A joggyakorlat-elemző csoport megállapította, hogy a kérelmezett alapjogait is érintő problémák részben a megfelelő személyi és tárgyi feltételek nem megfelelő voltára, munkaszervezési hiányosságokra vezethetők vissza.
Mai cikkünkből megismerhetik a Kúria pszichiátriai betegek gyógykezelésével kapcsolatos bírósági joggyakorlatra vonatkozó elemzését.
Cikkünkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel kapcsolatos összefoglaló véleményét olvashatják.
A Kúria elvi és szakmai tevékenysége meghatározta a jogalkalmazás és a jogalkotás irányát is.
Az Országgyűlés 2020. november 17-én elfogadta a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) módosításáról szóló T/13257. számú törvényjavaslatot (Pp. Novella). A jelen tanulmánnyal induló cikksorozattal a Pp. Novella munkálatait irányító szakértőnk, dr. Wopera Zsuzsa mutatja be azokat a változásokat, amelyeket 2021. január 1-jétől már a folyamatban lévő polgári perekben is alkalmazni kell – elsőként a keresetindítás új szabályait.
A Kúria joggyakorlat-elemzés keretében megállapította, hogy a bíróságok döntő többségében, a kialakult gyakorlatnak megfelelően csak olyan új bizonyíték alapján rendelkeznek a perújításról, amely alapján a jogerős határozat megváltoztatása várható.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a büntetőeljárásokkal kapcsolatos perújítások bírósági gyakorlatának tanulmányozására.
A keresetlevelet visszautasító végzésekkel szemben fontos elvárás, hogy az elsőfokú bíróságok indokolási kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tegyenek, valamint figyelemmel legyenek az adott ügyben alkalmazandó anyagi jogra és a speciális eljárási szabályokra.
A keresetlevelet visszautasító végzésben a bíróság kizárólag arról foglalhat állást, hogy a keresetlevél olyan tartalmi, alaki hiányosságokban szenved, vagy olyan perakadályok állnak fenn, amelyekre tekintettel a kereset érdemben nem bírálható el; a kereseti kérelem megalapozottsága körében azonban nem foglalhat állást.
A keresetleveleket visszautasító, valamint a pert megszüntető végzések nagy többsége elsőfokon jogerőre emelkedett, mert az ügyek nagy részében a felperesek nem kezdeményeztek jogorvoslatot. A Kúria összefoglaló véleményéből kitűnik, hogy a Fővárosi és a Budapest Környéki Törvényszéken mind abszolút számban, mind az érkezett ügyekhez viszonyítva magas volt a visszautasított keresetlevelek száma.
