A közigazgatási hatósági eljárásokban a tisztességes hatósági eljáráshoz való alapjognak akkor is érvényesülnie kell, ha a hatóság nyolc napon belül döntést hoz. Ha ez nem lehetséges, át kell térni teljes eljárásra. Az ügyféli jogok hatósági eljárásban történő teljes elvonása a közigazgatási perben nem orvosolható lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: Alaptörvény XXIV. Cikk (1) bekezdés; 2016. évi CL. törvény 104. § (3) bekezdés a) pont.
Ami a tényállást illeti, az alperes hivatalból közigazgatási hatósági eljárást indított a felperesekkel szemben, majd ennek eredményeként öt határozatot hozott, melyekben a felpereseket bírság megfizetésére, valamint kibocsátási egység haladéktalan visszaadására kötelezte, mivel arra jutott, hogy a meghatározott határidőig a létesítményeik vonatkozásában fennálló ÜHG egység visszaadási kötelezettségüknek csak részben tettek eleget, mivel az előírtaknál kevesebb kibocsátási egységet adtak vissza.
A felperesek többek között azt sérelmezték, hogy az alperes a jogsértés miatti felelősségüket nem vizsgálta, illetőleg, hogy az eljárásba nem vonták be őket.
Az elsőfokú bíróság eljárása
A bíróság elutasította a kereseteket. Álláspontja szerint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvényből és végrehajtási rendeletéből az következik, hogy ha az üzemeltetők a visszaadási kötelezettségüknek határidőre részben vagy egészben nem tesznek eleget, az alperesnek az üzemeltetőt bírság megfizetésére kell köteleznie, amely bírság összegének meghatározása végrehajtási rendeletben meghatározott módon történhet, így e körben a hatóságnak mérlegelési jogköre nincsen. Ezen jogszabályok a felróhatóság és az önhiba vizsgálatáról nem rendelkeznek, továbbá a felelősség alóli kimentést sem tették lehetővé. A közigazgatási felelősség azonban jelen esetben a jogellenes tevékenységgel, vagyis a jogszabályi kötelezettség megszegésével (elmulasztásával) beállt, ezért az alperes jogszerűen járt, el, amikor a felpereseket a közigazgatási szabálysértés miatt közigazgatási bírsággal sújtotta.
Alaptalannak találta a tisztességes hatósági eljárás sérelmét állító kifogást, tekintettel arra, hogy az alperesnek az ÜHG egység határidőben történő visszaadása elmulasztásának megállapításán túl az alperesi határozatok alapját képező anyagi jogi jogszabályok szerint egyéb tényt nem kellett feltárnia. A felperesek felróhatóságának hiányát a mulasztás kapcsán nem kellett vizsgálnia, ezért az alperes nem szegte meg erre tekintettel a tényállás feltárási és az indokolási kötelezettségét sem.
A bíróság szerint az alperes nem sértette meg az az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 104. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt előírásokat sem azzal, hogy a felpereseket mint ügyfeleket az eljárás megindításáról nem értesítette, illetőleg nyilatkozatok, avagy észrevételek megtételére nem hívta fel, hiszen a határozatok nyolc napon belül jogszerűen meghozhatóak voltak, ugyanis a visszaadási kötelezettség elmulasztásának megállapítását az alperes kizárólag a felperesek által is ismert online-adatbázis, a közösségi kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék adataira alapította. A hivatkozott Ákr. rendelkezés szerint a hivatalbóli eljárás az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik, megindításáról az ismert ügyfelet a hatóság értesíti, és az értesítés csak akkor mellőzhető, ha az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül dönt, vagy az eljárást megszünteti.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperesek szerint az elsőfokú ítéletben foglalt jogellenes értelmezéssel szemben a szabályszegésen túlmenően az azért való felelősség megállapítása is feltétele a bírságkiszabásnak, amely felelősség vizsgálatát és megállapítását az alperes nem végezte el. A felelősség vizsgálata kapcsán nem lett volna mellőzhető az ügyfelekként történő bevonásuk a hatósági eljárásba. Az ügyféli jogaik gyakorlásának lehetővé tétele esetén elő tudták volna adni azokat a körülményeket, melyek a szabályszegésért való felelősségét kizárják. A szabályszegés ugyanis olyan, az érdekkörükön kívüli okból következett be, amelyekért őket felelőssé tenni nem lehet.
A Kúria megállapításai
A Kúria szerint az elsőfokú bíróság pontosan és törvényesen állapította meg a per alapjául szolgáló tényállást, azonban tévesen jutott arra a következtetésre, miszerint az alperes nem sértette meg a felperesek tisztességes hatósági eljáráshoz való alapjogát.
Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése deklarálja, mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék. A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog magában foglalja mindenkinek a jogát arra, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák, az iratokat megismerje és az igazgatási szervek a döntéseiket indokolják. A tisztességes hatósági eljárás azonban nem pusztán a jogszabályok megtartásával azonos, bár az mindenképpen szükséges feltétele annak. Az eljárás megindulásáról való értesítés garanciális jelentőségű az ügyféli részvételi jogok gyakorlása szempontjából, mivel az eljárás megindulásáról való értesülés minden ügyféli eljárási jognak alapvető feltétele, továbbá a bizonyítékok megismeréséhez való jog szintén a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog szerves részét képezi, mert az ügyfél a bizonyítékok megismerését követően tudja kialakítani a hivatalból indított, felelősséget megállapító hatósági eljárásokban a védekezését. Az Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkozva a Kúria kimondta, hogy az eljárás megindulásáról való értesítés joga, valamint a bizonyítékok megismerésének joga a nyilatkozattételhez és a védekezéshez való jogon keresztül a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog értelmezési tartományához szükségképpen hozzátartozik. A tisztességes eljáráshoz való jog alapján az egyes eljárási garanciák olyan értéket jelentenek, amelyek megszegése vagy be nem tartása kihat az ügy érdemére, az ügy kimenetelétől függetlenül, tekintve, hogy a sérelem eléri az alaptörvény-ellenesség szintjét.
Ezeket a gondolatokat a Kúria is több döntésében elvi éllel rögzítette. Kimondta azt is, hogy még az Ákr. hatálya alól kivett eljárásban is érvényesülnie kell a tisztességes hatósági ügyintézéshez való alapjognak. Így a precedens értékű határozatok értelmében a tisztességes hatósági ügyintézéshez való alapjog magában foglalja az eljárás megindításáról szóló értesítést, az iratbetekintés, a nyilatkozattétel lehetőségének biztosítását, illetőleg, ha az ügy a rendelkezésre álló adatok alapján nem dönthető el, a bizonyítási eljárás lefolytatását is.
Az Ákr. 104. § (3) bekezdése értelmében a főszabály – amely egyben garanciális szabály – az eljárás megindításáról szóló értesítés. Az eljárási jogok tényleges érvényesülése szempontjából alapvető feltétel, hogy az ügyfél tudjon róla, hogy őt érintő eljárás folyik valamelyik közigazgatási hatóságnál, amelynek eredménye vele szembeni hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása is lehet. Az eljárás megindításáról való értesítésnek lehetnek észszerű korlátai éppen a közérdek érvényesítése vagy más jogalanyok jogos védelme céljából. Az Ákr. kivételesen – három esetben – lehetőséget biztosít az eljárás megindításáról szóló értesítés mellőzésére. Az egyik ilyen eset, ha az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül dönt, vagy az eljárást megszünteti. A Kúria szerint a gyors döntéshozatal iránti közérdek nem változtat azon, hogy a tisztességes hatósági eljáráshoz való jognak – az eljárás jellegéhez igazodóan – ilyenkor is érvényesülnie kell. Az ügyfélnek – ha rövid határidővel is – lehetőséget kell biztosítani nyilatkozatának, észrevételeinek a megtételére. Ha pedig az ügyfél nyilatkozatában foglaltakra figyelemmel a döntés nyolc napon belül nem hozható meg, akkor át kell térni a teljes eljárásra. A Kúria által vizsgált ügyekben az alperes az ügyféli jogaiktól fosztotta meg a felpereseket azzal, hogy őket az eljárásból teljes egészében kirekesztette. Függetlenül attól, hogy az alperesnek az ügy érdemére vonatkozóan egyértelmű álláspontja van, az ügyfélnek is meg kell adni a lehetőséget az ügyre vonatkozó véleményének kifejtésére, különös tekintettel arra is, hogy jelen ügyekben az alperes nagyösszegű bírságokat szabott ki.
Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú ítéletet úgy változtatta meg, hogy az alperesi határozatokat megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Ezt az eljárást az alperesnek a tisztességes hatósági ügyintézéshez való jog érvényesülését biztosítva kell lefolytatnia, melynek során a felpereseket a megismételt eljárás megindításáról értesíteni kell, az eljárás során lehetőséget kell biztosítani álláspontjuk kifejtésére, észrevételeik megtételére, illetve a további ügyféljogok, mint például bizonyítási indítványozási jog gyakorlása.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.VI.37.023/2023/34.) a Kúriai Döntések 2023/11. számában 286. szám alatt jelent meg.
