Térfigyelő kamerák élőképének nyilvánosságra hozatala


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A térfigyelő kamerák élőképét nem lehet úgy közvetíteni, hogy az az érintettek személyes adatainak közvetítését vonja maga után.


Egy adatkezelő a közterület által üzemeltetett térfigyelő kamerák élőképének nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos adatkezelési szabályokról való tájékoztatásért fordult a NAIH-hoz.

A NAIH megállapította, hogy adatvédelmi jogi szempontból a webkamerák élőképének nyilvánosságra hozatala esetében annak a körülménynek van döntő jelentősége, hogy e tevékenység személyes adatok kezelésével együtt jár-e vagy sem.

A GDPR-t értelmezve a NAIH leszögezte, hogy annak célja a személyes adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy az adatkezelők az érintettek magánszféráját tiszteletben tartsák.

A GDPR rendelkezéseit akkor kell tehát alkalmazni, ha az adatkezelési műveleteket személyes adatokon végzik. Ebből fakadóan a személyes adatnak nem minősülő adatot bárki szabadon kezelheti, nyilvánosságra hozhatja.

A NAIH szerint a közterületet figyelőwebkamerák élőképeinek nyilvánosságra hozatala abban az esetben nem tekinthető adatkezelésnek, ha azon keresztül meghatározott természetes személy –közvetlenül vagy közvetve –nem azonosítható.

Amennyiben az adatkezelő az azonosított vagy azonosítható természetes személyekről készült felvételek képét is nyilvánosságra hozza, akkor a tevékenységére a GDPR rendelkezéseit kell alkalmazni.

A közterületet megfigyelő webkamerákkal kapcsolatban általános követelmény, hogy az adatkezelőknek megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a webkamera élőképein ne szerepeljenek személyes adatok.

A GDPR szabályainak betartása érdekében az adatkezelőknek az alábbiakra kell figyelemmel lenniük:

  • A természetes személy ne legyen azonosítható a felvételek készítése során. Így az adatkezelőknek olyan megoldást kell kidolgozniuk, amelynek alkalmazásával a webkamera nem továbbítja folyamatosan az élőképet, hanem percenként néhány képkockát vesz fel és hozza nyilvánosságra. Emellett elfogadható megoldás az is, ha már eleve olyan webkamerát telepítenek, amely nem közvetít nagy felbontású, éles, jó minőségű felvételeket.
  • A kamera látószögét úgy kell beállítani, hogy azon keresztül magántulajdonában álló ingatlannak a közterületen tartózkodók elől elzárt területére ne lehessen betekinteni (így például ügyelni kell arra, hogy a webkamera ne láthasson be egy téglakerítés által eltakart ingatlanrészre, amelyet az utcán tartózkodók egyébként sem láthatnak). Ekkor ugyanis a webkamera üzemeltetése a megfigyeltségérzését keltheti az érintettekben, amely a magánszféra sérelmét jelenti.
  • A kamerás megfigyelés fenti körülményeiről (különösen arról, hogy személyes adatok kezelésére nem kerül sor) részletesen és egyértelműen tájékoztatják az érintetteket. A tájékoztatót legalább a kamera közelében kell elhelyezni, amelyen szerepelnie kell egy olyan elérhetőségnek is, amelyen keresztül az érintettek kapcsolatba tudnak lépni a kamera üzemeltetőjével.

Amennyiben a közterületet megfigyelő webkamera üzemeltetése során az adatkezelő a fenti követelményeket megtartja, akkor tevékenysége adatvédelmi szempontból nem kifogásolható. Ellenkező esetben és amennyiben az adatkezelő az azonosított vagy azonosítható természetes személyekről készült felvételek képét is nyilvánosságra hozza, a Hatóság eljárását kezdeményezheti, melyhez szükséges megjelölnie az adatkezelőt és annak székhelyét, a feltételezett jogsértés megjelölését, a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás vagy állapot leírását, a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, továbbá a megjelölt jogsértés orvoslása iránti döntésre vonatkozó határozott kérelmet.

(naih.hu)




Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 30.

Az állam környezetszennyezés miatti felelőssége

Az állam környezetszennyezés miatti felelősségét nem kizárólag aktív magatartás alapozhatja meg, mivel a környezetet veszélyeztető magatartás tevékenység vagy mulasztás formájában is megvalósulhat – a Kúria eseti döntése.

2022. szeptember 28.

Nem tájékoztatta megfelelően az érintettet a NEAK

A NAIH által feltártak szerint a NEAK-nak az adatkezelési tájékoztatójában fel kellett volna tüntetnie, hogy az érintetti kérelmeket csak az érintett személyazonosságáról való meggyőződést követően teljesíti.

2022. szeptember 28.

Az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíróságának kapcsolata

Napjainkban igen élénk viták folynak az Európai Unió nemzetközi jogi helyzetéről és jogi státuszáról, illetve arról, hogy az EU hol helyezkedik el az államiság, az autonómia és a szuverenitás koordinátái mentén. Jelen tanulmány ezen problémák mélyebb megértését kívánja elősegíteni magyar nézőpontból. Konklúzióként kifejti, hogy a kompozit alkotmányosság és a bíróságok közötti párbeszéd még hosszú ideig a XXI. század megkerülhetetlen európai forgatókönyve marad, annak tényleges tartalmáról pedig érdemi vitát kell folytatni. A szerző a megoldást az együttműködésben, illetve a kölcsönös érdemi és nem csak egyirányú bírói párbeszédben, a valódi Verfassungsgerichtsverbund megteremtésében és fenntartásában látja.