Bejegyzések a ‘bírói függetlenség’ címkével ellátva

Németország, 1945

Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás malmai őrölnek tovább, mintha mi se történt volna.

Összefogás a közélet tisztasága érdekében

2019. december 4-én, nyolc évvel a közös nyilatkozat aláírását követően az együttműködő intézmények a Kúria szervezésében az Igazságügyi Palotában értékelték korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett tevékenységük eredményeit.

AB: pontosítani kell a közjegyzői fegyelmi eljárás szabályozását

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő, amikor nem rendezte törvényben a közjegyzői fegyelmi bíróságok eljárását és összetételét.

AB: nem sérti az Alaptörvényt a közigazgatási bíróságokról szóló törvény

Az AB értékelése szerint önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget.

A finn igazságszolgáltatás rendszere

Finnország azon kevés európai uniós ország egyike, ahol a bíróságok központi igazgatása az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik. A bírói függetlenséget azonban ez nem érinti, hiszen az Alkotmány szerint a bírókat a köztársasági elnök nevezi ki.

A bírók politikai aktivitása a bírói ethosz fényében

Magyarországon történelmi vívmányként tekintünk arra, hogy a bírák számára tilalmazott a politikai tevékenység. Az összeférhetetlenségi szabályt a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvénycikk fogalmazta meg először.

Bírói függetlenség Svájcban

Az összehasonlító jog művelői számára is tanulságos, formájában és tartalmában is igényes tanulmány bemutatja, hogy miként jelenik meg a bírói függetlenség a kinevezések, a fegyelmi eljárások, az elmozdíthatóság szabályozottságán és gyakorlatán keresztül Svájcban.

Lemondott a teljes moldovai alkotmánybíróság

A tagok lemondásához az vezetett, hogy az alkotmánybíróság először lecsökkentette a kormány megalakítására rendelkezésre álló időt, majd felfüggesztette hivatalából az elnököt és helyére Igor Dodont nevezte ki.