, a szükséges elméleti alapok lefektetésén túl, a gyakorlatban felmerült kérdések tisztázására, megválaszolására helyezi a hangsúlyt. Az alábbiakban a nagykommentárnak „Eljárás a fizetési meghagyás kézbesítésének sikertelensége esetén” cím alatti magyarázatát olvashatják.

Sérti a tisztességes eljárás elvét, ha a hatóság túllépi az eljárási határidőt

A jogállamiság elvéből eredő tisztességes eljáráshoz fűződő alapjoggal kapcsolatban visszásságot eredményezett az elhúzódó eljárás, amelynek során a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság munkatársai nem tartották be az Általános közigazgatási rendtartásban (Ákr.-ben) előírt határidőt – állapította meg közös jelentésében az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi ombudsmanhelyettes.

Veszélyhelyzet – engedélykötelezettség és ellenőrzött bejelentés Koronavírus

A veszélyhelyzetre tekintettel lehetőség nyílik arra, hogy egyes tevékenységek engedély helyett bejelentés alapján is folytathatók legyenek.

Alkotmányos a Kp. szakértő-kirendelési szabálya

Az Alkotmánybíróság elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény igazságügyi szakértő kirendelésével kapcsolatos egyik rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést.

A közbeszerzések adatainak nyilvánossága

A nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája.

Az önkormányzatok működésének nyilvánossága

A közéletben való részvétel, illetve az azokkal kapcsolatos vélemény kialakítása és kinyilvánítása elképzelhetetlen lenne akkor, ha az érintett szervek eltitkolhatnák, vagy a saját belátásuk szerint tehetnék hozzáférhetővé a közérdekű adatokat.

A Civilisztikai Kollégiumvezetők a Vht-t értelmezték

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete, 2019. április 16-án tartott ülésén a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt értelmezték és állásfoglalást fogadtak el.