Bejegyzések gépi tanulás címkével

Nyelvi modellek és AI alkalmazások a jogi munkában I. rész
2024. szeptember 4. Szakma

Nyelvi modellek és AI alkalmazások a jogi munkában I. rész

A különböző generatív mesterséges intelligencia alkalmazások bevezetése a jogi munkavégzési folyamatok támogatásába jelentős változásokat hozhat a jogászok életében. Ennek a cikksorozatnak ezért az a célja, hogy bemutassa, milyen újításokat jelentenek a nyelvi modellekre épülő megoldások a korábbi módszerekhez képest, milyen feladatokban képesek támogatni a jogászi munkavégzést, milyen korlátai vannak jelenleg az elterjedésüknek, valamint milyen különböző jogi, etikai, társadalmi kihívásokat hoznak létre. Ez a cikksorozat első része, amelyben azt járom körül, hogy miben jelentenek újítást az olyan nyelvi modellekre épülő megoldások, mint a ChatGPT, a Gemini és a Claude a korábbi mesterséges intelligencia alkalmazásokhoz képest.

Nem minden arany, ami fénylik – kompromisszumok a „kis” és a nagy nyelvi modellek között
2024. augusztus 15. A jövő jogásza

Nem minden arany, ami fénylik – kompromisszumok a „kis” és a nagy nyelvi modellek között

A mesterséges intelligencia gyorsan fejlődő területén a nagyméretű nyelvi modellek (LLM) és a kisebb mesterséges intelligencia modellek gyakorlati hasznossága közötti vita kimenetele jelentős következményekkel járhat a vállalkozások, és egyes iparágak számára. Mai írásunkban azt vizsgáljuk, hogy a kisebb mesterséges intelligencia-modellek jelenleg rendelkeznek-e gyakorlati előnyökkel nagyobb társaikkal szemben az ipari alkalmazás szempontjából. E tekintetben fontos a bekerülési költségek ismerete, a megbízhatóság, valamint a kisebb modellek testre szabhatósága az adott üzleti igényekhez és adatokhoz.

Amikor a mesterséges intelligencia megmérgezi magát: a beazonosíthatatlan szintetikus adatok problémája
2024. július 15. A jövő jogásza

Amikor a mesterséges intelligencia megmérgezi magát: a beazonosíthatatlan szintetikus adatok problémája

A generatív mesterséges intelligencia terjedése maga után vonta a nem ember által létrehozott képek, szövegek videók rohamos elszaporodását is. Egyes új kutatások arra utalnak, hogy az ilyen „szintetikus adatok felhasználása új GAI (Generative artificial intelligence, azaz generatív mesterséges intelligencia) modellek tanítása során katasztrofális következményekkel járhat. Ez még inkább sürgetővé teszi a mesterségesen generált tartalmak explicit jelölésének kötelezettségét, amennyiben a jövőben továbbra is profitálni szeretnénk az MI nyújtotta gazdasági és társadalmi előnyökből.

Egyenlőtlenségek és lehetőségek a nagy nyelvmodellek világában
2024. május 22. A jövő jogásza

Egyenlőtlenségek és lehetőségek a nagy nyelvmodellek világában

A mesterséges intelligencia fejlődése válaszút előtt áll. Attól függően, hogy hogyan alakítjuk a jövőt, válhat belőle mindenki számára elérhető, vagy csak a globális nagyvállalatok által privilegizált eszköz is. Az MI demokratizálása nemes és hasznos cél ugyan, de a kapcsolódó fejlesztéseket jelenleg mégis jelentős globális egyenlőtlenségek jellemzik. A kérdés az, mi ezen egyenlőtlenségek gyökere, és mit tehetünk, hogy felszámoljuk azokat?

A feketedoboz jelensége és következményei a mesterséges intelligencia alapú technológiákban
2024. május 6. A jövő jogásza

A feketedoboz jelensége és következményei a mesterséges intelligencia alapú technológiákban

Vajon mennyire átlátható a mesterséges intelligencia működése? A „black box” kifejezés azt sugallja, hogy egy rendszer működése gyakran rejtély az emberek számára. De mi történik, ha például az OpenAI által fejlesztett ChatGPT algoritmus működését vizsgáljuk? És vajon ez a „fekete doboz” jelenség milyen kérdéseket vet fel a jogi és szabályozási követelmények teljesítésének képességéről, valamint a hibás döntésekért való felelősségről?