Fogyasztói szerződések, avagy az ÁSZF-fel szembeni többletkövetelmények


Az általános szerződési feltételekkel (ÁSZF) való szerződéskötés jelentős mértékben egyszerűsíti és gyorsítja az ügylet létrejöttéig tartó folyamatot, ezért az üzleti életben általánossá vált, hogy a vállalkozások nem csupán a végfelhasználókkal való szerződéskötés során, hanem egymás közötti ügyleteik kapcsán is ÁSZF-ek segítségével szerződnek.


Ugyanakkor az egyszerűség jegyében az sem példa nélküli, hogy egy vállalkozás ugyanazt az ÁSZF-et alkalmazza akár fogyasztóval, akár fogyasztónak nem minősülő személlyel lép szerződéses jogviszonyba. Jelen cikkünkben azt kívánjuk bemutatni, hogy az ilyen szerződéses gyakorlat révén akár jogsértő tartalom is kerülhet a fogyasztói ÁSZF-be, vagy éppen nem szándékosan indokolatlan kötelezettségvállalások tehetőek egy vállalkozói (business to business, a továbbiakban: B2B) ÁSZF-ben.

Kiindulásképp rögzítendő a Ptk. definíciója, amely szerint fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy, míg ugyanezen definíció párjaként vállalkozás a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy. A fogyasztókat a Ptk. (illetve számos alacsonyabb szintű jogszabály) vélelmezetten gyengébb szerződéskötési, igényérvényesítési pozíciójuk miatt számos módon olyan többletgaranciák révén igyekszik védeni, amelyek korlátját jelentik a felek szerződéskötési szabadságának.

A fogyasztói szerződések tartalmával kapcsolatban általános jelleggel rögzíti a Ptk, hogy semmisnek tekintendő a fogyasztói jogot csorbító feltétel, tehát az olyan kikötés, amely a Ptk.-nak a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér. Ilyen jellegű fogyasztói jogoknak számítanak például a Ptk. jótállásra és kellékszavatosságra vonatkozó előírásai, melyeket tehát nem lehetséges fogyasztói szerződésben a fogyasztó hátrányára módosítani. Ez a tilalom nem csupán az ÁSZF esetében, hanem akár a fogyasztóval egyedileg megtárgyalt szerződés esetében is fennáll.

Hasonlóképp semmisnek minősülnek a fogyasztónak a jogszabályban megállapított jogáról lemondó jognyilatkozatai is, ennek megfelelően például semmis a távollevők közötti fogyasztói szerződések kapcsán a fogyasztót megillető elállási jogról való lemondás is.

Ugyanakkor B2B-szerződések esetén mindezen semmisségi okok értelemszerűen nem állnak fenn, ezért az adott szerződést alkalmazó vállalkozás szabadon eltérhet a Ptk. és egyéb jogszabályok fogyasztóvédelmi rendelkezéseitől. Ebből következően célszerűtlennek mutatkozik ugyanazt az ÁSZF-et alkalmazni a fentebb említett két vásárlói kör esetében, hiszen így számos olyan rendelkezés válik a B2B-szerződés részévé, amely rendeltetésének fogva a fogyasztók pozíciójának erősítésére hivatott. Megfontolásra érdemes külön ÁSZF-ek alkalmazása olyan vállalkozások esetén, akik ugyan alapvetően fogyasztói szerződések révén kereskednek, mégis lehetővé teszik vásárlóik számára a vállalkozásként való szerződéskötést, jellemzően „céges számla” kiállítása érdekében.

Lényeges különbséget tesz a fogyasztói és egyéb ÁSZF-ek között a Ptk. azáltal is, hogy a tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó előírásai között külön nevesíti a fogyasztói szerződésekben tisztességtelennek számító feltételeket és azok következményeként semmisséget állapít meg.

A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó általános definíció szerint az a feltétel tisztességtelen, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg, amelynek következményeként a sérelmet szenvedett fél jogosult a tisztességtelen feltétel megtámadására.

Ehhez képest fogyasztói szerződések kapcsán (ahová nem csupán az ÁSZF-ek, hanem az előre meghatározott, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek is beleértendők) a Ptk. további értelmezési keretet ad a fentiekben hivatkozott általános definíciónak az úgynevezett fekete és szürke listájával.

A fekete listába tartozó szerződési feltételek minden további vizsgálat nélkül tisztességtelennek tekintendők és semmisséggel szankcionálandók. A tíz szerződési feltételből álló listába tartozik többek között, ha a szerződési feltétel a vállalkozást úgy jogosítja fel a szerződéstől való elállásra vagy felmondásra, hogy ugyanez a jog a fogyasztót nem illeti meg, vagy ha a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.

A fekete listához képest a szürke lista annyiban biztosít mozgásteret a vállalkozások számára, hogy a tisztességtelensége ténye itt nem abszolút: a vállalkozás jogosult az adott szerződési feltétel tisztességtelenségének hiányát bizonyítani, még ha ez a feladat elég nehézkesnek is mutatkozik. Szürke listás szerződési feltétel például, amely meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést, ha a fogyasztó másként nem nyilatkozik, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő indokolatlanul rövid. Ilyen feltételekkel gyakorta találkozhatunk előfizetéses fogyasztói szerződések esetén, ahol a szolgáltatás ingyenes kipróbálására van lehetőség.

A két listában található feltételeken túl a Ptk. rögzít még egy további kritériumot is a fogyasztói szerződések tisztességtelensége kapcsán: az adott szerződési feltétel tisztességtelenségét ugyanis már önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű.

Mindezek alapján könnyen belátható, hogy a Ptk. szerződéskötésre és érvénytelenségre vonatkozó szabályai alapvető megkülönböztetést tesznek a fogyasztói és egyéb szerződések között, ezért komoly kockázatokat vállal vagy éppen indokolatlan kedvezményeket tesz az a vállalkozás, amely nem igazítja szerződési feltételeit a vásárlói célcsoportjához.

ECOVIS új logo

A cikk szerzője dr. Szigeti-Szabó Andrea partner ügyvéd, közbeszerzési szaktanácsadó és dr. Farkas Márton ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 23.

Csak a Cégközlönyben jelenhet meg a cég közleménye?

A címben feltett kérdésre a jelen cikk szerzője, Dr. Zalavári György ügyvéd szerint a válasz egyszerű: „Nem, más online felületen is közzé tehető a gazdasági társaság hivatalos közleménye.” De miért is fontos ez?

2021. szeptember 22.

Iustitia a tervezőasztalnál

„A szoftvertervezésben évtizedek óta a felhasználó élmény az egyik legfontosabb szempont. De mi van a joggal? Itt is megjelent egy új kifejezés: a legal design. Olyan megoldásokat jelent a jogban, amelyek a felhasználót, a „felhasználói élményt” tartják a tervezéskor a legfontosabb szempontnak.