
A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága
A keresetben foglaltak megismétlése nem alkalmas az ítélet jogszerűségének megkérdőjelezésére – a Kúria eseti döntése.
A keresetben foglaltak megismétlése nem alkalmas az ítélet jogszerűségének megkérdőjelezésére – a Kúria eseti döntése.
A Kúria szerint a sérelmezett kifejezés mint politikai vélemény a véleménynyilvánítás szabadságának fokozott védelmét élvező közügyek szabad vitatásának fogalmi körébe tartozik. A Kúria az elsőfokú bírósággal egyetértve azt állapította meg, hogy az adott esetben a felperes a személynevének politikai véleményt tükröző használatát tűrni köteles.
Az ezzel ellentétes jogértelmezés ugyanis már az alkalmazandó jogszabályok rendelkezéseitől való olyan elszakadást jelentene, amely az Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezéssel nem igazolható.
A Kúria megállapította, hogy valamely norma alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti bírói kezdeményezés során a bíró nincs kötve a fél által hivatkozott jogi érvekhez, hanem szabadon dönthet a bírói kezdeményezésről.
A Munka Törvénykönyve szerint a bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Cikkünkből megtudhatja, hogy mit vizsgál ilyenkor a bíróság.
A GVH a bírósági jogorvoslati döntéseknek megfelelően – csökkentette a megyei napilapok piacait felosztó regionális lapkiadókra 2014-ben kiszabott versenyfelügyeleti bírságot.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette az I. és II. rendű felperes emberi méltóságát az általa üzemeltetett internetes oldalon 2018. november 8-án megjelent „Magyar ember nem lop, csak kalandozik” című cikkében tett kijelentéseivel.
Az EJEB megállapította, hogy tényleges korlátok és felülvizsgálat nélkül a fokozott ellenőrzés nem összeegyeztethető az Egyezménnyel.
Nem minősül a jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő szóbeli tájékoztatás az Mt. 15. § (1) bekezdésének megfelelő egyoldalú jognyilatkozatnak, ha az közvetlenül egy joghatályos munkáltatói intézkedésre vonatkozik. Ezért erre a szóbeli tájékoztatásra önálló igény megalapozottan nem alapítható.
Joggal való visszaélésnek minősítette a Kúria a munkáltató felmondását a nyugdíjasnak minősülő felperessel szemben, akit egy petíció miatt ért retorzió.