Szerződéskötés a hatósággal


Jó néhány éve lépett már hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.), de időről időre érdemes néhány érdekesebb részét vizsgálat alá venni.

Ilyen egyebek között a hatósági szerződés jogintézménye is, melynek egyik sajátossága, hogy egyszerre hordoz polgári és közigazgatási jogi elemeket is. További érdekessége, hogy létre jöhet jogszabályi előírás, és jogszabály nyújtotta lehetőség alapján is. A hatósági szerződés célja, hogy a hatóság a hatáskörébe tartozó ügy – közérdek és az ügyfél szempontjából is – előnyös rendezése érdekében írásban hatósági szerződést kössön.

A hatósági szerződés közigazgatási szerződésnek minősül, és érvényesen írásban jöhet létre.

A hatósági szerződés kétarcúsága mellett fontos hangsúlyozni, hogy míg a magánjogban a diszpozitív szabályozás a kiindulópont, addig a közigazgatási szerződéseket különböző mértékű kógencia jellemzi. Ezen túlmenően a felek egyenrangúsága sem magától értetődő, figyelemmel arra, hogy a hatóságot általában többletjogosítványok illethetik meg a jogviszonyban.

A hatósági szerződés szükségszerűen tartalmazza a szerződő felek megnevezését, a szerződés tárgyát, a felek által vállalt kötelezettségeket és biztosított jogokat, az esetleges szakhatósági állásfoglalásban rögzített kikötéseket, a szerződésszegés jogkövetkezményeit, a teljesítés körében felmerült viták rendezésének módját, a kontraktust lehetővé vagy kötelezővé tevő jogszabályban előírt egyéb feltételeket és adatokat, de értelemszerűen tartalmazhatja a felek által lényegesnek tekintett kérdésekben kötött egyéb megállapodást is.

Lényeges szabály, hogy ha a hatósági szerződést megkötő ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető, a hatósági szerződésben nyilatkoznia kell arról, hogy a saját szerződésszegése esetére a többletkötelezettség tekintetében a hatósági szerződésben aláveti magát a szerződésszegés Ákr.-ben meghatározott jogkövetkezményének.

Eme alapvető jogkövetkezmény pedig az, hogy ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, a hatóság egyrészt intézkedik a szerződésszegés szerződésben vállalt jogkövetkezményének kikényszerítése iránt, másrészt – ha szükséges – megindítja a végrehajtást.

A hatósági szerződés megkötésén túl a módosításának is vannak speciális szabályai.

Már önmagában speciális szabály, hogy a módosítás körében nemcsak a hatósági szerződést megkötő felek rendelkeznek jogosítványokkal. Gyakori eset ugyanis, hogy egy hatósági eljárásban több ügyfél vesz részt. Ilyen esetben a hatósági szerződést a hatóság a többi ügyféllel is közli, akik 15 napon belül kezdeményezhetik a hatóságnál a szerződés módosítását. A módosítás elmaradása esetén pedig a nem szerződő ügyfél 30 napon belül megtámadhatja a szerződést a közigazgatási bíróság előtt.

A módosítás szerződést kötő felekre vonatkozó esete, hogy ha az ügy szempontjából jelentős új tény merül fel, vagy a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak, bármelyik fél kezdeményezheti a szerződés módosítását. A módosítás meghiúsulása esetén pedig bármelyik fél közigazgatási bírósághoz fordulhat. A perindítás nem érinti a hatósági szerződés végrehajtását, illetve érvényesítését.

A hatósági szerződés polgári jogi jellegét mutatja, hogy annak kikényszerítése nem kizárólag a szerződő hatóság oldaláról lehetséges. Ha ugyanis a hatósági szerződésben foglaltakat a hatóság nem teljesíti, a szerződő ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén – a szerződésszegés tudomására jutásától számított 30 napon belül – a közigazgatási bírósághoz fordulhat.

Az Ákr. nem határozza meg konkrétan, hogy mi tekinthető szerződésszegésnek, továbbá a szerződés kötelező tartalmi elemei között is csak a szerződésszegés jogkövetkezményeit kell rögzíteni. A hatósági szerződésre vonatkozó egyéb ágazati szabályok ugyanis alkalmasabbak lehetnek a szerződés típusának megfelelő szerződésszegő magatartás meghatározására. A Kúria gyakorlata szerint például a hatósági szerződés megszegésének minősül és a támogatás arányos részének visszafizetésére vezet, ha a támogatott a szerződésben vállalt tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget.

A hatósági szerződés megszegésének egyik leggyakoribb és leginkább alkalmazott jogkövetkezménye lehet a szerződés felmondása.

Ennek szabályozása tulajdonképpen a felekre van bízva, figyelemmel arra a szintén a jogintézmény hibrid jellegét erősítő szabályra, hogy az Ákr. által nem szabályozott kérdésekben a hatósági szerződésre az azt szabályozó ágazati jogszabály rendelkezéseit, ennek hiányában pedig a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2023. június 8.

Értékpapírkibocsátás közösségi finanszírozási platformon: a hazai szereplők egyelőre jogi bizonytalanságokba ütköznek

Nincs egyszerű dolguk azoknak a vállalatoknak, amelyek közösségi finanszírozási platformon keresztül szeretnének értékpapírt kibocsátani, így szerezve forrást egy új beruházáshoz. Bár Magyarország lassan 2 éve alkalmazza az unió Crowdfunding Rendeletét, a közösségi finanszírozás még gyerekcipőben jár itthon, aminek egyik oka a hazai szabályozás hiányossága a Kapolyi Ügyvédi Iroda elemzése szerint.

2023. június 5.

Mikor érdemes igénybe venni a szülői szabadságot?

A Munka Törvénykönyve 2023. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint, a munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. Bár e távollét időtartama vonzó lehet, a díjazása már nem az, hiszen a szülői szabadságra csak a távolléti díj 10%-a jár, amiből ráadásul le kell vonni a gyed, vagy gyes összegét. Az alábbiakban áttekintjük, a munkavállalónak mikor lehet érdemes élni ezzel az új távolléttel.