Felválthatja-e a bírákat a mesterséges intelligencia?


A fenti kérdésre a válasz nem, legalábbis egyelőre nem. Ez részben azért van így, mert a bírói döntéshozatalt nagyon sok tényező befolyásolja. Az Ausztrál Jogreform Bizottság megjegyezte, hogy ezek közé a tényezők közé tartozik az indukció és az intuíció, valamint a döntések társadalmi hatásának értékelésére való képesség. Ha azonban a technológiák támogatni tudják a döntéshozatalt (például azáltal, hogy lehetővé teszik a résztvevők számára a lehetséges kimenetel pontosabb meghatározását vagy leegyszerűsítik az eljárásokat), akkor egyre nagyobb szerepet játszhatnak a jogviták bizonyos formáiban. A következőkben a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek igazságszolgálatatásban történő felhasználhatóságát kívánom kifejteni.

1. Fogalmi alapvetés

A mesterséges intelligencia (magyar a rövidítése: MI, angol rövidítése AI (artificial intelligence) egy digitális számítógép vagy számítógép-vezérelt robot azon képessége, hogy olyan feladatokat végezzen, amelyeket általában intelligens lényekhez társítanak. A kifejezést gyakran alkalmazzák az olyan rendszerek fejlesztésére irányuló projektre, amelyek rendelkeznek az emberre jellemző intellektuális folyamatokkal, mint például az érvelés, az értelem felfedezése, az általánosítás vagy a múltbeli tapasztalatokból való tanulás képessége. Ezen folyamatok alkalmazhatóságának lehetősége természetesen felmerült az igazságszolgáltatás területén is több szinten, illetve ezzel összefüggésben jelenleg komoly fejlesztések zajlanak.

2. Milyen módon használható a mesterséges intelligencia az igazságszolgáltatás során?

Az MI technológiák igazságszolgáltatásban történő felhasználásának – egyelőre – három szintjét különböztethetjük meg.

A mesterséges intelligencia igazságszolgáltatásban történő használatának első szintje az eljárást támogató szerepkör, mely célja a bíróságok munkájának megkönnyítése (fejlett szövegalkotás, keresőszoftverek, online ügyintézés). A második szint az egyébként emberi feladatok helyettesítése (pl: chatbotok alkalmazása). A harmadik és egyben legérdekesebb szint az MI használata az érdemi döntések meghozatala során. A kutatások jelen állása szerint ugyanis ezekben a pillanatokban is olyan algoritmusok kifejlesztése történik, amelyek képesek lehetnek előre megjósolni a bírói döntéseket. Ezt nevezzük prediktív elemzésnek.

Szintén komoly fejlesztések zajlanak a mesterséges intelligenciának az online vitarendezési eljárások során történő alkalmazhatóságáról. A világon egyre gyakrabban alkalmazzák az online bírósági eljárásokat bizonyos típusú jogviták és a büntető igazságszolgáltatási ügyek (különösen az óvadék iránti kérelmek) esetében. Ebben az esetben a mesterséges intelligencia kérdéseket fogalmaz meg peres felekhez és megfelelő mederbe tereli az eljárást.

Prediktív modell

Kísérleteket végeztek számítógépes programokkal, hogy szöveges információk alapján megjósolják az ügyek kimenetelét (prediktív elemzés). Dr Nikolaos Aletras és munkatársai olyan programot fejlesztettek ki, amely szövegesen elemezte az Emberi Jogok Európai Bíróságának emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatos döntéseit, hogy az ítéletekben mintákat fedezzen fel. A program megtanulta ezeket a mintákat, és átlagosan 79%-os pontossággal tudta megjósolni a szöveges formában elé tárt ügyek kimenetelét. A gépi tanulás lehetővé teszi a számítógépes programok számára, hogy komplex feladatokat a tapasztalat révén tanuljanak meg, nem pedig „kézzel „ készített számítógépes funkciók segítségével.

A gépi tanulási technikák csak akkor hasznosak, ha az elemzett információk hasonlóak az MI elé tárt új információkhoz. Ha egy MI program olyan új esettel kerül szembe, amelyben nem létezik hasonló precedens, akkor nem biztos, hogy alkalmas lesz előrejelzésre vagy az eredmény megjóslására. Ezek a problémák akkor is felmerülhetnek, ha a korábbi esetek mintája nem elég nagy ahhoz, hogy a számítógépes program mintákat fedezzen fel és hatékony általánosításokat hozzon létre..

Online vitarendezés és az MI kapcsolata

Az online vitarendezés (a továbbiakban ODR) mint ahogy már említettem egyre gyakoribb módja a kisebb, egyszerűbb megítélésű jogviták megoldásának. Felmerült tehát az igény arra, hogy MI alkalmazása mellett ez a vitarendezési mód még hatékonyabbá tehető.  Hollandiában a Rechtwijzer nevű fejlett alternatív vitarendezési program olyan ODR-elemeket tartalmaz, amelyeket felhasználhatnak a felek a válási folyamatban. A Rechtwijzer kérdéseket tesz fel a felekről és kapcsolatukról, és a megadott információk alapján választási lehetőségeket kínál. A program emellett információkat, eszközöket, más weboldalakra mutató linkeket és személyes tanácsokat nyújt, amelyek arra ösztönzik a feleket, hogy egymás között rendezzék vitájukat. Ha nem sikerül megoldást találni, a Rechtwijzer a végső lépés során a feleknek információkat és elérhetőségeket nyújt olyan harmadik felek számára, mint a közvetítők, jogi képviselők és más vitarendezési eljárások.

