A csődeljárás elrendelésének következményei a cég működésében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár a hétköznapi nyelvben „csőd” alatt jellemzően a teljes eladósodást, a fizetésképtelenség bekövetkezését szokás érteni, ezzel szemben jogi szempontból a csődeljárás lefolytatása éppen azt a célt szolgálja, hogy a teljes fizetésképtelenség állapota ne következzen be az érintett cég vonatkozásában.

Egy cég teljes fizetésképtelenségének elkerülése érdekében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) a csődeljárásnak az érintett cég kérelmére történő elrendelése esetére számos olyan jogkövetkezményt tartalmaz a cég működését illetően, amely a fizetőképesség megőrzését és az eredményes csődegyezségi tárgyalások lefolytatását célozzák. Ezek közül egyes következmények bizonyos szempontból könnyebbséget, míg mások nehézséget jelentenek a cég mindennapi életében, jelen írásunkban e csoportosítás mentén mutatjuk be a csődeljárás elrendelésének jogkövetkezményeit.

I. A csődeljárás elrendelésének előnyei

I.1. Védelem a felszámolási eljárással szemben

A Cstv. 10. § (5) bekezdése alapján a csődeljárás elrendelésével egyidejűleg az illetékes bíróság a céggel szemben kezdeményezett ama felszámolási eljárásokat, amelyekben a fizetésképtelenség megállapítására még nem került sor, hivatalból megszünteti, a csődeljárás elrendelése után benyújtott felszámolás iránti kérelmeket pedig elutasítja.

Ennek megfelelően a csődeljárás folyamata alatt a céggel szemben akkor sem kezdeményezhető felszámolási eljárás, ha ennek egyébként valamennyi törvényi feltétele fennáll.

I.2. Moratórium

A csődeljárás elrendelése ugyanakkor nem csupán a felszámolás útján történő követelésérvényesítésekkel szemben jelent átmeneti védelmet az érintett cég számára, hanem moratórium révén további jogérvényesítési lehetőségekkel szemben is, így többek között:

  • a cég pénzfizetési kötelezettsége nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be;
  • a cég számláinak terhére inkasszó nem teljesíthető;
  • a céggel szemben a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, és végrehajtásuk elrendelésének nincs helye;
  • a cég vagyonával szemben zálogjog alapján nem lehet kielégítést keresni, továbbá a céggel szemben a csődeljárás kezdő időpontja előtt kikötött biztosítékot nem lehet érvényesíteni;
  • a céggel kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a moratórium alatt nem egyenlíti ki az azt megelőzően keletkezett tartozásait;
  • a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követelések nem érvényesíthetők a céggel szemben a csődeljárás időtartama alatt.

Amint a fentiekből is látható, ezekkel a jogkövetkezményekkel nem csupán a csődeljárás alá kerülő (vagy annak megindítását fontolgató) cégnek érdemes tisztában lennie, hanem a céggel szemben követeléssel bíró hitelezőknek is, hiszen magán a csődeljáráson kívül minden egyéb jogérvényesítési lehetőség ideiglenesen „befagyasztásra” kerül, amelynek figyelmen kívül hagyása jelentős költségeket jelenthet a figyelmetlen hitelező részére.

II. A csődeljárás elrendelésének hátrányai

II.1. Vagyonfelügyelő kirendelése

A cég csődeljárás alatti gazdálkodásának kontrollja végett a csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki a cég számára, akinek a tevékenysége alapvetően befolyásolja a cég további működésének kereteit. Az alábbi jogosítványok révén a vagyonfelügyelő tevékenysége jelentősen korlátozza a cég mozgásterét, döntési szabadságát, ezáltal biztosítva a csődvagyon megőrzését az eljárás folyamatban léte alatt.

A vagyonfelügyelő legfontosabb jogkörei az alábbiak:

  • a cég vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők, ideértve az adós gazdasági tevékenységének folytatásához szükséges kötelezettségek teljesítését is;
  • a cég új kötelezettséget csak akkor vállalhat, ha ahhoz a vagyonfelügyelő hozzájárult;
  • együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illeti meg;
  • megtámadhatja azokat a jognyilatkozatokat vagy szerződéseket, amelyeket a cég a fentiek szerint megkövetelt jóváhagyása vagy ellenjegyzése nélkül tett;
  • felhívja a társaságot követeléseinek érvényesítésére, és ellenőrzi annak végrehajtását.

II.2. Felszámolás indulása csődegyezség hiányában

A csődeljárás célja a csődegyezség létrehozása az adós és a hitelezői között, ennek hiánya esetén viszont a csődeljárásra illetékes bíróságnak hivatalból el kell rendelnie az adós felszámolását, amely végső soron a cég megszüntetését fogja eredményezni.

Ennek megfelelően a csődeljárás alatt álló cég egyezségi „kényszer” alatt áll, számára kizárólag a csődegyezség létrejötte jelent védelmet a felszámolással szemben. Amíg tehát az I.1. pontban említettek szerint a csődeljárás átmenetileg védelmet jelent a felszámolás elrendelésével szemben, annak eredménytelensége automatikusan a felszámolás megindulását vonja maga után, függetlenül attól, hogy a hitelezőknek ez szándékában állt-e.

Bár ez a következmény összességében riasztónak tűnhet, érdemes figyelembe venni azt a szempontot is, hogy a csődegyezség létrejötte és legfőképp a cég fizetőképességének fenntartása alapvetően a hitelezőknek is érdekében áll: a felszámolási eljárás keretében ugyanis – hacsak nincs a kielégítési sorrendet befolyásoló biztosíték a hitelező kezében – a teljes hitelezői igények kielégítésére az esetek elenyésző számában van lehetőség. A csődeljárás felszámolási eljárásba fordulása esetén tehát a hitelezőknek szinte biztosan (részben vagy egészben) behajthatatlan követelésekkel kell számolniuk, amelyhez képest a csődegyezségben vállalt esetleges kompromisszum előre mutatóbb megoldást jelenthet mind az adós, mind a hitelezők számára.

A cikk szerzője dr. Szigeti-Szabó Andrea partner ügyvéd és dr. Farkas Márton ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.