Sértheti az uniós jogot a lengyel bírák kinevezésének szabályozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sérthetik az uniós jogot a lengyel igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvény módosításai, amelyek a legfelsőbb bírósági tisztségekre pályázók kinevezését érintik – foglalt állást kedden közzétett ítéletében az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága, de hozzátette, hogy a jogsértés tényleges fennállásáról a lengyel bíróságoknak kell dönteniük.

Varsó elutasítja az EU-bíróság állásfoglalását a lengyel legfelsőbb bíróságról. A lengyel jogrendet semmibe vevőnek, ezért elfogadhatatlannak nevezte Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter kedd délután az Európai Unió bíróságának aznapi állásfoglalását a lengyel legfelsőbb bírósági tisztségek betöltését érintő törvénymódosításról.

A luxembourgi állásfoglalásra reagálva Julia Przylebska alkotmánybírósági elnök a PAP hírügynökségnek nyilatkozva rámutatott: kizárt, hogy a lengyel bíróságok az államfő által végzett bírói kinevezések szabályosságát vizsgálják, valamint azt is, hogy a legfelsőbb közigazgatási bíróság az országos igazságszolgáltatási tanács döntései ellen emelt fellebbezésekkel foglalkozzon.

Az előzmények

A téma azt követően került az uniós testület elé, hogy a lengyel nemzeti igazságszolgáltatási tanács – a Lengyelországban 2018-ban és 2019-ben elfogadott jogszabályi módosítások alapján – 2019 novemberében hozott ítéletben úgy döntött, hogy öt büntető és polgári ügyszakos bíró esetében nem terjeszt a Lengyel Köztársaság elnöke elé a legfelsőbb bíróság bírói álláshelyeire irányuló kinevezést érintő javaslatot, hanem az álláshelyekre más pályázókat javasol.

Az érintettek fellebbezést kívántak benyújtani, de ezt a lengyel jog vonatkozó rendelkezése alapján nem tudták megtenni.

A lengyel legfelsőbb bíróság kért állásfoglalást

Az ügyet vizsgáló lengyel legfelsőbb bíróság azt kérdezte az uniós bíróságtól, hogy az uniós jog által biztosított jogokkal ellentétes-e a lengyel jog említett rendelkezése.

Az Európai Unió Bíróságának ítélete szerint a jogorvoslatra vonatkozó nemzeti rendelkezések „problematikusnak bizonyulhatnak” az uniós jogból eredő követelmények szempontjából, ha megszüntetik a korábban létező jogorvoslat hatékonyságát.

Látszólagos jogorvoslat

Azt állapították meg, hogy a lengyel jogszabályi módosításokat követően a fellebbezés nem rendelkezik valós hatékonysággal, csupán látszólagos bírósági jogorvoslatot kínál.

A luxemburgi bírák arra emlékeztettek, hogy az uniós jog megköveteli a függetlenség és pártatlanság garanciáinak meglétét a bírák kinevezésére vonatkozó szabályok esetén.

Kétséges a függetlenség és a pártatlanság

Ezzel összefüggésben úgy vélekedtek, hogy az uniós joggal ellentétesek a lengyel jogszabályi módosítások, amennyiben kétségeket ébreszthetnek a kinevezett bírák befolyásolhatatlanságát, valamint semlegességét illetően.

A kinevezett bírák függetlenségének vagy pártatlanságának látszatának hiánya sértheti az igazságszolgáltatás iránti bizalmat – emelték ki.

Az uniós jog elsőbbségének elve

Az EU-bíróság ítélete szerint a kérdést előterjesztő lengyel bíróságnak kell határoznia mindenekelőtt arról, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási tanács esetében fennállnak-e a függetlenség megfelelő garanciái.

Jogsértés megállapítása esetén az uniós jog elsőbbségének elve arra kötelezi a nemzeti bíróságot, hogy az említett módosítások alkalmazását mellőzze.

Ez azt jelenti, hogy továbbra is járjon el abban a hatáskörben, amely az elé terjesztett ügy elbírálására vonatkozóan az említett módosítások bevezetését megelőzően megillette – áll az ítéletben.

(hu.euronews.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.

2024. május 22.

A releváns piac-meghatározás jelentősége az EU versenyjogának állami támogatási jogában

A releváns piac kifejezése a lehető legmindennapibb fordulat a versenyjogban, azonban leginkább az antitröszt területén taglalják, az állami támogatások joga vonatkozásában a legtöbb szakirodalom és gyakorló jogász adós és néma marad. Lássuk, hogyan szomszédosak egymással a versenyjog alterületei a releváns piac határai mentén, s hogyan válik a releváns piac meghatározása perdöntővé a versenyjog kevésbé ismert területén is.