A csődegyezség


A szerzők a csődegyezséggel szembeni tartalmi kritériumokat és s jóváhagyott csődegyezség joghatásait veszik górcső alá.


A témában született előző cikkünkben a csődeljárás elrendelésének legfontosabb következményeit tekintettük át az érintett cég működését illetően. Figyelemmel arra, hogy a csődeljárás célja a csődegyezség létrehozása a társaság hitelezőivel, nem hiányozhat a csődegyezség legfontosabb ismérveinek elemzése sem.

Jelen írásunkban először a csődegyezséggel szembeni tartalmi kritériumokat, majd pedig a jóváhagyott csődegyezség joghatásait vesszük sorra.

A csődegyezség tartalmi követelményei

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 19. § (1) bekezdése általános jelleggel rögzíti, hogy a csődegyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőivel adóssága rendezéseinek feltételeiről. A Cstv. példálózó jelleggel az alábbi tárgyköröket rögzíti a csődegyezség tárgyát illetően:

  • az adósságra vonatkozó engedmények és a fizetési könnyítések;
  • egyes követelések elengedése vagy átvállalása;
  • a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzése;
  • a követelések megfizetéséért való kezességvállalás és egyéb biztosítékok;
  • az adós pénzügyi egyensúlyát helyreállító és veszteségcsökkentő programjának elfogadása;
  • az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módja.

A fenti felsorolás tehát egyfajta iránymutatásként szolgál az adós és a hitelezői számára a csődegyezség tárgyát illetően, ugyanakkor konszenzuális jellegére tekintettel a csődegyezség tartalma – az alábbi keretek között – tulajdonképpen szabadon alakítható. Az adós további üzleti működésének ellenőrzése céljából például a megállapodás tárgya lehet a társasági jogi ellenőrzési jogosultságok meghatározott személy általi gyakorlásának kikötése (felügyelőbizottság tagjainak, könyvvizsgáló személyének kijelölése), de az ügyvezetés működésének kontrollja is, akár együttes cégjegyzési jog bevezetésével.

A „szabad” megállapodás egyik korlátjaként a Cstv. 21. § (1)-(2) bekezdései rögzítik azokat a formai és tartalmi kritériumokat, amelyek hiányában a csődegyezség bírósági jóváhagyására nem kerülhet sor. Formai kritérium, hogy az írásba foglalt csődegyezséget az azt megszavazó hitelezők és az adós képviselői írják alá, míg a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével látja el.

A tartalmi követelményeket az (1) bekezdés az alábbiak szerint rögzíti:

  • az egyezségkötésben részt vett hitelezők felsorolása, hitelezői osztálya, nyilvántartásba vett elismert vagy nem vitatott követelésének összege, szavazati jogainak száma;
  • a hitelezők által elfogadott adósságrendezési és újjászervezési program, a végrehajtás és ellenőrzés módja;
  • a teljesítési határidők esetleges módosítása, a hitelezők követeléseinek elengedése vagy átvállalása, illetve mindaz, amit az adós és a hitelezők az adósságállomány rendezése, az adós fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak;
  • valamennyi hitelező adatai.

A konkrét tartalmi követelményeken túl a Cstv. 20. § (1a) bekezdése egy általános jellegű tilalmat is meghatároz a csődegyezség tekintetében: az nem tartalmazhat ugyanis a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen, illetve méltánytalan rendelkezéseket. Különösen ilyennek minősül, ha a csődegyezség egyes hitelezői csoportok követeléseinek kielégítésére indokolatlanul hátrányosabb feltételek szerint akar lehetőséget biztosítani.

A csődegyezség tartalmának fentieken túli kontrollját jelenti továbbá, hogy a Cstv. 21/A. § (3) bekezdése szerint a bíróság a jogszabályoknak megfelelő csődegyezséget jogosult jóváhagyni. Az irányadó bírósági gyakorlat szerint e törvényességi követelménynek minősül, hogy a csődegyezség rendelkezései végrehajthatók, kikényszeríthetők-e a hitelezők részéről, hiszen értelemszerűen csak ebben az esetben képes betölteni az adósság rendezésére és az adós reorganizációjára vonatkozó funkcióit.

A csődegyezség joghatása

 A csődegyezséghez fűződő joghatásokat a megállapodás jogerős bírósági jóváhagyása képes kiváltani. A BH2014. 22. számú eseti döntés rögzítette, hogy a jogerősen jóváhagyott csődegyezség ítéleti hatályú, következésképp ahhoz anyagi jogerőhatás fűződik az érintett követelések tekintetében.

Mindezek alapján a csődegyezség bírósági végrehajtás alapjául szolgálhat, ugyanakkor a hitelezők számára rendelkezésre áll egy erősebb igényérvényesítési lehetőség is a teljesítés kikényszerítésére: a Cstv. 27. § (2) bekezdés d) pontja szerint ugyanis az adós fizetésképtelenségét kell megállapítani, ha fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.

A csődegyezség joghatásai között meg kell említenünk azokat a követeléseket is, melyek jogosultjait hitelezőként nem vették nyilvántartásba a csődeljárás során. A Cstv. 20. § (3) bekezdése szerint ugyanis a bejelentési határidő elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja az adós ellen követelését nem érvényesítheti.

Figyelemmel arra, hogy e követeléseket kizárólag a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban van lehetőség érvényesíteni, a csődeljárásról „lemaradó” hitelezők tulajdonképpen elesnek az adóssal szembeni követeléseiktől, így az ő tekintetükben ugyancsak jelentős joghatással bír a csődegyezség létrejötte. Némi malíciával azt is megjegyezhetjük, hogy a csődeljárásról lemaradó hitelezők ezen a módon járulnak hozzá az adós talpra állásához – még ha ez a következmény aligha állt is a szándékukban.

A cikk szerzője dr. Szigeti-Szabó Andrea partner ügyvéd és dr. Farkas Márton ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2022. június 29.

Javult az átláthatóság a jogkezelőknél

A szerzői jogok védelme nemzetstratégiai érdek, amely elősegíti a gazdasági növekedést és hozzájárul Magyarország versenyképességéhez. Ezért kiemelt közérdek a szerzői jogok védelmét biztosító intézményrendszer, valamint az erre fordított közpénzek ellenőrzése. Az Állami Számvevőszék az ellenőrök ellenőreként értékelte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közös- és független jogkezelőkkel kapcsolatos feladatellátását és felügyeleti tevékenységét, továbbá első alkalommal értékelte […]