A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a nemzetközi magánjogi törvénnyel kapcsolatos bírói gyakorlat vizsgálatára. Cikkünk első részében a joghatósággal kapcsolatos megállapításokat vesszük górcső alá.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel az emberkereskedelemmel kapcsolatos bírói gyakorlat vizsgálatára, mert az emberkereskedelem, mely a jelen kor rabszolgaságának tekinthető, kiemelt tárgyi súlya, országokat átívelő szervezettsége, elszaporodott volta okán jelentős odafigyelést igényel a büntetőjogi kodifikációban.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a gyógyulási (túlélési) esély csökkenésével (elvesztésével) kapcsolatos ítélkezési gyakorlat vizsgálatára, amely a jogirodalmi álláspontok, a nemzetközi gyakorlat és az elemzett magyar joggyakorlat alapján élénk szakmai vitát folytatott.
Előző cikkünkben a joggyakorlat-elemző csoport és a témaválasztás bemutatásával, illetve a panasszal foglalkoztunk, ma pedig a kártalanításról olvashatnak.
A joggyakorlat-elemző csoport megállapította, hogy a kérelmezett alapjogait is érintő problémák részben a megfelelő személyi és tárgyi feltételek nem megfelelő voltára, munkaszervezési hiányosságokra vezethetők vissza.
Cikkünkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel kapcsolatos összefoglaló véleményét olvashatják.
Az Országgyűlés 2020. november 17-én elfogadta a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) módosításáról szóló T/13257. számú törvényjavaslatot (Pp. Novella). A jelen tanulmánnyal induló cikksorozattal a Pp. Novella munkálatait irányító szakértőnk, dr. Wopera Zsuzsa mutatja be azokat a változásokat, amelyeket 2021. január 1-jétől már a folyamatban lévő polgári perekben is alkalmazni kell – elsőként a keresetindítás új szabályait.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a büntetőeljárásokkal kapcsolatos perújítások bírósági gyakorlatának tanulmányozására.
A keresetlevelet visszautasító végzésekkel szemben fontos elvárás, hogy az elsőfokú bíróságok indokolási kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tegyenek, valamint figyelemmel legyenek az adott ügyben alkalmazandó anyagi jogra és a speciális eljárási szabályokra.
A keresetlevelet visszautasító végzésben a bíróság kizárólag arról foglalhat állást, hogy a keresetlevél olyan tartalmi, alaki hiányosságokban szenved, vagy olyan perakadályok állnak fenn, amelyekre tekintettel a kereset érdemben nem bírálható el; a kereseti kérelem megalapozottsága körében azonban nem foglalhat állást.
