A bíró nincs kötve a fél által előterjesztett jogi érvekhez


A Kúria megállapította, hogy valamely norma alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti bírói kezdeményezés során a bíró nincs kötve a fél által hivatkozott jogi érvekhez, hanem szabadon dönthet a bírói kezdeményezésről.


Az alapügy

Az elsőfokú nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv adategyeztetési eljárásban 2018. június 27-én határozatot hozott. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a határozat megváltoztatását és azt kérte, hogy a bíróság a korkedvezményre való jogosultságát kizáró rendelkezés, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knymt.) 7. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása érdekében kezdeményezze az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárását. Az elsőfokú bíróság az Alkotmánybíróság eljárását a Knymt. 7. § (1) bekezdés c) pontja „de legkésőbb 2014. december 31-éig” fordulata alaptörvényellenessége, nevezetesen az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésébe, XII. cikk (1) bekezdésébe és XV. cikk (1)-(2) bekezdéseibe ütközése megállapítását, a rendelkezés megsemmisítését és alkalmazási tilalom kimondását kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést a 3050/2020. (III. 2.) AB határozatával elutasította. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.

A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (1) és (4) bekezdése megsértésére hivatkozva. Azt kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a bírói kezdeményezésben eltért az általa előadottaktól, az Alaptörvény XVII. cikk (3) bekezdésének a megsértését, a munkavállalói alapjog I. cikk (3) bekezdésébe ütköző aránytalan korlátozását a bíróság nem kérte vizsgálni. Megsértette a Kp. 2. § (1) és (4) bekezdését, mivel nem biztosított hatékony jogvédelmet a felperes számára a közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben.

A Kúria döntése

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria korábban több határozatában rögzítette, hogy a bíró az előtte folyamatban lévő ügyben alkalmazandó norma alkotmányosságával kapcsolatos aggályait a bírói kezdeményezés jogintézményén keresztül nyilváníthatja ki (BH2010.194., Mfv.III.10.632/2017/3.). Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 25. § (1) bekezdése és a Pp. 155/B. § (1), (3) bekezdése együttes értelmezése, valamint az Alkotmánybíróság 42/2005. (XI.14.) AB határozatában és a 32/2011. (V.5.) AB határozatában foglaltak alapján kimondta azt is, hogy az utólagos normakontrollra irányuló bírói kezdeményezés a bírói függetlenség eleme, a bíró utólagos normakontroll iránti indítvány előterjesztésére jogorvoslati úton éppúgy nem kötelezhető, mint ahogyan arra sem, hogy a kezdeményezést, amennyiben annak feltételei fennállnak (vagyis a bírónak az előtte folyamatban lévő ügyben olyan normát kell alkalmaznia, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli), mellőzze. Határozataiban a Kúria rámutatott arra is, hogy a bíró a saját meggyőződése szerint dönt arról, hogy fennáll-e a bírói kezdeményezés előterjesztésének az Abtv. 25. § (1) bekezdése első fordulatában foglalt feltétele (BH2014.317., BH2015.110., BH2017.310., Pfv.III.21.474/2018/8.). A bírói kezdeményezés jogintézményének lényegéből következik, hogy az az indítvány, amely nem az eljáró bíró meggyőződését, hanem kizárólag a fél kezdeményezését tartalmazza, nem felel meg a bírói indítvánnyal szembeni törvényi elvárásoknak (BH2018.31.). A hatékony jogvédelem – a Kúria korábbi gyakorlata szerint is – a közigazgatási döntések elleni érdemi felülvizsgálat lehetőségének, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésének a biztosítását jelenti (Kfv.II.37.944/2014/8., Kfv.I.35.188/2015/4. stb.).

A Kúria rámutatott arra, hogy a Kp. 2. § (1) bekezdésében meghatározott, a közigazgatási tevékenységgel megvalósuló jogsértéssel szembeni hatékony jogvédelem biztosítására irányuló kötelezettség nem foglalja magában a bíró kötelezettségét arra, hogy az álláspontja szerint alaptörvény-ellenes norma megsemmisítését és alkalmazásának kizárását a fél által felhívott alaptörvényi rendelkezések megsértése és az általa megjelölt jogi érvek mentén kezdeményezze. A Kp. 2. § (4) bekezdése értelmében, ha a Kp. eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A közigazgatási bírósági eljárásokban irányadó, a felek perbeli rendelkezési jogát általánosan megfogalmazó szabály szintén nem jelenti azt, hogy a bíró az Abtv. 25. § (1) bekezdés szerinti jogintézmény alkalmazása során, a normakontroll iránti kezdeményezés előterjesztésében és tartalmának meghatározásában kötve lenne a fél kérelméhez. Végül a Kúria utalt arra is, hogy a felperesnek lehetősége van az Abtv. 26. § (1) bekezdésében szabályozott normakontrollra irányuló alkotmányjogi panasz útján a Knymt. 7. § (1) bekezdése Alaptörvény XVII. cikk (3) bekezdésébe ütközése vizsgálatát kezdeményezni. (Kfv.VII.37.639/2020/6.)

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2021. július 30.

Megbírságolta a TikTokot a holland adatvédelmi hatóság

A holland adatvédelmi hatóság (DPA) 750.000 euró bírságot szabott ki a TikTokra gyermekek személyiségi jogainak megsértése miatt. A TikTok által az alkalmazás telepítésekor és használatakor a holland felhasználóknak – akik közül sokan kisgyermekek – szolgáltatott információk angolul voltak csak elérhetők, így nem voltak számunkra könnyen érthetők.

2021. július 29.

Elítéltek egy román-moldovai embercsempészt

Három év börtönbüntetésre ítélt és hat évre kiutasított Magyarország területéről egy román-moldovai kettős állampolgárságú embercsempészt a bíróság – közölte a Veszprém Megyei Főügyészség.

2021. július 28.

Egy év tíz hónap fogház netes csalásért

A Tatabányai Járásbíróság jogerős büntetővégzésben 1 év 10 hónap, végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetéssel sújtotta azt a miskolci nőt, aki huszonkilenc ember pénzét csalta ki internetes vásárlás ígéretével.