3. Mesterséges intelligencia a magyar igazságszolgáltatásban

Tapasztalataim szerint a mesterséges intelligencia térhódítása a magyar igazságszolgáltatás berkein belül – elsődlegesen az ítélkezésben – egyelőre még várat magára. A rendelkezésre álló nyilatkozatok szerint meglehetősen hűvös fogadtatásban volt részre, ezért annak gyakorlati alkalmazhatóságáról nem áll rendelkezésre túl sok információ. A Kúria korábbi elnökének Darák Péternek– véleményem szerint részben már meghaladott – nyilatkozata szerint:

„A jog és erkölcs problematikája talán azzal a konklúzióval zárható, hogy amikor a jogi és az erkölcsi norma tartalma egybeesik, akkor a jogi megítélés szükségszerűen erkölcsi értékítéletet is kifejez. A bírák döntésüket azonban nem alapozhatják jogi helyett erkölcsi normára. Ugyanakkor a bírósági ügyeket firtató kérdésekre adott azon válasz, hogy a jogszabályok szerint döntöttem, az erényes döntés lényeges szempontjait hallgatja el. Olyan szempontokat, amelyeket mesterséges intelligencia aligha pótolhat.”

4. Milyen módon lenne alkalmazható a MI a magyar bírósági rendszerben?

Jogalkalmazóként több mint tíz éves tárgyalótermi tapasztalattal kijelenthetem, hogy az MI-vel ötvözött online vitarendezési módot kifejezetten alkalmazhatónak tartanám hazánkban is. A covid miatt valamennyi bíróság rendelkezik saját programmal, ami lehetővé teszi a hogy a felek (védő, vádlott, ügyész, alperes) online legyenek jelen a tárgyalóteremben. Az online jelenlét technológia feltételei tehát hazánkban is fennállnak.

A magyar jogrendszeren belül is számtalan olyan peres és nem peres eljárás létezik, amelyek az egyszerű megítélésű ügyek közé tartoznak (pl: közös megegyezéses bontás, cégbejegyzés, ittas járművezetés, kábítószer fogyasztás stb.). Ezekben az esetben az indoklással ellátott döntést egy mesterséges intelligencia alapú program – átvéve akár a bíró szerepét is – könnyedén meg tudná hozni.

Az online vitarendezési modellel ötvözött MI technológia alkalmazását akár összetettebb ügyekben is alkalmazhatónak látnám akképp, hogy a tényállás tisztázása érdekében a kérdéseket mesterséges intelligencia fogalmazná meg. A rendszer a jelenleg rendelkezésünkre álló több tízezer eseti döntés közül kiszűrné a hasonlókat, támpontot adva ezzel a feleknek a várható döntésre, továbbá felhívná a figyelmet az egyéb peren kívül lehetőségekre, illetve azok menetére, költségeire. A bíró asztalára tehát már úgy érkezne az ügy, hogy a feleket tájékoztatták a peren kívüli vitarendezési módokról, esetlegesen eléjük tártak egy hasonló ügyben hozott jogerős döntést, valamint a kérdések miatt a tényállást is részben vagy egészben felderítették. A fenti módszerrel akár éveket lehetne spórolni, hiszen a tényállás megállapítása, a tanúk szabályszerű idézése, a tárgyalások elnapolása, betegség stb. rendkívül meg tudja nyújtani az eljárást. A MI által feltett kérdésekre adott válaszokat képpel és hanggal rögzíthetnék így a közvetlenség elve sem sérülne túlzottan. Az így begyűjtött információk megismerése után természetesen lehetőséget kellene biztosítani a feleknek további kérdések feltevésére is.

Természetesen a fentiek csupán elnagyolt elképzelések, azonban azt gondolom hogy mindenképpen elgondolkodtató.

Véleményem szerint az igazságszolgáltatásban helyes az a jövőbe mutató irány, amely valamilyen módon felhasználná az MI-t, azonban ezt minden esetben szigorú bírói kontroll mellett kell alkalmazni. E kontroll bonyolultabb ügyek esetében az érdemi döntés meghozatalában, egyszerűbb megítélésű ügyek esetében pedig a meghozott döntés bírói jóváhagyásban, ellenőrzésében merülhetne ki. Mindemellett valamennyi esetben változatlanul szükségesek a további jogorvoslati lehetőségek.

A cikk szerzője dr. Katona Csaba büntetőjogi ügyvéd


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Jogszabályfigyelő 2024 – 21. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/57–58. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2024/5 májusi számának tartalmából válogattunk.