Bejegyzések a ‘hatékony jogorvoslathoz való jog’ címkével ellátva

Nem vették nyilvántartásba időben a jelölteket, sérült a szabad választáshoz való jog

Azerbajdzsánban a választási eljárási törvény 2008-as módosítását követően az eljárás megrövidülése matt rendszerszintű problémává vált a jelöltek megkésett regisztrációja. Jelen esetben a 2010-es parlamenti választások során három jelöltet vettek nyilvántartásba olyan későn, hogy alig maradt idejük kampányolni. A Bíróság megállapította, hogy a formális nyilvántartásba vétel nem zárja ki, hogy sérüljön a szabad választáshoz való jog. A testület értelmezése szerint a jelöltek Egyezményben foglalt jogai sérültek, mivel a megkésett nyilvántartásba vételükre a hatóságoknak felróhatóan nem került sor időben, így pedig nem tudtak élni az Egyezményben foglalt jogaikkal.

Az állam kötelessége biztosítani az orvosi műhibával kapcsolatos panasz hatékony kivizsgálását

A várandós török édesanyát a nyolcadik hónapban ájulását követően kórházba szállították, ahonnan állítása szerint az orvosok kivizsgálás helyett a magánrendelésükre igyekeztek átküldeni. Tíz nappal később a megszülető gyermek oxigénhiánnyal küzdött, és újraélesztés, majd inkubátoros kezelés ellenére tartós agykárosodást szenvedett. A szülők három eljárást is indítottak, de egyik sem zárult érdemi eredménnyel, a vizsgálatok során ráadásul az édesanya orvosi kartonjának is nyoma veszett. A Bíróság ítélete szerint a műhibával kapcsolatos panasz hatékony felderítésének elmaradásával a török kormány megsértette az Egyezmény 8. cikkét.

AB: nem alaptörvény-ellenes a hajléktalanokkal kapcsolatos szabálysértés

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Szabs.tv. hajléktalan személyek esetében történő alkalmazása során alkotmányos követelmény, hogy a szabálysértési szankció alkalmazására csak akkor kerüljön sor, ha a hajléktalan személy ellátórendszerben való elhelyezése a cselekmény elkövetésekor igazolhatóan biztosított volt.

Egy parlamenti vizsgálati jelentésben le lehet írni, hogy valaki kenőpénzt kért, még ha utóbb nem is ítélik el érte

Az EJEB Kwiatkowski panaszát elfogadhatatlannak minősítette, mivel a parlamenti bizottság nem a büntetőjogi felelősséget állapította meg, hanem – tényeken alapuló – véleményt fogalmazott meg, a kérelmező magánszférájának pedig az ügyben lefolytatott, “önkényesnek vagy a valósággal nyilvánvalóan ellentétesnek nem minősülő” vizsgálat a szükséges és arányos korlátozását jelenti.

Nem lehet általában tiltani a tüntetéseket és a blogposztokat csak nagyon súlyos esetben lehet cenzúrázni

Nem lehet olyan törvényt hozni, ami általános jelleggel tiltja a tüntetéseket bizonyos helyeken, például bíróságok környékén vagy egy konkrét utcán. Egy betiltott és ezért formálisan jogszerűtlen tüntetésen való részvételre buzdító blogposztok és közösségi médiában megjelenő írások blokkolása szintén nem megengedett, mert ilyen kismértékű jogszerűtlenség nem elegendő indok arra, hogy fontos közügyekről szóló vitát radikális eszközökkel lehetetlenné tegyen az állam.

Elutasította az EJEB, mert nem tett alkotmányjogi panaszt

Az Emberi Jogok Európai Bírósága megfelelő és hatékony jogorvoslatnak nyilvánította az alkotmányjogi panaszt, ezért elutasította a West Balkán volt ügyvezetőjének kérelmét, mert nem merítette ki a magyar jogorvoslati lehetőségeket.

Jön a bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel

A Parlament előtt az a törvény, ami megteremti az eljárásban érintett félnek vagy a terheltnek, hogy a bírósági eljárások elhúzódása esetén a vagyoni elégtétel lehetőségét.