Ajándék kuponnak ne nézd a jogalapját? – Az online vásárlást követő kuponküldésről


Mivel ajándékot kapni mindenki szeret, okkal merülhet fel a kérdés, milyen jogi probléma kapcsolódhat ehhez a gyakorlathoz?

Az eredményesen működő webshopok sikerének egyik legfőbb receptje, hogy az első alkalommal vásárló kuncsaftokból jól tervezett marketingstratégia mentén törzsvásárlókat, de legalább kisebb-nagyobb rendszerességgel visszatérő „vendégeket” képes formálni.

Ezen törekvésnek az egyik legegyszerűbb és legnépszerűbb eszköze a sikeresen teljesített megrendelést követően e-mailben megküldött kuponok alkalmazása, amely a következő vásárlás alkalmával kedvezményt biztosít, így célozva az elköteleződés kialakulását. Mivel ajándékot kapni mindenki szeret, okkal merülhet fel a kérdés, milyen jogi probléma kapcsolódhat ehhez a gyakorlathoz, ugyanakkor érdemes észben tartani, hogy a hatóságok is előszeretettel végeznek próbavásárlásokat (a „jóindulatú” konkurenciáról nem is beszélve), tehát önmagában a kedvezmény biztosítása még nem jelent immunitást a felelősségre vonás alól: nézzük, milyen jogi feltételeket kell szem előtt tartanunk.

Az online szerződéskötések lényegi eleme, hogy a megrendelés leadását követően a kommunikáció e-mailes formában zajlik, tehát a vásárló e-mail címének ilyen célú felhasználása nélkül nem is lehetséges a megrendelés teljesítése, illetve az online ügyletekhez kapcsolódó jogi előírások betartása (pl.: számlázás). Egy megfelelően elkészített webshop adatkezelési tájékoztató éppen azért a vásárló e-mail címének ezen célok mentén történő felhasználása jogalapjaként az online megkötött szerződés teljesítését, illetve a webshopra vonatkozó jogi kötelezettségek teljesítését jelöli meg.

Mi a helyzet abban az esetben, ha a következő vásárlásra vonatkozó kedvezményt tartalmazó kuponunkat a fenti célokkal összefüggésben megküldött e-mailünkbe ágyazzuk be?

A kérdés megválaszolásához tisztáznunk kell a kedvezményes kupont tartalmazó e-mail jogi megítélését, amelyhez a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 3. § d) bekezdése nyújt segítséget:

  • d) gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket – (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám).

Egy olyan tartalmú e-mail tehát, amely a benne foglalt kupon révén nyilvánvalóan a további értékesítés előmozdítását célozza, még abban az esetben is reklámnak minősül, ha egyébként a reklámról alkotott hétköznapi fogalmaink szerint nem feltétlenül sorolnánk oda.

Mindebből az következik, hogy a kupont tartalmazó e-mailre is irányadó a Grt. 6. § (1) bekezdésének alábbi szabálya:

  1. § (1) Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.

Önmagában tehát az online szerződés teljesítése körében megküldött e-mailben (pl.: megrendelés-visszaigazolás, számlaküldés) nem jogszerű a kedvezményes kupon elhelyezése, ha a közvetlen üzletszerzés céljából történő adatkezeléshez a vásárló előzetesen nem adta a hozzájárulását. Nem számít tehát, hogy a vásárlónk számára „jót teszünk” a kupon megküldésével és annak felhasználása szabad döntésen alapszik, mivel ezen marketingeszköz nyilvánvalóan a további értékesítés előmozdítását és nem a napi jócselekedet teljesítését szolgálja.

Ugyancsak gyakori, hogy a kedvezményes kuponokat az online vásárlást teljesítését követő ügyfél-elégedettségi felmérés keretében biztosítják a vásárló részére: nem mindegy ugyanakkor, hogy erre milyen formában kerül sor.

Az ügyfél-elégedettségre vonatkozó e-mail küldése ugyanis a fentiekben említetteken kívüli jogalapon, az adatkezelő jogos érdekén alapulhat. Álláspontunk szerint abban az esetben, ha a kedvezményes kuponhoz a felmérés elvégzése fejében, egyfajta jutalomként jut hozzá a vásárló, úgy a felméréshez és a kupon megküldéséhez kapcsolódó adatkezelési cél nem válik el egymástól, ezért ilyen formában hozzájárulás nélkül is jogszerű lehet a kupon megküldése.

Abban az esetben viszont, ha a kuponhoz a felmérés kitöltésétől függetlenül is hozzáférhet a vásárló, úgy valójában a felmérés és a kupon, mint reklám egy e-mailben való megküldése pusztán praktikus okokat szolgál, de valójában két külön adatkezelési célt valósít meg. Ilyenkor tehát csak előzetes hozzájárulás birtokában jogszerű a kupon beágyazása az ügyfél-elégedettségre vonatkozó e-mailben.

Összességében tehát nincs jogi akadálya annak, hogy a vásárlónk e-mail címét kedvezmények célba juttatására is felhasználjuk, viszont ahhoz nem lesz elegendő a megrendelés teljesítésére hivatkoznunk: gondoljuk át milyen tartalmú e-maileket kívánunk a vásárlónk részére megküldeni és igazítsuk ahhoz adatkezelési gyakorlatunkat, ideértve a megfelelő hozzájárulások beszerzését is.

A cikk szerzője dr. Szigeti-Szabó Andrea partner ügyvéd és dr. Farkas Márton ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107


Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 21.

Európai Bizottság: a légitársaságok átháríthatják a különadót

Adina Valean közlekedésért felelős uniós biztos szerint a hatályos uniós rendelet nem akadályozza meg a légitársaságokat abban, hogy az adókat átvigyék a jegyárba, amennyiben ezt átlátható és megkülönböztetésmentes módon teszik – közölte Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője.