A Szerkezetátalakítási Irányelv átültetésének kérdése – Észrevételek Csőke Andrea javaslatához
Dátum: 2020. július 14.
Címkék: abszolút elsőbbségi szabál, adósság átütemezése, adósságrendezési eljárás, átmeneti finanszírozás, bizalmi eljárás, csődeljárás, csődtörvény, egyezség, felszámolási eljárás, fizetési haladék, fizetési moratórium, fizetésképtelenség, fizetésképtelenségi eljárások, hitelezői osztály, hitelezővédelem, kényszeregyezség, követelésbehajtás, megelőző szerkezetátalakítási eljárás, munkavállaló, relatív elsőbbségi szabály, reorganizáció, restrukturálás, semmisség, szelektív moratórium, szerkezetátalakítási irányelv, tervszakértő
Rovat: Szakma
2019-ben hatályba lépett az (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Szerkezetalakítási Irányelv), melyet a jogalkotónak a közeljövőben át kell ültetnie a magyar jogba. Az irányelv nyomán szükséges lesz megalkotni egy olyan szerkezetátalakítási eljárást, amely félúton helyezkedik el a tisztán kontraktuális alapú restrukturálás és a formális fizetésképtelenségi eljárások között. Csőke Andrea vitaindító céllal a Polgári Jog jelen számában közzétette jogszabálytervezetét (a továbbiakban: Tervezet) a szerkezetátalakítási eljárásokról. Jelen tanulmány célja az irányelv által létrehozni kívánt szerkezetátalakítási eljárások legfontosabb sajátosságainak ismertetése, és ezekhez kapcsolódóan Csőke Andrea megoldásainak bemutatása, valamint a kodifikációs folyamat során megoldásra váró egyes további problémák felvetése.
