A létesítő okirat hatályosításának különös esetei


Előfordul, amikor a cégnyilvántartási adatok módosítása nem a jogi képviselő által kezdeményezett változásbejegyzési eljárás révén, hanem egyéb módon történik meg: ilyen esetben a létesítő okirat hatályosításának kötelezettsége szintén fennáll, a szerzők ezeket a feltételeket veszik sorra.


A cégnyilvántartásba bejegyzett cégadatok túlnyomó többségének módosítása a jogi képviselő által lefolytatott változásbejegyzési eljárás keretében zajlik le, amelynek során szükségszerűen sor kerül a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat elkészítésére és nyilvántartásba vételére is.

Előfordulnak ugyanakkor olyan esetek is, amikor a cégnyilvántartási adatok módosítása nem a jogi képviselő által kezdeményezett változásbejegyzési eljárás révén, hanem egyéb eljárás keretében történik meg: ilyen esetben a létesítő okirat hatályosításának kötelezettsége ettől függetlenül fennáll, jelen írásunkban ezeket a feltételeket vesszük sorra.

Az egyik ilyen esetkör a cég tevékenységi köreinek módosítása, amellyel összefüggésben a Ctv. 24. § (4b) bekezdése az alábbiakat rögzíti:

  1. § (4b) A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikus bejegyzéssel jegyzi be a cég főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel. Az adat bejegyzése és közzététele automatikusan történik meg.

A cég tevékenységi köreinek módosítását ugyanis nem a cégbíróságnál, hanem az adóhatóságnál kell kérelmezni, amely a fenti rendelkezés szerint megkeresi az illetékes cégbíróságot a tevékenységi körök cégnyilvántartási módosítása érdekében. A tevékenységi körök módosítását ennek megfelelően jellemzően nem is a jogi képviselők, hanem a cégek könyvelői kérelmezik az adóhatóságnál, amelynek következtében ugyanakkor gyakran a jogi képviselő nem is értesül a cégadatok eme módosításáról.

Ez annyiban jelent problémát, hogy ugyan a Ctv. 51. § (2b) bekezdése nem teszi kötelezővé külön változásbejegyzési eljárás keretében kizárólag ezen módosítás miatt a létesítő okirat hatályosítását – kivéve a cég főtevékenységét illető módosítást, amikor kötelező ezt az intézkedést is elvégezni –, ám rögzíti, hogy a következő változásbejegyzési eljárás körében viszont már kötelező az egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítő okiratban átvezetni az időközbeni tevékenységi kör módosítást is.

A másik ilyen esetkör, amikor az adott társaság vonatkozásában a cégnyilvántartásban szereplő természetes személy vagy cég adatai változásának bejegyzésére automatikus bejegyzéssel kerül sor. Ilyen eset például, ha a társaság ügyvezetője új lakcímet jelent be a lakcímnyilvántartásba, amely adatváltozást a releváns adatbázisok kapcsolata alapján az illetékes Cégbíróság automatikusan vezet át a cégjegyzékben.

A Ctv. 52. § (2c) bekezdése a fentiekkel azonos módon szabályozva rögzíti, hogy ilyen esetben a cégnek az automatikus bejegyzést követő első létesítő okirat módosítását tartalmazó változásbejegyzési kérelemhez csatolandó egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban, illetve egyéb cégiratban kell átvezetnie a cégjegyzék adataiban szereplő cég vagy a természetes személy adataiban bekövetkezett változást is.

Amennyiben akár a tevékenységi körre, akár a cégjegyzékben szereplő személy automatikus adatváltozására tekintettel a kötelező létesítő okirat módosítást a társaság következő változásbejegyzési kérelme nem tartalmazza, úgy annak elvégzésre az illetékes Cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében fogja felhívni a kérelmezőt, amelynek elmulasztása esetén akkor is visszautasítja a változásbejegyzési kérelem bejegyzését, ha magát az eljárás kezdeményezését kiváltó változást a társaság megfelelően vezette át a létesítő okiratban.

Erre tekintettel kifejezetten ajánlott a változásbejegyzési kérelem benyújtása előtt egy ilyen jellegű ellenőrzést is lefolytatni az érintett cég adatait illetően, hiszen, ha jelentős érdek fűződik egy cégadat mielőbbi bejegyzéséhez (pl.: egy új ügyvezető kinevezése esetén), akkor kellemetlen következménnyel járhat például egy, a tevékenységi kör módosításával összefüggésben elmulasztott hatályosítás miatt érkező hiánypótlási felhívás, illetve az annak teljesítésével járó időveszteség.

Az érintett cégeljárásban közreműködő jogi képviselőként természetesen a legkézenfekvőbb megoldás, ha felhívjuk a figyelmet a fentiekben részletezett kötelezettségekre és a változásbejegyzési kérelem előkészítése során kifejezetten rákérdezünk, hogy történtek-e időközben olyan adatváltozások, amelyek nem igényeltek külön változásbejegyzési eljárást. Ezt az informálódást ugyanakkor kiegészíthetjük – sőt kifejezetten ajánlott kiegészíteni – a közhiteles nyilvántartások ellenőrzésével is, hiszen egy nagyobb szervezet esetén könnyedén elképzelhető, hogy a megbízást adó ügyvezető nem értesül például egy képviseletre jogosult munkavállaló lakcímének változásáról.

Az egyik ilyen adatbázis értelemszerűen maga a cégnyilvántartás, amelynek alapos áttekintésével észlelhetők az időközben bejegyzett változások, hiszen a cégjegyzék rögzíti az adott változás keltét és a bejegyzés időpontját is. Mivel a cégjegyzék csupán az adott társaság hatályos cégadatait tartalmazza, a törlt tevékenységi kör módosítását ilyen formán nem feltétlenül fogjuk észlelni, így további hasznos információk szerezhetők az úgynevezett E-cégbetekintő felületen, ahol elektronikus úton hozzáférhető az adott céget érintő valamennyi bejegyzési kérelem és az azok kapcsán hozott valamennyi cégbírósági határozat egyaránt.

Ilyen formában tehát visszakereshetjük a legutóbbi változásbejegyzési kérelem óta keletkezett cégiratokat és lehetőségünk adódik a létesítő okirat megfelelő hatályosításának szükségességére felhívni az adott társaság figyelmét akkor is, ha valami oknál fogva részünkre nem jut el az erre vonatkozó információ. Ennek hiányában ugyanis váratlan meglepetésekkel szembesülhetünk akár a legegyszerűbbnek tűnő változásbejegyzési eljárás során is.

A cikk szerzője dr. Szigeti-Szabó Andrea partner ügyvéd és dr. Farkas Márton ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2022. január 21.

Hozzáférési joggal és cookiekkal foglalkozott az EDPB

Januári plenáris ülésén az EDPB ajánlást fogadott el a hozzáférési jogról. Az ajánlás célja, hogy elemezze a hozzáférési jog különböző aspektusait, és pontosabb útmutatást adjon arra vonatkozóan, hogy a hozzáférési jogot hogyan kell biztosítani a különböző helyzetekben.

2022. január 19.

Február 1-től nő a cégek átláthatósága

A tényleges tulajdonosokra vonatkozó központi nyilvántartást magában foglaló jogszabályt – az Európai Uniós Irányelvekkel összhangban – 2021 májusában hirdették ki, ugyanakkor több fontos pontja idén lép hatályba. 2022. február 1-ével bővül azok köre, akik hozzáférhetnek a nyilvántartáshoz, július 1-ével pedig teljes lesz a transzparencia: bárki betekintést nyerhet és megnézheti, ki egy adott vállalkozás tulajdonosa – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.