Térfigyelő kamerák élőképének nyilvánosságra hozatala

A térfigyelő kamerák élőképét nem lehet úgy közvetíteni, hogy az az érintettek személyes adatainak közvetítését vonja maga után.


Egy adatkezelő a közterület által üzemeltetett térfigyelő kamerák élőképének nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos adatkezelési szabályokról való tájékoztatásért fordult a NAIH-hoz.

A NAIH megállapította, hogy adatvédelmi jogi szempontból a webkamerák élőképének nyilvánosságra hozatala esetében annak a körülménynek van döntő jelentősége, hogy e tevékenység személyes adatok kezelésével együtt jár-e vagy sem.

A GDPR-t értelmezve a NAIH leszögezte, hogy annak célja a személyes adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy az adatkezelők az érintettek magánszféráját tiszteletben tartsák.

A GDPR rendelkezéseit akkor kell tehát alkalmazni, ha az adatkezelési műveleteket személyes adatokon végzik. Ebből fakadóan a személyes adatnak nem minősülő adatot bárki szabadon kezelheti, nyilvánosságra hozhatja.

A NAIH szerint a közterületet figyelőwebkamerák élőképeinek nyilvánosságra hozatala abban az esetben nem tekinthető adatkezelésnek, ha azon keresztül meghatározott természetes személy –közvetlenül vagy közvetve –nem azonosítható.

Amennyiben az adatkezelő az azonosított vagy azonosítható természetes személyekről készült felvételek képét is nyilvánosságra hozza, akkor a tevékenységére a GDPR rendelkezéseit kell alkalmazni.

A közterületet megfigyelő webkamerákkal kapcsolatban általános követelmény, hogy az adatkezelőknek megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a webkamera élőképein ne szerepeljenek személyes adatok.

A GDPR szabályainak betartása érdekében az adatkezelőknek az alábbiakra kell figyelemmel lenniük:

  • A természetes személy ne legyen azonosítható a felvételek készítése során. Így az adatkezelőknek olyan megoldást kell kidolgozniuk, amelynek alkalmazásával a webkamera nem továbbítja folyamatosan az élőképet, hanem percenként néhány képkockát vesz fel és hozza nyilvánosságra. Emellett elfogadható megoldás az is, ha már eleve olyan webkamerát telepítenek, amely nem közvetít nagy felbontású, éles, jó minőségű felvételeket.
  • A kamera látószögét úgy kell beállítani, hogy azon keresztül magántulajdonában álló ingatlannak a közterületen tartózkodók elől elzárt területére ne lehessen betekinteni (így például ügyelni kell arra, hogy a webkamera ne láthasson be egy téglakerítés által eltakart ingatlanrészre, amelyet az utcán tartózkodók egyébként sem láthatnak). Ekkor ugyanis a webkamera üzemeltetése a megfigyeltségérzését keltheti az érintettekben, amely a magánszféra sérelmét jelenti.
  • A kamerás megfigyelés fenti körülményeiről (különösen arról, hogy személyes adatok kezelésére nem kerül sor) részletesen és egyértelműen tájékoztatják az érintetteket. A tájékoztatót legalább a kamera közelében kell elhelyezni, amelyen szerepelnie kell egy olyan elérhetőségnek is, amelyen keresztül az érintettek kapcsolatba tudnak lépni a kamera üzemeltetőjével.

Amennyiben a közterületet megfigyelő webkamera üzemeltetése során az adatkezelő a fenti követelményeket megtartja, akkor tevékenysége adatvédelmi szempontból nem kifogásolható. Ellenkező esetben és amennyiben az adatkezelő az azonosított vagy azonosítható természetes személyekről készült felvételek képét is nyilvánosságra hozza, a Hatóság eljárását kezdeményezheti, melyhez szükséges megjelölnie az adatkezelőt és annak székhelyét, a feltételezett jogsértés megjelölését, a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás vagy állapot leírását, a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, továbbá a megjelölt jogsértés orvoslása iránti döntésre vonatkozó határozott kérelmet.

(naih.hu)



Kapcsolódó cikkek:


Átmeneti időszak – a polgári eljárás szabályai a veszélyhelyzet után
2020. július 3.

Átmeneti időszak – a polgári eljárás szabályai a veszélyhelyzet után

Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) az élet számos területére kiterjedően szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követő, az egészségügyi válsághelyzetben és azon túlnyúlóan alkalmazandó különleges rendelkezéseket. Mai írásunkban a polgári eljárásra vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük.

Mit jelent a korlátozott precedensrendszer bevezetése? 
2020. július 2.

Mit jelent a korlátozott precedensrendszer bevezetése? 

A legtöbben hallottak már az angolszász precedensjog és a kontinentális jogrendszer közti különbségről – ahogy talán arról is, hogy Magyarország eddig egyértelműen az utóbbi táborhoz tartozott. Azonban egy, a közelmúltban hatályba lépett törvénymódosítás komoly lépést jelent egy „korlátozott precedensrendszer” felé.

A bíróságoknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez
2020. július 1.

A bíróságoknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez

Az Európa Tanács szervezeti keretein belül működő Európai Bírák Konzultációs Tanácsa (CCJE) szerint a koronavírus világjárvány fő kihívása annak megakadályozása volt, hogy a közegészségügyi veszélyhelyzetet, illetve az ennek következtében bevezetett rendkívüli intézkedések ne szolgáljanak ürügyként az emberi jogok megsértésére, és hogy az új jogi intézkedéseket az emberi jogok teljes mértékű tiszteletben tartásával alkalmazzák.