Az önkéntesen vállalt jótállás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Ptk. fogyasztói szerződésekre vonatkozó előírásai közül valószínűleg az egyik leggyakrabban eltévesztett és helytelenül alkalmazott területe a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályegyüttese.


Ehhez a körülményhez feltehetőleg az is hozzájárul, hogy a kötelező jótállás eseteit nem a polgári törvénykönyv (Ptk.), hanem egyéb jogszabályok rendezik, ami némiképp nehezíti annak feltérképezését is, hogy a kellékszavatosság és jótállás keretében milyen kötelezettségek terhelik a szerződést hibásan teljesítő felet.

Mindenekelőtt szükséges rögzíteni a Ptk. jótállásra vonatkozó alapszabályát, amely szerint jótállási kötelezettség jogszabályból vagy a szerződő fél önkéntes vállalásából eredhet. Ezzel szemben a kellékszavatossági kötelezettség magából a Ptk.-ból ered, amely rögzíti, hogy olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.

A Ptk. tehát már magát a kellékszavatossági kötelezettséget deklarálja, míg a jótállás esetén tovább utalja a kötelezettség megállapítását egyéb jogszabályokra vagy a kötelezett saját döntésére. A jótállási kötelezettség tartalmát tekintve hasonlóképp rendelkezik a törvény: jogszabályon alapuló jótállás esetén a vonatkozó jogszabály, önkéntes vállalás esetén pedig a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban (jellemzően szerződésben) meghatározott feltételek szerint érvényesíthetők a jótállási igények. Lényeges szempont, hogy az önként vállalt jótállás feltételeire vonatkozólag az adott termékre vonatkozó reklám, tájékoztató anyag vagy egyéb közlés is tartalmazhat jogi kötőerővel bíró nyilatkozatot, így kiemelt jelentőséggel bír a termékre vonatkozó kommunikáció koherenciája.

Amennyiben a jótállási kötelezettség önkéntes vállaláson alapul, a kötelezett erre vonatkozó nyilatkozatában szabadon meghatározhatja, milyen jogok illetik meg a hibás teljesítéssel érintett felet és e jogokat milyen eljárás szerint veheti igénybe. Feltehetőleg a szabályozási szabadság ismeretének hiányából fakadó gyakori hiba, hogy az önként vállalt jótállás esetén annak tartalmát illetően csupán a Ptk. szabályaira vonatkozó visszautalás történik.

Abban az esetben, ha a kötelezett csupán a jótállási kötelezettségvállalását és annak idejét rögzíti, a jogosultat megillető jótállási igények kapcsán a Ptk. 6:173. § (2) bekezdése szerint a kellékszavatosságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ilyen helyzetben tehát a jogosult mindazon igényeket érvényesítheti a jótállás keretében, amelyekre a kellékszavatossági joga alapján lehetősége lenne (javítás, csere, árleszállítás, kijavíttatás, elállás).

Ezzel szemben a jótállási kötelezettséget keletkeztető jognyilatkozatban széles körben lehetőség nyílik az érvényesíthető jogok szabályozására. Ebben a körben a kellékszavatossági jogok bármelyike kizárólagossá tehető vagy éppen kizárható, és annak lehetősége is adott, hogy a Ptk.-ban egyáltalán nem szabályozott új megoldási lehetőség legyen bevezetve a hibás teljesítés orvoslására. Ilyenformán tehát adott a lehetőség, hogy a vásárlói bizalmat erősítő önkéntes jótállás vállalása mellett egyúttal olyan módon legyenek rögzítve a jótállási kötelezettségek, amely annak vállalója számára is átlátható és teljesíthető körülményeket teremt.

Felmerülhet annak igénye, hogy az önként vállalt jótállásért „cserében” a felek kizárhassák a kellékszavatosságra vonatkozó törvényi előírásokat, így például a jótállási kötelezettség keretében kizárólag a kicserélésre korlátozzák a vásárló által igénybe vehető jogosultságokat. Alapvetően a szerződési szabadság alapján nem kizárt ez a megoldás, azonban csak meghatározott szerződő felek között: a Ptk. 6:157. § (2) bekezdésének kógens rendelkezése szerint ugyanis fogyasztói szerződésben semmis a Ptk. kellékszavatosságra vonatkozó szabályaitól a fogyasztó hátrányára való eltérés. Fogyasztói szerződésben tehát nem csorbíthatóak a kellékszavatossági jogok, egyéb esetben megengedett és javasolt is a kellékszavatossági és jótállási szabályok összhangjának megteremtése.

Zárásképp nem maradhat említés nélkül, hogy valójában miért jelentős kedvezmény a jótállás vállalása a törvény alapján kötelező kellékszavatossághoz képest: amíg a kellékszavatosság esetén főszabály szerint a jogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a termék már a teljesítéskor hibás volt, addig jótállás esetén megfordul a bizonyítási kötelezettség, és a jótállásra kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

ECOVIS új logo

A cikk szerzője dr. Szigeti-Szabó Andrea partner ügyvéd, közbeszerzési szaktanácsadó és dr. Farkas Márton senior ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.




Kapcsolódó cikkek

2021. december 7.

Fordítsuk a konfliktusokat a saját és az ügyvédi irodánk fejlődésére!

Az Ön ügyvédi irodájában vannak mindig nyerni akaró cápák vagy mártír medvék? Konkrétabban fogalmazva: előfordulnak konfliktusok a kollégái között? Ha igen, hogyan kezelik a kínos helyzeteket? Bármi is legyen a jellemző, az egyértelműen kijelenthető, hogy konfliktuskezelésre szükség van, még az ügyvédi irodában (is).

2021. december 2.

EY: a cégek többsége számontartja a koronavírusos kollégákat   

A COVID-19 miatti technológiai átállás kapcsán egyre több kibertámadás éri a vállalatokat, miközben az IT-biztonság mellett az adatvédelem és a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése is kiemelt jelentőségű területté vált. Mára a cégek több mint fele rendelkezik adatokkal a koronavírussal diagnosztizált foglalkoztatottakról és ötödük megosztotta a fertőzött munkatársak nevét más kollégákkal vagy kormányzati szervekkel – derül ki az EY és az adatvédelmi szakértők nemzetközi szövetségének (IAPP) közös kutatásából.