Tisztességtelen ÁSZF-et alkalmazott a mobilszolgáltató

A felülvizsgálati kérelemmel érintett szerződési feltételek tisztességtelenek, mert egyes feltételek nem egyértelműek, mások nem tartalmazzák igazolható módon az előfizető tájékoztatásának a tartalmát, illetve abban a fogyasztó őt megillető jogról mond le.


Az alapügy

Az alperes mobiltelefon-szolgáltatóként 2017. január 20. napja óta használja a per tárgyát képező Lakossági Általános Szerződési Feltételeket (ÁSZF) és egyedi előfizetői szerződéseket. Az előfizetői szerződések tartalmazzák az előfizető nyilatkozatait egyebek mellett az általa kapott tájékoztatások megtörténtéről, valamint az általa megtett szerződéses nyilatkozatokról. Az ÁSZF 2.1.1.c.) pontja szerint, ha az előfizető által megadott adatok eltérnek a központi nyilvántartás adataitól, nem valósak, nyilvánvalóan hamisak, vagy az előfizető határidőben nem küldte vissza az adategyeztető SMS-t, akkor a szolgáltató a szerződést érvénytelennek tekinti, az igénybe vett szolgáltatások díját nem téríti vissza, az előfizető elveszíti a SIM kártyán esetleg még meglévő egyenlegét.

A felperes közérdekű keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az előfizetői szerződésekben szereplő egyes előfizetői nyilatkozatok, valamint az ÁSZF egyes pontjai tisztességtelenségét, így az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal az érvénytelenségét. Álláspontja szerint a hivatkozott kikötések általános szerződési feltételnek minősülnek és tisztességtelenek. Kérte annak elrendelését, hogy az alperes a saját költségére, a bíróság által meghatározott szövegű, az érvénytelenségre vonatkozó közleményt hozzon nyilvánosságra.
Az alperes kérte a kereset elutasítását. Hivatkozása szerint a rá irányadó speciális jogszabályok írják elő számára a keresettel támadott nyilatkozatok rögzítését. Emellett azok a fogyasztóval minden esetben megtárgyalásra kerülnek, így nem minősülnek általános szerződési feltételnek. Az alperes érdemben is vitatta az egyes szerződési feltételek tisztességtelenségét.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította az ÁSZF 2.1.1.c) pontja vonatkozásában a díjvisszatérítés kizártságával és az egyenleg elvesztésével kapcsolatos rendelkezés  tisztességtelenségét, és kötelezte az alperest ezzel kapcsolatban közlemény közzétételére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolása szerint az előfizetői szerződések nem minősülnek általános szerződési feltételnek, ezért a felperes ezekkel kapcsolatban nem jogosult közérdekű kereset indítására.

A felek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy tisztességtelenek, így az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek az előfizetői szerződések ítéletben megjelölt előfizető nyilatkozatai, és kötelezte az alperest ezekkel kapcsolatban közlemény közzétételére. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolása szerint az alperes jogszabály előírása folytán köteles honlapján közzétenni az előre elkészített egyedi előfizetői szerződések mintáit, amelyeket előre, egyoldalúan, több szerződés megkötése céljából készít el. Így ezek általános szerződési feltételnek minősülnek függetlenül attól, hogy azok tartalmát illetően szigorú jogszabályi keretek érvényesülnek. A speciális jogszabályok egyes esetekben kötelező jelleggel előírják az előfizető nyilatkozatának a rögzítését, ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyedi előfizetői szerződést és a fogyasztó nyilatkozatait a jogszabály keretei között konkrét tartalommal ne az alperes határozná meg.

A feltételek tisztességtelensége így a polgári jog szabályai szerint vizsgálható, a felperesnek fennáll a közérdekű keresetindítási joga. A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták, ez a bizonyítás azonban fogalmilag kizárt a közérdekű perben. Önmagában az a tény, hogy a fogyasztó igen vagy nem válaszokat adhat a támadott nyilatkozatokra, nem teszi a szerződés adott rendelkezését egyedileg megtárgyalttá. A szerződésminta semmilyen utalást nem tartalmaz arra, hogy a félnek választási lehetősége lenne bármely nyilatkozat megtételekor. Ez akkor valósulna meg, ha a közzétett mintán a jogszabály által biztosított valamennyi választási lehetőség egyértelműen feltüntetésre kerülne, ennek hiányában a fogyasztónak nincs érdemi, tartalmi befolyásolási lehetősége. Az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt az érdemi vizsgálatot részben nem végezte el, de ennek nem volt akadálya a másodfokú eljárásban, mert valamennyi szükséges adat rendelkezésre állt, és jogkérdésben kellett állást foglalni. Az előfizetői szerződések hivatkozott nyilatkozatait a másodfokú bíróság tisztességtelennek találta.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és új határozat meghozatala keretében a kereset elutasítását, ennek hiányában az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felperesnek nincs keresetindítási joga a támadott szerződési feltételekkel kapcsolatban, valamint azok nem tisztességtelenek. E mellett arra is hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság túlterjeszkedett a fellebbezési kérelmen, valamint a jogerős ítélet tartalmilag hiányos. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

