Az ítélet kiegészítése
Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.
Módosul a polgári perrendtartás 2021-től – I.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés 2020. november 17-én elfogadta a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) módosításáról szóló T/13257. számú törvényjavaslatot (Pp. Novella). A jelen tanulmánnyal induló cikksorozattal a Pp. Novella munkálatait irányító szakértőnk, dr. Wopera Zsuzsa mutatja be azokat a változásokat, amelyeket 2021. január 1-jétől már a folyamatban lévő polgári perekben is alkalmazni kell – elsőként a keresetindítás új szabályait.
A keresetindítással kapcsolatos főbb változások a jogi képviselővel eljáró felek esetén
A Pp. 170. §-ában foglalt, a keresetlevél kötelező tartalmi elemeit érintő követelmények megítélését illetően szigorú értelmezés alakult ki a joggyakorlatban, ami gyakran vezetett a keresetlevélnek – a Pp. 176. § (1) bek. j) pontjára történő hivatkozással történő – visszautasításához.
A Pp. Novellával bevezetett módosítások célja, hogy változtasson a keresetlevél azon tartalmi elemein, amelyek értelmezésével kapcsolatban máig nem alakult ki a jogalkotói szándékkal összhangban álló gyakorlat, vagy amelyek a felperes számára felesleges adminisztrációs teherként jelentkeznek. Ezek beazonosításához a kodifikátor számára nagy segítséget jelentett a Kúria keresetlevél visszautasításának vizsgálata tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleménye (Vélemény), mert abból egyértelműen kiderült, hogy melyek azok a tartalmi elemek, ahol indokolt a változtatás.
A keresetlevél bevezető részében a Pp. Novella akként módosítja a Pp. 170. § (1) bekezdés b) pontját, ami egyértelművé teszi, hogy a keresetlevélben az alperes azonosító adatai közül elegendő az alperes nevén és perbeli állásán kívül a lakóhelyét vagy székhelyét feltüntetni, de már nem elvárás, hogy a keresetlevélben a felperes feltüntesse az alperes egyéb ismert azonosító adatait is.
A Vélemény alátámasztotta, hogy a keresetlevél Pp. 176. § (1) bek. j) pontja alapján történő visszautasítása esetén kifejezetten gyakorinak tekinthető a keresetlevél érdemi részét érintő hibákra, hiányosságokra alapított visszautasítás. Ezek közül is a leggyakoribb a kereseti kérelem értelmezésére visszavezethető visszautasítás. Erre tekintettel a Pp. Novella a Pp. 170. § (2) bekezdésének a) pontját úgy módosítja, hogy „a keresetlevél érdemi részében a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet kell feltüntetni”, egyértelművé téve, hogy a Pp. nem vár el többet a petitum tekintetében, mint az 1952-es Pp. A Pp. 170. § (2) bek. e) pontjában foglalt bizonyítási indítványok előadására vonatkozó rendelkezés is egyszerűsödik, mert a bizonyítási indítványban a Pp. 275. § (1) bekezdésének módosítása miatt már csak a bizonyítani kívánt tényt és a bizonyítási eszközt kell megjelölni.
A keresetlevél érdemi részében előadottak értékelésével kapcsolatos viták elkerülése érdekében a Pp. Novella kiegészíti a Pp. 176. §-t egy fontos, (6) bekezdéssel, mely szerint „a keresetlevél perfelvételre való alkalmassága szempontjából nem vizsgálható a keresetlevél érdemi részében előadott azon kérelem, állítás, illetve érvelés, amelynek értékelése az ügy érdemére tartozik, valamint az sem, hogy a felperes által megjelölt bizonyítékok, bizonyítási indítványok alkalmasak-e, illetve elegendőek-e a keresetlevélben foglaltak alátámasztására.” A Véleményből ugyanis kiderült, hogy gyakran vezetett a keresetlevél visszautasításához, hogy a bíróság nem találta határozottnak, pontosnak a kereseti kérelmet vagy a felperes jogi érvelését nem tartotta eléggé meggyőzőnek, a keresetet következetlennek tekintette vagy a felperes tényállításait kevésnek vagy nem relevánsnak minősítette.
