A compliance alapkérdései: Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mi az eredendő oka annak, hogy a compliance kialakult, rohamosan fejlődött és fejlődik, napjainkban is egyre nagyobb szerepet kap a vállalatok működésében. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak, valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó normáknak való megfelelést jelenti.

 Részlet „A compliance alapkérdései” című, a Wolters Kluwer Kiadó gondozásában megjelent könyvből

1. Fejezet: A compliance és az etikus vállalati működés általános jellemzői

1. A compliance fogalma

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (például adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti.[1] Újabban pedig már a megfelelés, a szabályoknak betű szerint megfelelő (compliant) működés már nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.[2]

Az, hogy a magyar jogtudomány, és nem mellesleg a társadalomtudományok, mind ez idáig nem kezelték, nem kutatták jelentőségének megfelelő mértékben az etikus vállalati működés és a compliance mibenlétét, nem véletlen, ahogyan az sem, hogy az egyetemeken sem kapott még megfelelő teret ez a terület.

A mai értelemben vett compliance fogalma kvázi idegen testként van jelen (jog)rendszerünkben, fejlődése nem szerves, hanem egy „import” (jog)területnek, szakmának tekinthető, amelynek – jellemzően angolszász, közelebbről egyesült államokbeli – gyökerei is csak a közelmúltig nyúlnak vissza, önálló dogmatikája nincs.[3]

A szerves magyar compliance-fejlődés hiányára elsősorban az intézményrendszer létének indokában keresendő a válasz. Újonnan megjelenő intézmények mögött mindig áll valamilyen társadalmi, gazdasági, avagy politikai katalizátor. Az etikus vállalati működés központi kérdéssé válásának elsődleges kiváltó oka pedig mindig valamilyen vállalati visszaéléssel, közfelháborodással és a közbizalom megingásával kapcsolatos.

E könyv bevezetésében már bemutatott botrányok olyan gazdasági-politikai vitát indukáltak, amelynek eredményeképpen elsősorban a szervezetek belső integritását – mind a reputációveszté…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.




Kapcsolódó cikkek