Ténybeli javítás a jogerő után – 1. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a büntetőeljárásokkal kapcsolatos perújítások bírósági gyakorlatának tanulmányozására.


A joggyakorlat-elemző csoport felállítása

A Kúria elnöke kijelölte a joggyakorlat-elemző csoport vezetőjét és kúriai bíró tagjait. Továbbá bevonásra kerültek ítélőtáblai és törvényszéki bírák, a Legfőbb Ügyészség képviselője, egy egyetemi oktató, az Igazságügyi Minisztérium munkatársa és egy ügyvéd.

A vizsgálat tárgyköre

A joggyakorlat-elemző csoportnak a perújítás kapcsán az volt a feladata, hogy a vizsgált területen az egységes gyakorlat erősítése érdekében feltárja a helyes jogértelmezés esetleges akadályait, állást foglaljon az előforduló vitás kérdésekben, valamint megfontolásra érdemesnek tartott javaslatokat fogalmazzon meg részint a jogalkotás, részint pedig az elvi irányítás eszközeit, lehetőségeit illetően.

A jogalkalmazás egységének biztosítását szolgáló eszközök egyike a Kúria joggyakorlat-elemző tevékenysége, amelyet a jogerősen befejezett ügyekben folytat és ennek keretében vizsgálja, valamint feltárja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát.

A vizsgálat tehát a büntetőeljárásban érvényesülő egyik rendkívüli jogorvoslatra, a perújításra összpontosított. A joggyakorlat-elemző csoport feladata nem a korábban hatályban volt, illetve az időközben hatályba lépő új büntetőeljárási törvény kritikája volt, hanem az azt kifejező és megvalósító bírói gyakorlat feltárása és elemzése volt.

A Kúria a joggyakorlat-elemzés során az 1998. évi XIX. törvényre (továbbiakban:korábbi Be.) vonatkozó gyakorlat vizsgálata mellett, azt összevetette a 2018. június 1-jén hatályba lépett 2017. évi XC. törvény (továbbiakban:Be.) vonatkozó rendelkezéseivel.

A Kúria megállapította, hogy az új Be. jelentős változást nem eredményezett a perújítás, mint rendkívüli jogorvoslat kapcsán. A korábbi Be. rendelkezéseit alapvetően megtartotta. A joggyakorlat-elemző csoport kiemelte, hogy a perújítás okait illetően nem történt változás. Ebből következően a joggyakorlat elemzése a Be. hatályba lépése utáni bírói gyakorlat számára is felhasználható lesz.

A joggyakorlat-elemző csoport vizsgálatának ügyköre valamennyi 2016-2017. években jogerősen befejezett perújítási ügyre terjedt ki. Ennek kapcsán nemcsak a perújítás tényleges lefolytatása, hanem a megengedhetőség kérdésében hozott elutasító határozatok vizsgálata is megtörtént.

A perújítás lényege

A büntetőügyben első fokon ítélkező bíróságot gyakran nevezik „tényállás-megállapító bíróságnak”. Számukra ugyanis törvényben írt kötelezettség a történeti tényállás hiánytalan és a valóságnak megfelelő megállapítása. A perújítás, mint rendkívüli jogorvoslat ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy jogerő után a ténybeli javítás teret kapjon, ha elsősorban olyan bizonyítékok merültek fel, amelyeket az alapeljárásban nem ismertek, illetve érdemben nem vizsgáltak meg.

A tisztességes eljárás követelményrendszere szempontjából a perújításra vonatkozó rendelkezések – a jogerő feloldása mellett – biztosítják a hatékony jogorvoslat lehetőségét és – elvileg –lehetővé teszik a terhelt számára az ügy újratárgyalását és akár eltérő határozat meghozatalát is.

A vizsgálat megállapításai

A joggyakorlat-elemző csoport a jelentések elemzése során megállapította, hogy egyes törvényszékekről, illetve ítélőtáblákról nem valamennyi kérdésre érkezett válasz, azonban a beérkezett anyag legalábbis a reprezentatív mintavételhez elegendő volt, így az összefoglaló vélemény elkészítésének nem volt akadálya.

