Bejegyzések a ‘bírói függetlenség’ címkével ellátva

A finn igazságszolgáltatás rendszere

Finnország azon kevés európai uniós ország egyike, ahol a bíróságok központi igazgatása az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik. A bírói függetlenséget azonban ez nem érinti, hiszen az Alkotmány szerint a bírókat a köztársasági elnök nevezi ki.

A bírók politikai aktivitása a bírói ethosz fényében

Magyarországon történelmi vívmányként tekintünk arra, hogy a bírák számára tilalmazott a politikai tevékenység. Az összeférhetetlenségi szabályt a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvénycikk fogalmazta meg először.

Bírói függetlenség Svájcban

Az összehasonlító jog művelői számára is tanulságos, formájában és tartalmában is igényes tanulmány bemutatja, hogy miként jelenik meg a bírói függetlenség a kinevezések, a fegyelmi eljárások, az elmozdíthatóság szabályozottságán és gyakorlatán keresztül Svájcban.

Lemondott a teljes moldovai alkotmánybíróság

A tagok lemondásához az vezetett, hogy az alkotmánybíróság először lecsökkentette a kormány megalakítására rendelkezésre álló időt, majd felfüggesztette hivatalából az elnököt és helyére Igor Dodont nevezte ki.

AB: az ellentmondásos tájékoztatás nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját

Az AB értékelése szerint a Kúria döntésével túllépte a rendes bíróságok hatáskörét és önkényes, visszaél a bírói függetlenséggel, ezért megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való alapjogot.

A Velencei Bizottság vizsgálatát követően módosul a közigazgatási bíróságokról szóló törvény

A Velencei Bizottság vizsgálatát követően a Kormány a bírói függetlenség és a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos rendszerünkben betöltött kiemelkedő jelentőségére tekintettel a közigazgatási bíróságokról szóló törvény módosítását kezdeményezte.

A bírókinevezés alapvető garanciális szabályainak megsértése az eljáró tanács illegitimitásához vezethet

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. március 20.
Címkék: , , , , ,
Rovat:

Az EJEB szerint az izlandi bírósági rendszer reformja keretében létrehozott Fellebbviteli Bíróság bíráinak kinevezése során az igazságügyminiszter és az országgyűlés is olyan garanciális szabályokat sértett, amelyek a hatalmi ágak elválasztását szolgálták. Az így kinevezett bíró részvételével ítélkező tanácsot az EJEB e szabálysértésekre tekintettel nem tekintette a 6. cikk szerint “törvény által létrehozottnak”, így annak eljárása egyezménysértéshez vezetett.