Az aránytalanul alacsony ár vizsgálatának és az árindokolások megfelelőségének a témaköre rendkívül sokrétű. Az egyes alapelvi célkitűzéseknek való megfelelés és a konkrét közbeszerzési szerződések megvalósíthatóságához kapcsolódó elvárások egyvelege határozza meg a jogalkalmazók által figyelembe veendő szempontrendszert.
A meglévő munkaerő-kapacitás bővítésének vagy helyettesítésének igénye szinte minden vállalkozás működésének természetes velejárója. Bár a vállalkozások többsége igyekszik ezt a problémakört új munkavállalók foglalkoztatásával megoldani, számottevő jelentőségre és növekvő népszerűségre tett szert a munka törvénykönyve által szabályozott munkaerő-kölcsönzés intézménye is.
A COVID-19 járvány okozta gazdasági kihívások egyik legnyilvánvalóbb következménye, hogy azok a vállalkozások is kénytelenek voltak az online kereskedelemben megjelenni, amelyek ezt megelőzően még tervezés szintjén sem feltétlenül foglalkoztak ezzel a kérdéssel, így értelemszerűen az irányadó jogi szabályozás terén is alacsonyabb felkészültséggel rendelkeznek.
A szerző az ajánlattevővel szembeni bírság alkalmazhatóságának kérdését veszi górcső alá a közbeszerzési szerződések jogsértő módosítása esetén.
A Ptk. fogyasztói szerződésekre vonatkozó előírásai közül valószínűleg az egyik leggyakrabban eltévesztett és helytelenül alkalmazott területe a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályegyüttese.
Alábbi cikkükben a szerzők az átalakulásra vonatkozó Ptk.-rendelkezéseket igyekeznek összegyűjteni és röviden bemutatni, különös tekintettel az átalakulás tiltott és kötelező eseteire.
Feltehetően a COVID-19 járvány következtében kisebb figyelmet kapott, de az érintett kör számára mégis jelentős fejlemény: 2020. január 10-étől immáron a kulturális javak kereskedelmével foglalkozó szolgáltatókra is kiterjed a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény személyi hatálya.
Jellemzően az egyedi megrendelés alapján gyártásra kerülő, jelentősebb vételár ellenében megvásárolható termékek adásvétele esetén gyakran tapasztalhatjuk, hogy az eladó a vételár teljes kiegyenlítéséig tulajdonjogának fenntartása révén kívánja biztosítani a vevő teljesítését. Az ilyen konstrukciót szabályozó általános szerződési feltételekben (ÁSZF) az adásvétel meghiúsulása esetére az eladók a szerződési szabadság lehetőségén felbátorodva számos olyan jogosultságot biztosítanak saját maguk részére az átadott termék birtokának visszavételére, amelyek csupán látszólag tűnnek jogszerűnek, valójában már a tilos önhatalom kategóriájába sorolandók.
Számos találgatás előzte meg a kormány március 27-én kihirdetett rendeletét. Sokan a szigorú, szinte mindenre kiterjedő kijárási tilalom bevezetéséről suttogtak, míg mások egyes városok karantén alá helyezéséről és a városok közigazgatási határainak lezárásáról beszéltek. Ám a kormány egy, a fentiektől eltérő megoldást választott.
A hitelezői igények minél szélesebb körben történő érvényesíthetősége érdekében a Csődtörvény (Cstv.) számos olyan perindítási lehetőséget biztosít a felszámolás alatt álló társaság hitelezői (és a felszámoló) számára, amellyel a felszámoló eljárásától függetlenül lehetőség nyílik a követelések kielégítési arányának javítására. Az adós vezető tisztségviselőjével szembeni igényérvényesítés lehetőségeiről korábban esett már szó, jelen írásunkban a Cstv. 40. §-ában szabályozott fedezetelvonó ügyletek megtámadására vonatkozó rendelkezéseket tekintjük át.
