Gondolatok a szerkezetátalakítási eljárásokról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A rövidített nevén Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvet 2021. július 17-ig kell implementálni a magyar jogrendbe, ami azonban nem csak azt jelenti, hogy ezzel kapcsolatban hoznak egy új törvényt, vagy beillesztenek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezései közé egy új fejezetet. Az irányelv előírja azt is, hogy a kis- és középvállalkozások segítésére részben online elérhető restrukturálási terv-minták készüljenek, és alakítsanak ki korai előrejelző eszközöket. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a restrukturálási eljárás szabályai hogyan illeszkednek a társasági jogi rendelkezésekhez. E három feladatnak azonban csak úgy lehet eleget tenni, ha már korábban rögzül és ismertté válik az alapszabály, amihez képest alakítják ki a mintákat, előrejelző eszközöket és nézik meg a cégjoghoz való illeszkedését. Rendkívül fontos lenne ezért minél előbb egy szövegtervezetet készíteni, hogy elindulhasson róla a vita, és elkészülhessenek a hatékony hatálybalépéséhez szükséges egyéb jogi kellékek. A vita megindulásához kívánok segítséget nyújtani azzal, hogy elkészítettem – és baráti javaslatokat felhasználva – kissé módosított formában a jelen tanulmány mellékleteként közzéteszem a jogszabály tervezetét. Ez a hatályos Cstv. és az irányelv rendelkezéseit is figyelembe véve próbált egy olyan bírósági eljárást kialakítani, amely alapjául szolgálhat egy szakmai vitának, hogy a határidő lejárta előtt még létre lehessen hozni a szükséges többi eszközt a hatékony eljárások lefolytatására. Hivatkozott jogszabályhelyek: (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet


Csőke Andrea teljes cikkét a Polgári Jog, 2020/5-6. számában olvashatják.

Újdonságok az eljárásban

[1] Az irányelv szerint létre kell hozni olyan fizetésképtelenségi helyzetet megelőző (pre-insolvency) eljárásokat, amelyek segítségével a még nem fizetésképtelen, de gazdasági nehézségekkel küzdő életképes adósok megmenthetővé válnak, az eljárás tehát a túlélésükhöz biztosít egy gyors, átlátható eljárási megoldást. [2] Miután az irányelv meghatározza a sarokpontokat, az irányelvnek megfelelő pre-insolvency eljárások többé-kevésbé hasonló megoldásokat fognak használni a tagállamokban. Azért kell mindenképpen megismerkednünk az ott használt kifejezésekkel, megoldásokkal, mert számtalan olyan eszközt tartalmaz az irányelv, amely a ma hatályos magyar jogban nem is létezik. Az egyik ilyen a bizalmi eljárás.

1. Bizalmi vagy nyilvános eljárás

[3] A francia fizetésképtelenségi gyakorlatban alakultak ki az úgynevezett bizalmi eljárások, amelyek nagyon jó hatékonysággal működnek. A bizalmi eljárás azt jelenti, hogy a bíróságon, az adóson, és az eljárásba bevont hitelezőkön kívül senki nem tud az adós ellen folyó eljárásról. Csak rájuk vonatkoznak a jogszabályban meghatározott jogok és kötelezettségek, a többi gazdasági szereplő tekintetében az adós a korábbi helyzetének megfelelően működik, ellene végrehajtás, és akár felszámolási eljárás is kezdeményezhető. [4] Mindenki tisztában van azzal, hogy ha az adós csődeljárásának megindulását közzéteszik, a gazdasági szereplők még akkor sem kívánnak vele kapcsolatba kerülni, számára kereskedelmi hitelt nyújtani, ha egyébként az adósnak lenne pénze a szolgáltatás, vételár megfizetésére. Önmagában tehát a nyilvánossá tétel okozza sok esetben a csődeljárás sikertelenségét és az adós felszámolását, holott lehetséges, hogy az adós életképes, szükség van a tevékenységére, csak esetleg rosszul vette fel korábban a hiteleit, ezért került bajba. [5] Bizalmi eljárások esetén lehetőség van arra, hogy ne az összes hitelezőre, hanem csak egy bizonyos körre (mondjuk a pénzügyi hitelezőkre) vonatkozzon a követelésérvényesítés megállítása. A többi hitelezőt tehát esedékességkor kell fizetni, csak azok vonatkozásában rendel el a bíróság megállítást, akikre vonatkozóan az adós azt kezdeményezte. (Ez természetesen lehet az eljárás megindításakor…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.




Kapcsolódó cikkek