A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után felvetette a munka törvénykönyve (Mt.) módosításának szükségességét.
Mai írásunkban bemutatjuk a Kúria, az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága döntéseinek hatását a közigazgatási perekben kialakult bírói gyakorlatra.
Mai cikkünkből a kereseti kérelemmel kapcsolatos eljárási hibákról, a hibás ténymegállapításról, a Kúria szerepéről, valamint a bírói tájékoztatás és szakértő hibáiról olvashatnak
Cikkünk első részében a joggyakorlat-elemző csoport felállításáról, illetve a vizsgált eljárási és anyagi jogi hibákról olvashatnak.
A Kúria joggyakorlat-elemzői szerint a közigazgatási ügyszakban egyáltalán nem jellemző, hogy a másodfokú bíróságok egyfajta „időhúzásra” használnák a hatályon kívül helyezés gyakorlatát, illetve az új eljárásra kötelezést.
A bíróságok közigazgatási perekben követett hatályon kívül helyezési gyakorlatát vizsgálta a Kúria azért, hogy a bírák, illetve az ügyfelek és jogi képviselőik tanulhassanak hibáikból. Tóth Kincső, a Kúria közigazgatási ügyszakos tanácselnöke egy Budapesten tartott háttérbeszélgetésen beszélt erről.
Mai cikkünkben tanulmányi szerződés megszüntetésének gyakorlati kérdéseit, a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit, illetve a joggyakorlat-elemzésben résztvevők tanulmányainak megállapításait ismertetjük.
Cikkünkben a tanulmányi szerződések tartalmával, a kizárt esetekkel, az írásba foglalás bírói gyakorlatával és a tanulmányi szerződés megszegésével foglalkozunk.
Mai írásunkból pedig az érvénytelenségi okokat, az elállás jogkövetkezményeit, illetve a megállapodás megszegésének következményeit ismerhetik meg.
Cikkünkben a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztető magatartással, a versenytársfogalmával, illetve a megállapodás ellenértékével és arányosságával foglalkozunk.
