Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sérthetik az uniós jogot a lengyel igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvény módosításai, amelyek a legfelsőbb bírósági tisztségekre pályázók kinevezését érintik – foglalt állást kedden közzétett ítéletében az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága, de hozzátette, hogy a jogsértés tényleges fennállásáról a lengyel bíróságoknak kell dönteniük.
Varsó elutasítja az EU-bíróság állásfoglalását a lengyel legfelsőbb bíróságról. A lengyel jogrendet semmibe vevőnek, ezért elfogadhatatlannak nevezte Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter kedd délután az Európai Unió bíróságának aznapi állásfoglalását a lengyel legfelsőbb bírósági tisztségek betöltését érintő törvénymódosításról.
A luxembourgi állásfoglalásra reagálva Julia Przylebska alkotmánybírósági elnök a PAP hírügynökségnek nyilatkozva rámutatott: kizárt, hogy a lengyel bíróságok az államfő által végzett bírói kinevezések szabályosságát vizsgálják, valamint azt is, hogy a legfelsőbb közigazgatási bíróság az országos igazságszolgáltatási tanács döntései ellen emelt fellebbezésekkel foglalkozzon.
Az előzmények
A téma azt követően került az uniós testület elé, hogy a lengyel nemzeti igazságszolgáltatási tanács – a Lengyelországban 2018-ban és 2019-ben elfogadott jogszabályi módosítások alapján – 2019 novemberében hozott ítéletben úgy döntött, hogy öt büntető és polgári ügyszakos bíró esetében nem terjeszt a Lengyel Köztársaság elnöke elé a legfelsőbb bíróság bírói álláshelyeire irányuló kinevezést érintő javaslatot, hanem az álláshelyekre más pályázókat javasol.
Az érintettek fellebbezést kívántak benyújtani, de ezt a lengyel jog vonatkozó rendelkezése alapján nem tudták megtenni.
A lengyel legfelsőbb bíróság kért állásfoglalást
Az ügyet vizsgáló lengyel legfelsőbb bíróság azt kérdezte az uniós bíróságtól, hogy az uniós jog által biztosított jogokkal ellentétes-e a lengyel jog említett rendelkezése.
Az Európai Unió Bíróságának ítélete szerint a jogorvoslatra vonatkozó nemzeti rendelkezések „problematikusnak bizonyulhatnak” az uniós jogból eredő követelmények szempontjából, ha megszüntetik a korábban létező jogorvoslat hatékonyságát.
Látszólagos jogorvoslat
Azt állapították meg, hogy a lengyel jogszabályi módosításokat követően a fellebbezés nem rendelkezik valós hatékonysággal, csupán látszólagos bírósági jogorvoslatot kínál.
A luxemburgi bírák arra emlékeztettek, hogy az uniós jog megköveteli a függetlenség és pártatlanság garanciáinak meglétét a bírák kinevezésére vonatkozó szabályok esetén.
Kétséges a függetlenség és a pártatlanság
Ezzel összefüggésben úgy vélekedtek, hogy az uniós joggal ellentétesek a lengyel jogszabályi módosítások, amennyiben kétségeket ébreszthetnek a kinevezett bírák befolyásolhatatlanságát, valamint semlegességét illetően.
A kinevezett bírák függetlenségének vagy pártatlanságának látszatának hiánya sértheti az igazságszolgáltatás iránti bizalmat – emelték ki.
Az uniós jog elsőbbségének elve
Az EU-bíróság ítélete szerint a kérdést előterjesztő lengyel bíróságnak kell határoznia mindenekelőtt arról, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási tanács esetében fennállnak-e a függetlenség megfelelő garanciái.
Jogsértés megállapítása esetén az uniós jog elsőbbségének elve arra kötelezi a nemzeti bíróságot, hogy az említett módosítások alkalmazását mellőzze.
Ez azt jelenti, hogy továbbra is járjon el abban a hatáskörben, amely az elé terjesztett ügy elbírálására vonatkozóan az említett módosítások bevezetését megelőzően megillette – áll az ítéletben.
