Ellentétesek az uniós joggal a román igazságügyi reformok
A román igazságügyi reformok ellentétesek az EU-s joggal, és nem garantálják a bírói függetlenséget, állapítja meg jogi állásfoglalásában az Európai Unió Bírósága (EUB).
A román igazságügyi reformok ellentétesek az EU-s joggal, és nem garantálják a bírói függetlenséget, állapítja meg jogi állásfoglalásában az Európai Unió Bírósága (EUB).
2019. december 4-én, nyolc évvel a közös nyilatkozat aláírását követően az együttműködő intézmények a Kúria szervezésében az Igazságügyi Palotában értékelték korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett tevékenységük eredményeit.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben nem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításával és eljárásával kapcsolatos egyes részletszabályokat.
„A bírói függetlenség számunkra evidencia”, de 150 évvel ezelőtt nem volt az, a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvénycikk ezért mérföldkő a magyar jogtörténetben – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter az Országos Bírósági Hivatal (OBH) budapesti konferenciáján.
Az Alkotmánybíróság elutasította a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény (Kbtv.) valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény (Átmtv.) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A döntéshez Balsai István, Pokol Béla és Stumpf István különvéleményt, míg Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Juhász Imre párhuzamos indokolást csatoltak.
Finnország azon kevés európai uniós ország egyike, ahol a bíróságok központi igazgatása az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik. A bírói függetlenséget azonban ez nem érinti, hiszen az Alkotmány szerint a bírókat a köztársasági elnök nevezi ki.
Magyarországon történelmi vívmányként tekintünk arra, hogy a bírák számára tilalmazott a politikai tevékenység. Az összeférhetetlenségi szabályt a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvénycikk fogalmazta meg először.
Az összehasonlító jog művelői számára is tanulságos, formájában és tartalmában is igényes tanulmány bemutatja, hogy miként jelenik meg a bírói függetlenség a kinevezések, a fegyelmi eljárások, az elmozdíthatóság szabályozottságán és gyakorlatán keresztül Svájcban.
A tagok lemondásához az vezetett, hogy az alkotmánybíróság először lecsökkentette a kormány megalakítására rendelkezésre álló időt, majd felfüggesztette hivatalából az elnököt és helyére Igor Dodont nevezte ki.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Kvk.II.37.706/2019/4. sorszámú végzését. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Schanda Balázs, és különvéleményt Hörcherné Marosi Ildikó.