A Kúria döntése

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A Kúria megállapította, hogy a fellebbezés alapján a másodfokú bíróság teljes egészében felülbírálhatta az elsőfokú bíróság ítéletét, így nem terjeszkedett túl a fellebbezési kérelmen. A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján olyan kérdésben is határozhatott, amelyben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott. A másodfokú bíróságnak bizonyítást nem kellett lefolytatnia ahhoz, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a keresetlevélhez csatolt okiratok alapján kiegészítse. A jogerős ítélet feltünteti a szükséges tartalmi elemeket, abból a bíróság döntésének az indokai maradéktalanul megállapíthatóak. A per érdemi elbírálása során jogkérdésben kellett dönteni, így bizonyítási eljárás lefolytatására, a bizonyítékok mérlegelésére, valamint a bizonyítatlanság okainak indokolására nem volt szükség.

A Kúria egyetértett a jogerős ítélettel abban, hogy a keresettel támadott nyilatkozatok általános szerződési feltételnek minősülnek, mert az alperes azokat több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre határozta meg. Vélelem szól amellett, hogy az általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg. A fogyasztóval szerződő félnek ezért a közérdekű perben azt kellene bizonyítania, hogy kivétel nélkül minden, vele szerződő fél érdemben befolyásolhatta annak tartalmát, amely nem lehetséges, ezért a vélelem megdöntése fogalmilag kizárt a közérdekű perben. Ezt meghaladóan az előfizető jogszabályban megkövetelt nyilatkozatának a megadása, az igénybevételi helynek az előfizetői szerződésben való feltüntetése nem minősül a tartalom meghatározásában való közreműködésnek, mert az nem befolyásolja a felek jogainak és kötelezettségeinek az alakulását. A felperes közérdekű keresetindítási joga így fennáll. A speciális jogszabályok meghatározzák az egyedi előfizetői szerződés tartalmát, de a nyilatkozatok szövegét nem a jogszabály állapítja meg, hanem a mintát kialakító alperes, ezért nem kizárt az általános szerződési feltétel tisztességtelensége.

A felülvizsgálati kérelemmel érintett szerződési feltételek tisztességtelenek, mert egyes feltételek nem egyértelműek, mások nem tartalmazzák igazolható módon az előfizető tájékoztatásának a tartalmát, illetve abban a fogyasztó őt megillető jogról mond le. A speciális jogszabályokkal ellentétesen a ráutaló magatartással létrejövő szerződés megkötésekor úgy tekinti, hogy az előfizető megtette azt a szóbeli nyilatkozatot, amit az előfizetői szerződés alatt tehet meg. Egyoldalú és indokolatlan szabályozási egyenlőtlenséget okoz továbbá, hogy az adategyeztetés hibája esetén az előfizető nem kérhet visszatérítést, és a meglévő egyenlegét elveszti. Mindezekre figyelemmel a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat.

A felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet az alperes által alkalmazott, peresített szerződések tizenegy pontját érintette. A Kúria döntésével jelentős számú fogyasztót érintő általános szerződési feltétel minősül véglegesen tisztességtelennek, és így az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelennek.

(kuria-birosag.hu)



Kapcsolódó cikkek:


Hat év emberölés kísérletéért
2020. július 6.

A bíróság ítéletének indokolása szerint enyhítő körülményként kellett figyelembe venni, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt, illetve azt, hogy az elkövető beismerő vallomást tett.

Törvénymódosítás: a büntetett előéletűek nem vezethetnek taxit
2020. július 3.

Tizenhárom közlekedési törvényt módosított pénteki döntésével az Országgyűlés. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kezdeményezett változtatások egyebek mellett lehetővé teszik a büntetett előéletű taxisok kiszűrését a piac tisztítása, az utasok védelme érdekében.