Az elévülés megszakítása bírósági eljárás útján
Érdemes tisztában lenni az elévülés megszakításának szabályaival, mivel az új Ptk. alapján az írásbeli felszólítás már nem szakítja meg a követelés elévülését.
Bejegyzések dr. Szigeti-Szabó Andrea címkével
A munkáltatók adminisztrációs terheinek csökkentése
2023. december 22-én hirdették ki a Magyar Közlöny 187. számában a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvényt. A törvény indokolása rögzíti, hogy az egyik kifejezett célja a vállalkozások sikeressége érdekében olyan jogi környezet kialakítása, amiben az adminisztráció időbeli és pénzbeli költségei minimálisak, az adminisztrációs terhek korlátozottabbak, így a vállalkozások, a munkáltatók az erőforrásaikat a jogszabályoknak való megfelelés helyett a működésükre, a termelésre tudják fordítani.
A jogorvoslati határidő számítása a Kbt. alapján
Cicero nyomán tudjuk, hogy a változatosság gyönyörködtet. Nézzük tehát, hogy milyen fordulatokat tartogatnak számunkra a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati határidők számítását érintő aktuális határozatai.
A követelés megfizetése és az anyagi jogerőhatás
Követelésbehajtási eljárás során érdemes megfontolni az anyagi jogerőhatás elérését az adós teljesítését követően is.
Követeléskezelési á la carte: felszámolás vagy FMH?
Fizetési felszólító levelek közkedvelt záró frázisa a „haladéktalanul megtesszük a szükséges jogi lépéseket jogos követelésünk érvényesítése iránt”. Kellő tapasztalat hiányában talán észre sem vesszük, hogy ezen megjegyzésünk megfelelő kiegészítése nélkül le is korlátoztuk magunk számára a lehetséges igényérvényesítési módok körét, talán pont épp az optimálisat is. Jelen cikkünkben a két legtipikusabb követeléskezelési eszköz, a felszámolási eljárás és a fizetési meghagyás közötti választáshoz igyekszünk támpontokat adni.
Üzleti titok a közbeszerzési eljárásokban – lehet vagy sem?
A Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában is elvi jelleggel rögzítette, hogy az üzleti titok körének meghatározása az érintett titokgazda gazdasági szereplő által meghatározott adatokat jelenti, az üzleti titokká minősítés az ajánlattevő kompetenciájába tartozik.
Adós, fizess! – Az EU-s támogatások követeléskezelési szabályai
Az alábbi cikk az európai uniós alapokból származó támogatásokkal kapcsolatos követeléskezelés egyes szabályait ismerteti.
A szabálytalansági eljárás lehetséges jogkövetkezményei
Szabálytalanság megállapításakor az irányító hatóság több jogkövetkezményt is alkalmazhat, elkerülésükre a kedvezményezettnek csak szűk körű eszköztár áll a rendelkezésére.
A tulajdonjog fenntartásának problémái ingó-adásvétel esetén
A praxisunk során véleményezett ingó-adásvételi szerződések közkedvelt rendelkezése a szerződés tárgya tekintetében a tulajdonjog fenntartásának kikötése az ellenérték teljeskörű rendezéséig. Gyakran szükséges szembesítenünk e szerződések használóit azzal, hogy az alkalmazott jogintézmény a szerződés tárgyára tekintettel valójában nem érvényesíthető – így az elérni kívánt célra biztosan nem alkalmas, sőt adott esetben téves biztonságérzetet ad. Jelen cikkünkben az ezzel összefüggő alapvető szempontokat kívánjuk bemutatni.
A szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat egyes szabályai
Az egyes uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat kezdeményezését is részletesen meg kell indokolnia a kedvezményezettnek ahhoz, hogy elkerülje kérelmének érdemi vizsgálat nélküli elutasítását.