Bejegyzések a ‘fogyasztó’ címkével ellátva

„Szükséges, hogy elgondolkozzunk azon, miként működik a fogyasztó” – Interjú dr. Zavodnyik Józseffel, a Fogyasztóvédelmi Jog Online főszerkesztőjével

Hamarosan elérhető a Fogyasztóvédelmi Jog Online folyóirat - dr. Zavodnyik Józseffel, a folyóirat főszerkesztőjével beszélgettünk.

Fogyasztóval kötött szerződés tisztességtelensége

Az EUB ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése alapján a nemzeti bíróság nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a tisztességtelen feltételt a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesítse, amennyiben a tisztességtelen feltétel megsemmisítése nem indítja a bíróságot a szerződés teljes egészében való megsemmisítésére, és így a fogyasztót nem érik hátrányos következmények.

A merchandising szerződés – II.

Julia Roberts és a Calzedonia, Leonardo di Caprio és a Fiat – a marketing egy sajátos, izgalmas világába kalauzol minket Strihó Krisztina A merchandising szerződés című kötete, melyből az alábbi sorozatunkban adunk ízelítőt. Valójában egy kétarcú jelenség képezi a könyv tárgyát, hiszen a merchandising előfordul a jogi és a közgazdaságtani nyelvezetben egyaránt. A két terület találkozási pontja tipikusan a reklámjog területe.

Ellentmondásos a károkozói pótdíj szabályozása

Sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos ezért felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet olyan tárgyú módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja.

Súlyos bírságot kapott az Alza

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jelentős, összesen 892 millió forint bírságot szabott ki az Alza.hu webáruház üzemeltetőjére és cseh anyavállalatára Black Friday akciók tisztességtelen reklámozásával kapcsolatban. A versenyhivatal célja a kimagasló bírsággal, hogy a Magyarországon is népszerűvé vált akciós időszakok során tapasztalt megtévesztő reklámokat visszaszorítsa az online piacokon is és így a fogyasztók valós kedvezmények közül választhassanak.

A compliance alapkérdései: Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata

A compliance-programok, valamint rendszerek azt a célt szolgálják, hogy a vállalat működése során megfeleljen a jogszabályoknak, és a saját maga által alkotott normáknak. Amennyiben ez nem így történik, a compliance-rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a normasértéseket idejekorán kiszűrje és megvizsgálja, és mindezek alapján a lényeges információkat a felsővezetőség tudomására hozza és megfelelő válaszlépések, korrekciók történhessenek.

Tisztességtelen ÁSZF-et alkalmazott a mobilszolgáltató

A felülvizsgálati kérelemmel érintett szerződési feltételek tisztességtelenek, mert egyes feltételek nem egyértelműek, mások nem tartalmazzák igazolható módon az előfizető tájékoztatásának a tartalmát, illetve abban a fogyasztó őt megillető jogról mond le.

A compliance alapkérdései: Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata

A Compliance alapkérdéseivel foglalkozó sorozatunk első részéből a fogalom jelentését, kialakulását és szerepét ismerhetik meg. A kiadvány a Wolters Kluwer Hungary Kft. gondozásában jelent meg.

Az élelmiszer-higiéniára vonatkozó jogi szabályozás jellege

Az általános higiéniai követelmények azt követelik meg a vállalkozásoktól, hogy a súlyosabb veszélyek elkerülése érdekében tegyék meg a szükséges az élelmiszer-higiéniai intézkedéseket.