Nemzetközi konferencia a bírói tanácsokról
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az igazságszolgáltatás függetlensége jogállami alapérték és alapkövetelmény. A bírói függetlenség intézményi megoldásai országonként változatos képet mutatnak, melyben az igazságügyi vagy bírói tanácsok eltérő súllyal szerepelnek. Ezzel a kérdéskörrel foglalkozó nemzetközi kerekasztal beszélgetést szervezett a Velencei Bizottság a római La Sapienza és a Barcelonai Egyetemmel együttműködésben, „A bírói tanácsok kialakítása a kortárs kihívásoknak megfelelően” címmel. A részben jelenléti, részben online részvétellel, 2022. március 21-22-én szervezett konferencián – a témakör kiemelt fontosságára tekintettel – a Kúria is képviseltette magát.
A szakmai fórum célja az igazságügyi igazgatás nemzeti modelljeinek áttekintése volt. A kerekasztal beszélgetésen több mint tíz európai ország (köztük Dánia, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, valamint dél-európai országok) jogtudósai, az igazságügyi szervezetek bíró és nem bíró tagjai, egyesületek, különböző hatóságok, nemzetközi szervezetek és szakértői testületek képviselői vettek részt. A bírói tanácsok működésével kapcsolatos nemzeti tapasztalatok mellett az európai standardok és ajánlások áttekintését és elemzését is elvégezték a résztvevők.
A közelmúlt nemzeti tapasztalataira és az európai intézmények ezen a területen végzett munkájára építve a konferencia résztvevői további javaslatokat fogalmaztak meg a bírói tanácsok összetételére, mandátumára vonatkozóan. A szakmai párbeszéd főbb megállapításai és ajánlásai a következők voltak:
- Az igazságügyi igazgatásban sokféleség uralkodik, nem lehet egységes modellről beszélni. Ugyanígy számos minta létezik a bírói tanácsok feladatait illetően is, amelyek magukban foglalhatják a bírák kiválasztásával, karrierjével, fegyelmi ügyeivel, képzésével, a bíróságok igazgatásával és költségvetésével kapcsolatos hatáskörök összességét vagy ezek kombinációját, de ezek lehetnek tanácsadó (véleményező) jellegűek is.
- Különbség van a hatalommegosztást erős hagyományként alkalmazó országok és azok között, ahol a bírói függetlenség törékeny.
- A bírói tanácsokra vonatkozó normáknak a végső célt: az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmét és erősítését kell biztosítaniuk, ugyanakkor egyedi megoldásokat kell kínálni az egyes államok szabályozási környezetéhez.
- A bírói tanácsnak létrehozásakor meg kell felelnie a vonatkozó nemzetközi standardoknak, de lényeges, hogy ezek a standardok inkább paramétereket, nem pedig szigorú szabályokat határoznak meg. A további fontos európai standardok közé tartoznak az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlásai, a CCJE és a Velencei Bizottság véleményei, a GRECO jelentései és ajánlásai.
- Az Emberi Jogok Európai Bírósága a közelmúltban a tisztességes eljáráshoz való jog alapján a bírói függetlenség intézményi vonatkozásaira összpontosított. Az igazságszolgáltatás függetlensége ugyanakkor együtt jár annak számonkérhetőségével, ami a jogállamiság megvalósítását szolgálja.
- Lényeges megállapításként merült föl, hogy a bírói tanácsoknak kerülniük kell a korporativizmust és a politikai véleménynyilvánítást. Az igazságügyi tanácsban a nem bíró tagok jelenléte kulcsfontosságú a korporativizmus mérséklése, a demokratikus legitimitáció biztosítása, valamint a testület és az igazságszolgáltatás egészének elszámoltathatósága szempontjából.
- Minél több jogkört ruháznak egy bírói tanácsra, annál nagyobbnak kell lennie az elszámoltathatóságának is, és annál több garanciát kell biztosítani. A túl széles jogkörök azonban megnövekedett nyomáshoz vezetnek, ami veszélyeztetheti a függetlenséget.
- Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ajánlása szerint a tanács „tagjainak legalább a fele” társai által megválasztott bíró legyen.
- A bírói tanácsoknak biztosítaniuk kell a tisztességes és átlátható döntéshozatalt és döntéseket megfelelően indokolniuk kell.
A Kúria amint azt részvétele a nemzetközi kerekasztal programjában is jelzi, kiemelten kezeli az igazságszolgáltatás függetlenségének és pártatlanságának kérdését és folyamatosan vizsgálja az intézményi garanciák történeti gyökereit és jelenkori helyzetét. Ezért a Kúria Werbőczy István Országbíró Kutatóintézete idén tavasszal önálló kutatásit indít ebben a tárgykörben. A kutatások eredményeinek összegzésére és bemutatására a tervek szerint az év második felében, tudományos konferencia keretében kerül majd sor.
A római konferencia záró megállapításai teljes terjedelemben.
(kuria-birosag.hu)