A joggyakorlat-elemzés során a törvényszékek, valamint az ítélőtáblák összefoglaló jelentésének megérkezését követően a joggyakorlat-elemző csoport bíró tagjai ezeket megvizsgálták és az ezekből leszűrt tapasztalatokat ítélőtáblánként, valamint a Kúria ügyeire vonatkozóan elemezték.

Forrás: kuria.birosag.hu

A Kúria megállapítása szerint a vizsgált időszakra vonatkoztatva befejezett peres ügyekhez viszonyítva a perújítással érintett ügyek száma alapvetően alacsonyabbnak mondható, országos átlagban az összes ügy körülbelül 2 %-a. A joggyakorlat-elemző csoport megállapította, hogy a legnagyobb ügyforgalommal bíró Fővárosi Ítélőtábla területén került sor a legtöbb perújítási indítvány benyújtására és a perújítás elrendelésére. Ezt meghaladóan jelentősebb eltérés csak a Debreceni Ítélőtábla területén volt megállapítható. Összességében azonban az indítványok és a tényleges elrendelések aránya megfelel az adott ítélőtáblák területén meglévő ügytehernek, illetve azok arányainak. A Kúria elemzéséből kiderült, hogy a perújítások aránya a vizsgált időszakban kisebb emelkedést mutatott a befejezett ügyekhez képest.

A Kúria megállapításai szerint általában a törvényszékeken nagyobb mértékben voltak eredményesek a perújítási indítványok, mint az ítélőtáblákon.

A joggyakorlat-elemzés azt állapította meg, hogy a legnagyobb arányban az új bizonyítékra hivatkozással került sor perújítási indítvány előterjesztésére. Emellett jelentős arányt képviselt a res iudicata-ra alapított hivatkozás is, míg a többi perújítási ok lényegében egyenlő mértéket képviselt.

A Kúria az ügyek vizsgálata során arra jutott, hogy a terheltek és védők egyre inkább rendes jogorvoslati lehetőségnek tekintik a perújítást, és igyekeznek –törvényi feltételek hiányában is –ezt felhasználva támadni a jogerős ítéleti tényállást és a bíróságok bizonyíték-értékelő tevékenységét.

A joggyakorlat-elemzésből kiderült, hogy a perújítási indítványok számához képest milyen kis mértékben került sor a perújítási eljárás elrendelésére. Ennek érdemi lefolytatását követően ugyanakkor a jogerőt már jelentősebb mértékben oldották fel a bíróságok, és hoztak eltérő döntést. Ennek aránya mintegy kilencven százalékra tehető.

A perújítási okok egymáshoz viszonyítva

A Kúria szerint a perújítási indítványok túlnyomó része a “klasszikus” perújítási okra, vagyis az új bizonyítékra, a novumra hivatkozott. A vizsgálat azt is megállapította, hogy általában nem jelöltek meg a büntetőeljárási törvény által megkívánt, az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó új bizonyítékot, hanem az esetek többségében a bíróságok által az alapeljárásban mérlegelt bizonyítékokat támadták. Tették ezt annak ellenére, hogy a bírói gyakorlat egyértelműen kimunkálta, hogy a perújítás nem irányulhat az alapügyben eljárt bíróságoknak a bizonyítékokat értékelő tevékenysége ellen (BH 2001.163.).

Perújítási okok (forrás: kuria.birosag.hu)

A Kúria a vizsgált indítványok alapján gyakorinak találta az olyan bizonyítási eszközökre való hivatkozást, amelyet az alapügyben már ténylegesen megvizsgáltak, így számos esetben kérték már meghallgatott tanúk ismételt kihallgatását, illetve gyakran hivatkoztak az alapeljárásban elutasított bizonyítási indítványban szereplő bizonyítékra is.

Amikor pedig ténylegesen új tanú kihallgatását indítványozták, sokszor nem jelölték meg, hogy az új tanú milyen tényre vonatkozóan tud nóvumot, azaz új bizonyítékot szolgáltatni. Ez pedig nem elegendő a perújítás elrendeléséhez, mivel az ilyen indítványból nem lehet valószínűsíteni a tényleges perújítási célt, azaz a jogerős ügydöntő határozat megváltoztatását.

