Amíg nem került sor a keresetlevél benyújtására, nem indulhat meg a közigazgatási per, az azonnali jogvédelem iránt előterjesztett kérelem nem keresetlevél, hanem egyéb intézkedést igénylő kezdőirat – a Kúria eseti döntése.
Az új Pp. új alapokra helyezte a polgári – és velük együtt a munkaügyi – perek megindításának szabályait. A nóvumok közül kiemelendő, hogy aki ellen munkaügyi per indul, nem várhatja meg, amíg a bíróság idézést küld számára, hogy majd a tárgyaláson, szemtől-szembe fejthesse ki álláspontját a felperessel szemben. Ehelyett védekezését már a keresetlevél alapján, írásban kell előterjesztenie, ennek hiányában a munkaügyi bíróság ún. bírósági meghagyást fog kibocsátani vele szemben a kereseti kérelem szerint. Cikkünkből megtudhatják, mi a bírósági meghagyás, mit lehet tenni a kibocsátásának elkerülése érdekében, és hogyan lehet elkerülni, hogy jogerőre emelkedjen, végrehajthatóvá váljon.
A 2022. október 11. és 13. között tartandó visegrádi Magyar Munkajogi Konferencián (az alábbiakban: Munkajogi Konferencia) idén külön szeminárium foglalkozik majd a munkaügyi peres eljárások kérdéseivel. Az előadók ügyvédi és bírói szemszögből is számba veszik a munkaügyi jogviták eljárásjogi kihívásait az eddig kialakult gyakorlat és a forró kérdések megvilágításával. Cikkünkben a szeminárium egyik előadója, dr. Halmos Szilvia, a Fővárosi Törvényszék munkaügyi ügyszakos bírájának előadásából adunk ízelítőt.
A jogalkotó a téves helyen történő előterjesztést nem nevesítette külön visszautasítási okként, hanem ezt a körülményt az elsőfokú bíróságnak a határidő megtartottságával összefüggésben kell vizsgálnia, mert a keresetindítási határidő és a keresetindítás helye két összefüggő feltétel, bármelyik feltétel elvétése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár. A keresetlevének mind a téves helyre, mind a határidőn túli előterjesztése a határidő elmulasztása miatti visszautasítási ok – a Kúria eseti döntése.
Jelentős mértékben módosította a polgári eljárások szabályait a 2021. január 1. napján hatályba lépett, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvény, amelyet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A nemzetközi árufuvarozási és nemzetközi szállítmányozási perek 2021. január 1- től elsőfokon kizárólag a törvényszéken indíthatók meg.
Az Országgyűlés 2020. november 17-én elfogadta a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) módosításáról szóló T/13257. számú törvényjavaslatot (Pp. Novella). A jelen tanulmánnyal induló cikksorozattal a Pp. Novella munkálatait irányító szakértőnk, dr. Wopera Zsuzsa mutatja be azokat a változásokat, amelyeket 2021. január 1-jétől már a folyamatban lévő polgári perekben is alkalmazni kell – elsőként a keresetindítás új szabályait.
A Kúria jogegységi határozatában megvizsgálta, hogy a régi és az új Pp. alapján első és másodfokon mely bíróságok járnak el a folyamatban lévő munkaügyi perekben.
A jogi képviselővel eljáró felperes által az illetékes közigazgatási szerv helyett közvetlenül a bíróság előtt előterjesztett keresetlevelet a Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja alapján vissza kell utasítani.
Mielőtt bírósághoz fordulnánk érdemes megismernünk, hogy az egyes jogszabálysértésekre meddig hivatkozhatunk és kiszámítani, hogy mely követeléseink évültek el.