A keresetlevél záró részét érinti a Pp. Novella keresetlevelet érintő módosításainak jelentős része. A módosítás értelmében a Pp. 170. § (3) bekezdés a) pontjában a pertárgyérték meghatározásakor elegendő a figyelembe vett tényeket megjelölni, ha pedig a pertárgyérték nem meghatározható, akkor csak erre kell hivatkozni, de nem kell megjelölni a vonatkozó jogszabályhelyet. Így egyszerűsíti a Pp. Novella a bíróság hatáskörének, illetékességének előadására vonatkozó rendelkezéseket is.
A keresetlevél záró részében legjelentősebben a 170. § (3) bekezdés d) pontja módosul: a jövőben csak a közhiteles nyilvántartásból elérhető azonosító adat hiányában kell megadni a nem természetes személy fél perbeli jogképességét alátámasztó adatokat. Így tehát nem kell előadni a perbeli jogképességet megalapozó adatokat például a cégnyilvántartásban nyilvántartott jogalanyok, gazdasági társaságok, szövetkezetek stb. esetén. Ehhez kapcsolódóan fontos változást tartalmaz a Pp. 112. §-át módosító rendelkezés is, mely szerint „a bíróság nem kérheti a féltől olyan azonosító vagy egyéb adat igazolását, (…) amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak kell tartalmaznia. E rendelkezést a természetes és nem természetes személy e törvény szerinti azonosító adatainak közlése esetén is alkalmazni kell”, azaz nem kérhető például cégkivonat csatolása a keresetlevélhez. Fontos kiemelni, hogy azon nem természetes személy felek esetében, amelyeket nem tartanak nyilván közhiteles nyilvántartásban, így például a társasház vagy befektetési alap esetén továbbra is meg kell adni a fél perbeli jogképességét alátámasztó adatokat.
A 170. § (3) bek. d) pontjából kikerül a „meghatalmazott perbeli képviseleti jogát megalapozó tények és jogszabályhely” feltüntetésének kötelezettsége is. Ezt a bíróság a jövőben a csatolt meghatalmazás alapján vizsgálja, abból például az ügyvéd perbeli képviseleti joga egyértelműen megállapítható.
Egyszerűsödik továbbá a fél törvényes képviselőjeként megjelölt személy képviseleti jogának megjelölése is, mert elegendő a keresetlevélben annak előadása, hogy a törvényes képviselő milyen minőségben jár el, például a cég vezető tisztségviselőjeként mint ügyvezető vagy kiskorú személy esetén szülője vagy gyámja, gondnokság alatt álló személy esetén gondnoka.
A Pp. Novella módosítja a keresetlevél záró részében előadottakat alátámasztó bizonyítékokra vonatkozó szabályozást is. Azokat a záró részben nem kell külön felsorolni és csak akkor kell mellékletként csatolni, ha a keresetlevél záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik.
A Pp. Novella egyszerűsíti a keresethalmazatokra vonatkozó szabályokat is. E szerint a jövőben úgy kell előadni az egyes kereseteket, hogy azokból külön-külön megállapíthatóak legyenek a halmazatban érvényesített igények és azok egymáshoz való viszonya. A keresetek azonos tartalmi elemeit, például a tényállításokat ugyanakkor elegendő egyszer előadni.
A keresetindítással kapcsolatos legjelentősebb változás 2021. január 1-jétől, hogy a keresetlevél tartalmi vagy alaki hiányossága esetén a jogi képviselővel eljáró felek esetében is kötelező lesz a hiánypótlásra történő felhívás. A hiánypótló végzésben a bíróságnak a keresetlevél hiányosságait teljes körűen fel kell tüntetnie. Ha a felperes a végzésben feltüntetett valamennyi hiányt pótolta, de a bíróság újabb hiányosságot állapít meg, sem további hiánypótlásnak, sem visszautasításnak nincs helye, azt már a perfelvétel során kell pótolni.
Apró, de fontos kiegészítése a Pp. 179. §-ának, hogy a felperes értesítést kap arról, a keresetlevelét a bíróság befogadta, azt perfelvételre alkalmasnak tekinti.
(Folytatjuk)