A védők közreműködésével kezdeményezett perújítások esetén többször került sor újabb szakértői vélemény csatolására. A legtöbb esetben a szakértői vélemény a terhelt elmeállapotára, illetve az egészségi állapotára (jellemzően börtöntűrő képesség) vonatkozott. Ezek közül akkor volt megfigyelhető eredményes perújítás, ha sikerült olyan elmeorvos-szakértői véleményre hivatkozni, amelyből már az elkövetés időpontjára vonatkozóan a kóros elmeállapotra utaló tények megállapíthatók voltak.

A Kúria vizsgálata megállapította, hogy az ítélőtáblák területén az új bizonyítékra történő hivatkozás az indítványok több mint 60%-át tette ki. Ugyanakkor azokban az esetekben, amikor sor került a rendkívüli jogorvoslati eljárás elrendelésére, azok túlnyomó részében az új bizonyítékra hivatkozáson alapultak.

A fentiektől kis mértékben eltérő volt a Kúria gyakorlata a vizsgált időszakban.A Kúria előtti eljárásokban 2016-ban az összes ügy 90%-ában, míg 2017.évben az összes ügy 88,5%-ában történ hivatkozás új bizonyítékra.

A fennmaradó esetek megoszlottak a többi perújítási okok között. Ezek közül jellemzően a büntetőügyekben eljáró hatóság által elkövetett bűncselekményre, illetve a távollétes eljárásra hivatkoztak. Volt olyan ítélőtábla is, amelynek a területén a vizsgált időszakban a legtöbb hivatkozás a terhelttel szemben meghozott, további jogerős ítéletre (res iudicata) vonatkozott, ez azonban a teljes vizsgált adatok alapján nem volt országosan jellemző.

A köztársasági elnök által gyakorolt eljárási kegyelemre történő hivatkozásra egyáltalán nem került sor. Egyes törvényszékek, illetve ítélőtáblák erre a kérdésre nem is adtak választ, ezért kijelenthető, hogy a kegyelemre történő hivatkozás egyáltalán nem volt jellemző a vizsgált időszakban.

A joggyakorlat-elemző csoport megállapítása szerint a terheltek leggyakrabban a nyomozóhatóság által elkövetett bűncselekményre, elsősorban vallomásra kényszerítésre hivatkoztak. Emellett számos esetben került sor az ügyészség és a bíróság elfogultságára történő utalásra is. A hamis bizonyítékok felhasználás kapcsán elsősorban a sértett, illetve további tanúk terhelő –és az indítványozó szerint hamisan előadott –vallomására történő hivatkozás volt megfigyelhető.

(kuria-birosag.hu)



Kapcsolódó cikkek:


Pályaváltó jogászok: UX designer lettem – Interjú dr. Sliz-Veres Enikővel
2020. augusztus 6.

Pályaváltó jogászok: UX designer lettem – Interjú dr. Sliz-Veres Enikővel

A pályaváltás nem feltétlen kudarchoz kapcsolódik: van, amikor az eredetileg kiválasztott karrier egyszerűen nem hozza el azt a belső örömöt, amit egy hivatás adhat. Interjúnkban Dr. Sliz-Veres Enikő mesélt őszintén arról, hogy miért és hogyan cserélte jogi pályáját a UX designeri útra.

A fizetési meghagyásos eljárás szabályozási modelljei
2020. augusztus 5.

A fizetési meghagyásos eljárás szabályozási modelljei

A szerző a már felmerült és a jövőben várhatóan felmerülő jogalkalmazási kérdésekre koncentrálva tárgyalja az európai fizetési meghagyásos eljárást, valamint teljeskörűen feldolgozta az Európai Bíróság eddig napvilágot látott vonatkozó jogeseteit és a magyar felsőbíróságok tárgyban közzétett döntéseit.

Az Adatvédelmi Pajzs megsemmisítése és következményei
2020. augusztus 5.

Az Adatvédelmi Pajzs megsemmisítése és következményei

Az Európai Bíróság a hetekben hozott ítéletével megsemmisítette az Adatvédelmi Pajzs megfelelőségét deklaráló Bizottsági határozatot, így az USA-ba, mint harmadik országba történő adattovábbítások elvesztették jogalapjukat.

Apasági vélelem alkotmányos mérlegen
2020. augusztus 4.

Apasági vélelem alkotmányos mérlegen

Az Alkotmánybíróság szerint a gyámhivatalnak a származás kiderítésére irányuló per megindítását megelőzően komplex vizsgálatot kell lefolytatnia.