A hatóság döntésének egyértelműen tartalmaznia kell az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 17. §, 20. §; az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 81. §.
Ami a tényállást illeti, egy heves szóváltás kapcsán a felperes ekkor még kiskorú unokája (Panaszos) telefonon rendőrségi bejelentést tett. A rendőrség a helyszíni intézkedés során megállapította, hogy a Panaszossal szemben körözés volt érvényben, ezért őt előállította. A felperes (Panaszos gyámja) szerint a Panaszos előállítása és a vele szemben alkalmazott kényszerítő eszközök alkalmazása jogalap nélküli volt. Sérelmezte, hogy a rendőri eljárás folyamán a kiskorú Panaszosnak nem adtak számára érthető tájékoztatást, és az eljárás összességében nem felelt meg a Gyermek jogairól szóló Egyezményben foglaltaknak, jogi képviselő útján panaszt terjesztett elő a Rendőrkapitányság vezetőjénél.
A panaszt először az elsőfokú hatóság elutasította, ezt az alperes nem mint másodfokú hatóság, hanem mint felügyeleti szerv megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság a panaszt mint alaptalant elutasította. Az elsőfokú határozattal szemben a Panaszos fellebbezést terjesztett elő. A fellebbezés alapján eljáró alperes az elsőfokú határozatot megváltoztatta, panasznak részben helyt adott.
A kereset tartalma
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását, másodlagosan annak megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Időközben a felperes – jogi képviselője útján – bejelentette, hogy a Panaszos a kereset előterjesztése óta nagykorú lett, emiatt önállóan is meghatalmazta a felperes jogi képviselőjét. A jogi képviselő úgy nyilatkozott, hogy a bejelntést azért terjesztette elő, mert a kereset benyújtásakor a Panaszos még kiskorú volt, és ezért döntött úgy a felperes, hogy ő maga adja be saját jogán a keresetet; időközben azonban a Panaszos nagykorú lett, és számára ez egy eljárási bizonytalanság volt, nem volt benne biztos, hogy most már őt kell-e megjelölni felperesként.
Az elsőfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság, érdemben vizsgálva a felperes által előadottakat, a keresetet elutasította.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság bizonyítékokra vonatkozó mérlegelése okszerűtlen volt, így helytelen jogi következtetést vont le, továbbá a mérlegelési szempontok nem ismerhetőek meg az ítéletből, csupán az abból levont következtetés.
A Kúria megállapításai
A Kúria rögzítette, hogy az iratok szerint a panaszt, a fellebbezést a jogi képviselő a Panaszos meghatalmazása alapján terjesztette elő, azzal, hogy a meghatalmazást ténylegesen a felperestől kapta, aki az elsőfokú eljárásban a Panaszos törvényes képviselőjeként (gyámjaként) és nem saját nevében járt el. Mindebből egyértelműen megállapítható, hogy a megelőző közigazgatási eljárásban a Panaszos volt az ügyfél, továbbá az eljárás az őt érintő rendőri intézkedés alapján indult és az ő jogainak közvetlen érintettségén alapult. Az alperes a keresettel támadott másodfokú határozata fejrészében felet nem tüntetett fel, csupán rögzítette, hogy a döntés a Panaszossal szemben lefolytatott rendőri intézkedés elleni panasz ügyében született. Az indokolása első bekezdésében foglaltak szerint a határozatát a felperes mint panaszos ügyében hozta. Megállapította továbbá, hogy a felperesnek és a Panaszosnak ugyanaz a jogi képviselője volt, az alperes a határozatában azonban csak a jogi képviselő által előterjesztett fellebbezésre utalt, azt azonban nem nevesítette, hogy a jogi képviselő a megváltoztatott elsőfokú határozathoz hasonlóan a Panaszos vagy a felperes mint panaszos képviseletében járt el. Az alperes keresettel támadott határozata azonban egyáltalán nem utal arra, hogy a Panaszos panasza és fellebbezése alapján született volna.
A 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 81. § (1) bekezdése szerint a döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot. Ezzel szemben az alperes támadott határozatából nem állapítható meg egyértelműen, hogy az kinek az ügyében, kinek a fellebbezése alapján indult másodfokú eljárásban született. Azt egyértelműen a rendelkezésre álló iratokból sem lehetett megállapítani, hogy az alperes által lefolytatott másodfokú eljárásban az alperes kit tekintett ügyfélnek, a jogi képviselő kinek a képviseletében járt el, a hatóság kinek, mely panasz alapján lefolytatott eljárásában hozta meg a döntését. Ezen hiányosságok okán az alperes határozata olyan lényeges hiányosságokban szenvedett, hogy azt érdemben a bírósági eljárásban vizsgálni nem lehetett.
A Kúria kiemelte, hogy a 2017. évi I. törvény (Kp.) 17. §-a kimerítő felsorolást adott arról, hogy a közigazgatási perben ki indíthat keresetet, így a perindítási jog illeti meg a közigazgatási tevékenységgel közvetlenül érintetteket. A Kp. 20. §-a szerint akinek jogát vagy jogos érdekét a vitatott közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti vagy a perben hozandó ítélet közvetlenül érintheti, a mások között folyamatban lévő perbe érdekeltként beléphet. Szintén, aki a megelőző eljárásban ügyfélként vett részt. A perbelépés lehetőségéről az ismert érdekeltet a bíróságnak értesítenie kell. Mivel lényeges eljárási szabálysértésnek minősül az ismert érdekelt, így különösen a megelőző eljárásban ügyfélként részt vevő személy érdekeltkénti perbelépés lehetőségéről való értesítésének hiánya, a Kúria törvénysértőnek találta az alperes határozatát, mivel az az elsőfokú határozattal ellentétben ügyfélként (panaszosként) a felperest és nem a Panaszost jelöli meg.
Nincs tisztázva az sem, hogy az alperes kinek a fellebbezése alapján járt el. Törvénysértő, hogy a bíróság nem észlelte, hogy a felperes nem lehet a bírósági eljárásban felperes úgy, hogy a Panaszost még érdekeltként sem vonta perbe. Így a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét úgy változtatta meg, hogy az alperes határozatát megsemmisítette, az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt eljárásban az alperesnek tisztáznia kell, hogy valójában ki fellebbezett, milyen adatok alapján, ki tekinthető a fellebbezési eljárásban ügyfélnek.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.IV.37.053/2023/5.) a Kúriai Döntések 2023/7. számában 203. szám alatt jelent meg.
