Cikkünk második részében az intézkedési határidővel, a szerzett jog védelmével, az építésfelügyelettel és az építésrendészettel, valamint az ügyféli jogállással, a perindítási és a kereshetőségi joggal foglalkozunk.
Cikksorozatunk első részében többek között az építési tevékenység, az építési telek, a használatbavételi és a fennmaradási engedély, valamint a bontás körében kialakult bírói gyakorlatot ismertetjük.
Előző cikkünkben a joggyakorlat-elemző csoport és a témaválasztás bemutatásával, illetve a panasszal foglalkoztunk, ma pedig a kártalanításról olvashatnak.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a fogvatartási körülményekre tekintettel benyújtott kártalanítási igény kérdéseit vizsgálta a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatban.
A joggyakorlat-elemző csoport megállapította, hogy a kérelmezett alapjogait is érintő problémák részben a megfelelő személyi és tárgyi feltételek nem megfelelő voltára, munkaszervezési hiányosságokra vezethetők vissza.
Mai cikkünkből megismerhetik a Kúria pszichiátriai betegek gyógykezelésével kapcsolatos bírósági joggyakorlatra vonatkozó elemzését.
Cikkünkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel kapcsolatos összefoglaló véleményét olvashatják.
A Kúria elvi és szakmai tevékenysége meghatározta a jogalkalmazás és a jogalkotás irányát is.
Az Országgyűlés 2020. november 17-én elfogadta a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) módosításáról szóló T/13257. számú törvényjavaslatot (Pp. Novella). A jelen tanulmánnyal induló cikksorozattal a Pp. Novella munkálatait irányító szakértőnk, dr. Wopera Zsuzsa mutatja be azokat a változásokat, amelyeket 2021. január 1-jétől már a folyamatban lévő polgári perekben is alkalmazni kell – elsőként a keresetindítás új szabályait.
A Kúria joggyakorlat-elemzés keretében megállapította, hogy a bíróságok döntő többségében, a kialakult gyakorlatnak megfelelően csak olyan új bizonyíték alapján rendelkeznek a perújításról, amely alapján a jogerős határozat megváltoztatása várható.
