felülvizsgálati kérelem - Jogászvilág

Transzferárazásról döntött a Kúria

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. december 10.
Címkék: adóellenőrzés, adóhatóság, adózás előtti eredmény, anyavállalat, betéti kamat, cash pool, csoportfinanszírozás, felülvizsgálat, felülvizsgálati kérelem, folyószámla, hitelintézet, Hpt., igazságügyi szakértő, jogkérdés, kamat, kamatláb, közvetítő, Kúria, pénzkölcsönnyújtás, régi Ptk., szakkérdés, szokásos piaci ár, társasági adó, transzferár, transzferár nyilvántartás, transzferárazás, vállalatcsoport
Rovat: Napi

A transzferárazás kérdése az alapul szolgáló tényállás függvényében lehet szakkérdés és lehet tisztán jogkérdés. Az eljárás tárgya nem az alapul szolgáló jogviszonyok minősítése, hanem az adott ügylet paramétereihez legközelebb álló jogviszonyokra alkalmazott ellenérték meghatározása.

A határozott idejű kormánytisztviselői jogviszony szabályai

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. december 10.
Címkék: diszpozitív, elsőfokú ítélet, felülvizsgálati kérelem, hatályon kívül helyez, határozott időtartam, jogelőd, jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás, kereset, költségvetési fegyelem, kormánytisztviselő, közszolgálati jogviszony, köztisztviselő, Kúria, Munka Törvénykönyve, tartósan távollévő
Rovat: Napi

A közszolgálati jogviszonyban különös tekintettel a kötött létszámgazdálkodásra a munkáltatónak meghatározott létszámmal kell ellátnia a feladatát és e kötelezettségét akkor is teljesítenie kell, amikor valamely álláshelyet betöltő kormánytisztviselő meghatározott ideig nem tud munkát végezni. Erre az esetre lehetőséget biztosít a törvény a munkáltatónak arra, hogy a feladatai ellátása érdekében a távollévő kormánytisztviselő helyettesítéséről határozott idejű közszolgálati tisztviselői jogviszony létesítésével gondoskodjon.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. december 6.
Címkék: 6/2016. (XI.28.) KMK vélemény, álláskeresés, bizonyítási indítvány, bizonyítási teher, cafeteria, egészségi állapot, életkor, elmaradt jövedelem, felülvizsgálati kérelem, ítélkezési gyakorlat, jogellenes felmondás, kárenyhítési kötelezettség, kártérítés, közbenső ítélet, Kúria, Munka Törvénykönyve, munkaviszony, objektív kárfelelősség
Rovat: Napi

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.

Jogellenesen változtatták meg a kormányablaki ügyintéző munkakörét

A munkakör betölthetősége és a munkakör megfelelősége nem azonos fogalmak, így amennyiben a munkáltató egyoldalú kinevezés-módosítással a felperes munkakörét megváltoztatja, a munkaköri leírás és a ténylegesen végzett tevékenység alapján állapítható meg, hogy az új munkakör megfelel-e az állami tisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének, vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának

Jogellenes a kereseti kérelmen túlterjeszkedő ítélet

A bíróság a kereset jogcíméhez ugyan nincs kötve, azonban nem érvényesített igényt nem bírálhat el.

Szabadság kiadása egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén

Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a Munka törvénykönyv 124. §-a választási lehetőséget biztosít a munkáltatónak arra nézve, hogy a szabadságot munkanapban, avagy a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámba adja ki.

A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. november 15.
Címkék: eljárást hivatalból megszüntető végzés, felülvizsgálati kérelem, jogeset, Kúria
Rovat: Főmenü, Szakma

Az eljárást hivatalból megszüntető végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye, ezért a Kúria az ilyen végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet visszautasítja. A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető, mert a perrendi szabályok eltérést nem engedő természete az ilyen kiterjesztő jogmagyarázat alkalmazását kizárja – a Kúria eseti döntése.

Munkabér visszatérítése a munkaviszony megszűnése esetén

Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.

Munkajogi megállapodás érvénytelensége

A jogerős ítélet csak olyan körben támadható felülvizsgálattal, amely az első és másodfokú eljárásban is felmerült.

Osztrák jog alapján létrejött biztosítási ügyben döntött a Kúria

külföldi jogról való tájékoztatásról szóló európai egyezmény szerinti megkeresésre adott válasz értelmezése, valamint a perben felmerült kérdésekben az osztrák joggyakorlat megismerése munkaigényes feladat volt. Az osztrák biztosítási gyakorlat figyelembe vétele sem volt mellőzhető, mivel az osztrák jog nagyrészt a felek megállapodására bízza a biztosítási feltételek és szabályok meghatározását.