Bár a fordított bírálat hatékony eszköze a gyorsabb közbeszerzési eljárásnak, ám mégsem eredményezheti a megalapozott értékelési sorrend felállításához szükséges, bírálati jellegű cselekmények mellőzését.
A civil szervezetek részére történő adománygyűjtés szabályokhoz kötött, amelyekkel érdemes tisztában lenni, mielőtt egy ilyen kampány meghirdetésre kerül. Az adománygyűjtési tevékenység ugyanis csak bizonyos szervezetek számára engedélyezett, ezért fontos különbséget tenni az adományozás és adománygyűjtés között.
Mivel ajándékot kapni mindenki szeret, okkal merülhet fel a kérdés, milyen jogi probléma kapcsolódhat ehhez a gyakorlathoz?
Az utóbbi idők változásai miatt felerősödött az a közbeszerzési kérdés, miszerint ajánlati kötöttség fenntartása esetén van-e lehetőség megtagadni a szerződés megkötését, és ha igen, milyen feltételek mellett?
A szerzők alábbi cikkükben a fogyasztó szavatossági jogokkal kapcsolatos tájékoztatásáról értekeznek, kitérve az ezzel kapcsolatos, a Kúra frissen közzétett ítéletében taglalt fontos szempontokra.
A szerzők a csődegyezséggel szembeni tartalmi kritériumokat és s jóváhagyott csődegyezség joghatásait veszik górcső alá.
Bár a hétköznapi nyelvben „csőd” alatt jellemzően a teljes eladósodást, a fizetésképtelenség bekövetkezését szokás érteni, ezzel szemben jogi szempontból a csődeljárás lefolytatása éppen azt a célt szolgálja, hogy a teljes fizetésképtelenség állapota ne következzen be az érintett cég vonatkozásában.
Előfordul, amikor a cégnyilvántartási adatok módosítása nem a jogi képviselő által kezdeményezett változásbejegyzési eljárás révén, hanem egyéb módon történik meg: ilyen esetben a létesítő okirat hatályosításának kötelezettsége szintén fennáll, a szerzők ezeket a feltételeket veszik sorra.
A rendes üzleti kockázat terjedelme elég széles ahhoz, hogy a feleknek már a szerződéskötési tárgyalásaik során is felelősen kell eljárniuk, akár saját maguk invesztálnak időt, pénzt, erőforrást az ügylet létrejöttébe, akár a szerződő partner teszi ugyanezt.
Az általános szerződési feltételekkel (ÁSZF) való szerződéskötés jelentős mértékben egyszerűsíti és gyorsítja az ügylet létrejöttéig tartó folyamatot, ezért az üzleti életben általánossá vált, hogy a vállalkozások nem csupán a végfelhasználókkal való szerződéskötés során, hanem egymás közötti ügyleteik kapcsán is ÁSZF-ek segítségével szerződnek.
