Jogszabályfigyelő 2024 – 40. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/97–101. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2024/97–101. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Ha a szerződéses partner fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerül, vagy fizetésképtelenségi eljárás indul ellene, a hitelezők akkor sincsenek elzárva a szerződésből való kilépés lehetőségétől, hiszen arra még a csőd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban léte alatt is sor kerülhet, összhangban a csődtörvény speciális, valamint a Ptk. általános szabályaival, továbbá a konkrét szerződés rendelkezéseivel.
A fizetésképtelenségi eljárások száma már 2021-ben növekedésnek indult (plusz 20 % éves alapon) a korábbi évek hosszú csökkenő trendje után. Ugyancsak növekedést mutat a késedelmes pénzügyi teljesítések száma és azok értéke. Az önmagában is aggasztó trendet csak fokozza a kiemelkedően magas infláció, és különösen a sosem látott energia- és nyersanyagárak miatti félelem. A fentiek fényében érdemes áttekinteni a hitelezői követelésérvényesítés eszközeit: a megfelelő, eljárásokat és azok kockázatait.
Alábbi cikkünkben a 2022/136-137. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A szerkezetátalakítási eljárás számos olyan újítást tartalmaz, ami a csődeljáráshoz képest sokkal rugalmasabb megoldásokat tesz lehetővé, ezért hatékony alternatívát jelenthet a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások számára a nehezen előrelátható következményekkel járó válsághelyzetek idején. Ebben a tanulmányban megismerhetünk néhány olyan sajátosságot a szerkezetátalakítási eljárás főbb jellemzőiből, amelyek a restrukturálás hatékony eszközei lehetnek: a fizetésképtelenné válás valószínűségének fogalmát, az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot, és a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségre vonatkozó szabályokat.
A szerzők a csődegyezséggel szembeni tartalmi kritériumokat és s jóváhagyott csődegyezség joghatásait veszik górcső alá.
Abban az esetben, ha a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül, a kezes szabadul az őt terhelő helytállási kötelezettség alól annyiban, amennyiben a követelést biztosító jog alapján kielégítést kaphatott volna – a Kúria eseti döntése.
Dr. Fabók Zoltánt, a Fizetésképtelenségi Jog online szakfolyóirat főszerkesztőjét kérdeztük a folyóirat céljáról, az új szerkezetátalakítási törvényről és annak EU-s előzményéről, valamint a fizetésképtelenségi joggal kapcsolatos dilemmákról.
A 2022-ben hatályba lépő új szerkezetátalakítási törvény megoldást nyújthat a fizetésképtelenség határára sodródott vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelésére, fizetőképességük helyreállítására – hívta fel a figyelmet a DLA Piper nemzetközi jogi irodahálózat közleménye.
Alábbi cikkünkben a 2021/111–115. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.