Érvénytelenség a munkaviszonyban I. rész
Cikksorozatunk első részében a joggyakorlat-elemző csoport felállításáról, a munkajogi jogviszonyok típusairól lesz szó és belekezdünk a semmisségi okok tárgyalásába.
Bejegyzések érvénytelenség címkével
Tisztességtelen ÁSZF-et alkalmazott a mobilszolgáltató
A felülvizsgálati kérelemmel érintett szerződési feltételek tisztességtelenek, mert egyes feltételek nem egyértelműek, mások nem tartalmazzák igazolható módon az előfizető tájékoztatásának a tartalmát, illetve abban a fogyasztó őt megillető jogról mond le.
Nem ütközik a jóerkölcsbe a Lánchíd Palota bérleti szerződése
A Döb-68 Zrt. 2013-ban tíz éves határozott időtartamú bérleti szerződést kötött az Eximbankkal, amely alapján az Eximbank bérbe vette a cég tulajdonában álló Lánchíd Palota épületét, amelyet a bank új székhelyének szántak. A szerződéskötést követően az Eximbank pert indított azzal érvelve, hogy a bérleti díj túl magas, ezért a szerződés a jó erkölcsbe ütközik.
Közös megegyezés esetén is levonható a munkabérelőleg a munkabérből
Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.
Devizahiteles ügyben tanácskoztak a Kúrián
Októberben is ülésezett a devizahiteles törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testület.
Az EUB döntését követi a Kúria a devizahiteles perekben
A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárásra tekintettel felfüggesztett ügyben a Bíróság ítéletében megadott szempontok alapján hozza majd meg a döntését.
Vezetői megbízás jogellenes megszüntetése
A Kúria kimondta, hogy a bíróságnak csak a rendelkezésére álló bizonyítási anyag alapján tényként egyértelműen megállapítható, nyilvánvaló semmisséget kell hivatalból észlelnie.
A szerződéses örökös hozzátartozója, mint az öröklési szerződés tanúja
Ami a tényállást illeti, az ügy peres felei az örökhagyó gyermekei. Az örökhagyó és az alperese között ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt öröklési szerződés jött létre. Az okiratot az örökhagyón és az alperesen kívül két tanú, köztük az alperes házastársa írta alá. Az örökhagyó halálát követően a felperes annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az örökhagyó és az alperes között létrejött öröklési szerződés alaki okból érvénytelen, mivel a szerződés egyik tanúja az alperes házastársa volt, és így mint az örökös hozzátartozójának közreműködése miatt a szerződés érvénytelen. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító döntésében hangsúlyozta, hogy a régi Ptk. szerint az öröklési szerződésre a más által írt végrendelet alakiságai az irányadóak, kivéve a régi Ptk. 632. §-át. Ez a szakasz mondja ki egyrészt, hogy az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta. Másrészt, hogy a tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelkezésnél - rajta kívül - két tanú működött…
A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria
A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.
A tanulmányi szerződés és versenytilalom a bírói gyakorlatban
Cikkünk első részében a tanulmányi szerződések tartalmával, a kizárt esetekkel, az írásba foglalás bírói gyakorlatával és a tanulmányi szerződés megszegésével foglalkoztunk, ma pedig a megszüntetésének gyakorlati kérdéseit és a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit ismertetjük.