Bejegyzések a ‘bírói függetlenség’ címkével ellátva

AB: Az OBT tagjainak két státusza különíthető el

Az Alkotmánybíróság elutasította a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról szóló 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás 103. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Németország, 1945

Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás malmai őrölnek tovább, mintha mi se történt volna.

Összefogás a közélet tisztasága érdekében

2019. december 4-én, nyolc évvel a közös nyilatkozat aláírását követően az együttműködő intézmények a Kúria szervezésében az Igazságügyi Palotában értékelték korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett tevékenységük eredményeit.

AB: pontosítani kell a közjegyzői fegyelmi eljárás szabályozását

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő, amikor nem rendezte törvényben a közjegyzői fegyelmi bíróságok eljárását és összetételét.

AB: nem sérti az Alaptörvényt a közigazgatási bíróságokról szóló törvény

Az AB értékelése szerint önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget.

A finn igazságszolgáltatás rendszere

Finnország azon kevés európai uniós ország egyike, ahol a bíróságok központi igazgatása az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik. A bírói függetlenséget azonban ez nem érinti, hiszen az Alkotmány szerint a bírókat a köztársasági elnök nevezi ki.

A bírók politikai aktivitása a bírói ethosz fényében

Magyarországon történelmi vívmányként tekintünk arra, hogy a bírák számára tilalmazott a politikai tevékenység. Az összeférhetetlenségi szabályt a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvénycikk fogalmazta meg először.